Földrajz érettségi

Felszíni és felszín alatti vizeink, gazdasági jelentőségük

Folyók:

  • A felszíni vizek közé a folyók és tavak tartoznak. Folyóhálózatunkban meghatározó a medencejelleg, vizeink 90%-a kelet felől érkezik. A vízhálózat nem sűrű, kelet felé egyre gyérebb.

  • Folyóinkon két árhullám figyelhető meg: tavasszal a hóolvadás (jeges ár), nyáron a csapadékmaximum miatt (zöldár).

  • Hazánk teljes területe a Duna (417 km) vízgyűjtőjéhez tartozik, mely folyó gyakorlatilag egész évben hajózható, ezért nemzetközi vízi út. Vízét ivó-és ipari vízként is felhasználják.

  • Szakaszjellege többször is változik hazánk területén, legjelentősebb mellékfolyói: Rába, Sió, Dráva, Ipoly, Tisza.

  • A Tisza magyarországi szakasza 596 km, hossza a folyószabályozások által jelentősen csökkent. Kanyargással szélesíti medrét, szélsőséges vízjárású, ami a hajózást korlátozza, csak Vásárosnaményig hajózható

  • Vize sok lebegő hulladékot szállít, ezért szőke Tiszának is nevezik

  • Gazdasági hasznosítás: vízierőművek (vízlépcsők): Tiszalök, Kisköre

  • Az öntözést a Tiszából leágazó csatornák (Nyugati-, Keleti-, Lónyai-főcsatorna)

  • Mellékfolyói: Bodrog, Sajó, Zagyva, Szamos, Körös, Maros

Tavak:

  • Tavaink fiatal geológiai képződmények, legnagyobb tavaink (Balaton, Fertő, Velencei) árkos süllyedékben keletkeztek

  • Balaton: Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava, csekély mélységű, ezért nyáron erősen felmelegszik, télen pedig gyakran befagy, a Zala táplálja, vízét a Sió vezeti el

  • Fertő-tó: csak a déli része tartozik hazánkhoz, nagy részét nád borítja, vize a párolgás miatt sós

  • Velencei-tó: sekély mélységű, több mint felét nád borítja, vizét rendszeresen csapadék-és karsztvízzel pótolják

  • Morotvatavak: a folyókanyarulatok lefűződésével jöttek létre, ilyen a Szelídi-tó

  • Az Alföldön a szikes tavak a szélvájta mélyedéseket töltik ki – pl. nyíregyházi Sóstó, Fehér-tó

  • A karsztvidékeken dolinatavak keletkeznek, ilyen az aggteleki Vörös-tó

  • Melegvizes forrástavak: Hévízi-tó, Miskolctapolcai-forrástó

  • Gazdasági hasznosítás: halgazdálkodás, idegenforgalom

Felszín alatti vizek:

  • A talajvíz átlagos mélysége 3-6 méter, ártereken alacsonyabb, dombhátakon mélyebb

  • Korábban az ivóvíznyerés legfontosabb forrása volt, a felszínről bemosódó szennyeződés azonban szinte mindenhol ivássá alkalmatlanná tette, emiatt felértékelődött a nagyobb mélységben található rétegvizek, elsősorban a nagy nyomás alatti artézi vizek szerepe

  • A nagyobb mélységből érkező artézi vizek 25 fokosnál melegebb hévízként törnek a felszínre, melyek értékes ásványi anyagokat tartalmaznak, így gyógyászati célra rendkívül alkalmasak

  • Gyógyvizek: pl. Budapest fürdői, Zalakaros

  • A észkőhegységek gyomrában karsztvizek rejtőznek, melyek ivóvíz-ellátás céljából és ipari vízként is fontosak (pl. Miskolc, Eger, Pécs, várpalotai erőmű)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük