Napjainkban egyre fontosabb szerepet játszik a pénzügyi szektor, ezért beszélhetünk monetáris világgazdaságról. A pénzt a funkciói alapján jellemezhetjük: értékmérő, közvetítő, csereeszköz és a felhalmozás eszköze is.
A pénz a történelem során jelentős változásokon ment át (árupénz -> nemesfémekből vert pénz -> papírpénz)
Napjainkban fontos a készpénz (a bankjegyek és érmék együttese), de egyre fontosabb a folyószámlára kerülő virtuális pénz, az úgynevezett bankszámlapénz is.
Értékpapírok:
A megtakarításokat nemcsak pénzben, hanem értékpapírokban is el lehet helyezni.
Az értékpapír olyan okirat, melynek birtokosa pénzügyi követelésekkel léphet fel az értékpapír kibocsájtójával szemben.
Az értékpapíroknak különböző típusai vannak:
kötvény: bankok vagy gazdálkodó szervezetek bocsátják ki, megvásárlója hitelezője lesz a kibocsátó szervezetnek. A befektetett pénzt a lejáratkor a kamattal együtt visszafizetik.
részvény: olyan értékpapír, ami nem csupán pénzügyi befektetés, hanem tulajdonosi jogokat is ad a befektetőnek. A részvényesek részesülnek a cég hasznából, osztalékot kapnak.
állampapírok: az állam által kibocsátott értékpapírok, visszafizetését az állam garantálja
Pénzintézetek (lásd füzet):
A bankok feladata, hogy a gazdasági fejlődés érdekében segítsék a cégek és a lakosság befektetéseit.
A bankok elvben a lakosság megtakarításait gyűjtik össze, ezért betéti kamatos fizetnek, és kölcsönfelvevőknek (többnyire cégeknek) adják hitelbe, ezért hitelkamatot számítanak fel. Utóbbi magasabb, ezért a kettő közötti különbségből élnek.
Magyarországon a bankoktól csak kevés hitelt kapnak a vállalatok, főként számlavezetési díjakból és lakossági hitelekből finanszírozzák saját működésüket.
Magyarországon kétszintű bankrendszer van: a központi bank (jegybank) nem kerül közvetlen kapcsolatba az ügyfelekkel, hanem egyéb feladatai vannak (árfolyam alakítása, devizatartalék)
Tőkeáramlás:
A nemzetközi tőkeáramlás szerepe az 1970-es évektől kezdett növekedni.
Két fajtája van: pénztőke és működőtőke.
Pénzügyi átutalások típusai: nemzetközi hitelezés (nemzetközi banki pénzügyi forgalom), értékpapír-befektetés (nemzetközi állampapírok, részvények, kötvények értékesítése), devizakereskedelem (rövid lejáratú spekulatív befektetés) –> 2008-as gazdasági világválság
A működőtőke-befektetés során a tőkét közvetlenül a termelésbe fektetik, leányvállalatot hoznak létre, tulajdonrészt szereznek.
Barnamezős beruházás: már meglévő, elavult vállalatot modernizálnak; zöldmezős beruházás: teljesen új vállalatot alapítanak.
A működőtőke-áramlás alig negyede kerül a fejlődő országokba (szakképzetlen munkaerő, elmaradott infrastruktúra)