Földrajz érettségi

A pénz világa, értékpapírok, pénzintézetek, tőkeáramlások

  • Napjainkban egyre fontosabb szerepet játszik a pénzügyi szektor, ezért beszélhetünk monetáris világgazdaságról. A pénzt a funkciói alapján jellemezhetjük: értékmérő, közvetítő, csereeszköz és a felhalmozás eszköze is.

  • A pénz a történelem során jelentős változásokon ment át (árupénz -> nemesfémekből vert pénz -> papírpénz)

  • Napjainkban fontos a készpénz (a bankjegyek és érmék együttese), de egyre fontosabb a folyószámlára kerülő virtuális pénz, az úgynevezett bankszámlapénz is.

Értékpapírok:

  • A megtakarításokat nemcsak pénzben, hanem értékpapírokban is el lehet helyezni.

  • Az értékpapír olyan okirat, melynek birtokosa pénzügyi követelésekkel léphet fel az értékpapír kibocsájtójával szemben.

  • Az értékpapíroknak különböző típusai vannak:

  1. kötvény: bankok vagy gazdálkodó szervezetek bocsátják ki, megvásárlója hitelezője lesz a kibocsátó szervezetnek. A befektetett pénzt a lejáratkor a kamattal együtt visszafizetik.

  1. részvény: olyan értékpapír, ami nem csupán pénzügyi befektetés, hanem tulajdonosi jogokat is ad a befektetőnek. A részvényesek részesülnek a cég hasznából, osztalékot kapnak.

  2. állampapírok: az állam által kibocsátott értékpapírok, visszafizetését az állam garantálja

Pénzintézetek (lásd füzet):

  • A bankok feladata, hogy a gazdasági fejlődés érdekében segítsék a cégek és a lakosság befektetéseit.

  • A bankok elvben a lakosság megtakarításait gyűjtik össze, ezért betéti kamatos fizetnek, és kölcsönfelvevőknek (többnyire cégeknek) adják hitelbe, ezért hitelkamatot számítanak fel. Utóbbi magasabb, ezért a kettő közötti különbségből élnek.

  • Magyarországon a bankoktól csak kevés hitelt kapnak a vállalatok, főként számlavezetési díjakból és lakossági hitelekből finanszírozzák saját működésüket.

  • Magyarországon kétszintű bankrendszer van: a központi bank (jegybank) nem kerül közvetlen kapcsolatba az ügyfelekkel, hanem egyéb feladatai vannak (árfolyam alakítása, devizatartalék)

Tőkeáramlás:

  • A nemzetközi tőkeáramlás szerepe az 1970-es évektől kezdett növekedni.

  • Két fajtája van: pénztőke és működőtőke.

  • Pénzügyi átutalások típusai: nemzetközi hitelezés (nemzetközi banki pénzügyi forgalom), értékpapír-befektetés (nemzetközi állampapírok, részvények, kötvények értékesítése), devizakereskedelem (rövid lejáratú spekulatív befektetés) –> 2008-as gazdasági világválság

  • A működőtőke-befektetés során a tőkét közvetlenül a termelésbe fektetik, leányvállalatot hoznak létre, tulajdonrészt szereznek.

  • Barnamezős beruházás: már meglévő, elavult vállalatot modernizálnak; zöldmezős beruházás: teljesen új vállalatot alapítanak.

  • A működőtőke-áramlás alig negyede kerül a fejlődő országokba (szakképzetlen munkaerő, elmaradott infrastruktúra)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.