Földrajz érettségi

Hazánk népessége, korfa-elemzés

  • A népesség számával, összetételével és ezek változásaival foglalkozó tudományág a demográfia.

  • Hazánk lakossága 2005-ben még 10 millió fő volt, ez mára 10 millió alá csökkent, ez csökkenő jellegű.

  • Az élveszületések száma 1950 és 1980 között magasabb volt, mint a halálozások száma, a természetes szaporulat jelentős volt.

  • A II. világháború után a jobb életkörülmények miatt több gyermeket vállaltak. A dolgozó nők gyermekeiket bölcsödőkbe, óvodákba tudták elhelyezni. Később a drasztikus abortusztilalom és a gyermektelenségi adó növelte a születésszámot a Ratkó-korszakban 1950-56 között, majd tovább javultak az életkörülmények és a kedvezmények szerepe is jelentős lett.

  • 1981-től Magyarország népessége csökken, a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát, természetes fogyás következett be.

  • Az elmúlt évtizedekben a gazdasági átalakulás miatti bizonytalanság, a növekvő munkanélküliség miatt kevesebb gyermek születik.

  • A korfa megmutatja az ország lakosságának nem és életkor szerinti összetételét, leolvasható róla, hogy lakosságunk öregedő, magas az idős eltartottak aránya (65 év feletti lakosság).

  • Alacsony a születések száma: a 15 év alatti korosztály a népességnek csak 17%-át adja.

  • Az aktív keresőkre (15-64 éves korosztály) egyre több eltartott jut, és kevesebben válnak a fiatalok közül aktív keresővé.

  • Hazánkban a politikai és gazdasági rendszerváltás következtében 1990 körültől jelentősen megváltozott a foglalkozási szerkezet.

  • A harmadik szektorban 60% feletti a foglalkoztatottak aránya, csökkent a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya.

  • A piacgazdaságban a munkanélküliség megjelenése belső vándorlást is eredményezett.

  • Legnagyobb mértékű a munkanélküliség Észak-Magyarország és Észak-Alföld egyes területein.

  • Legalacsonyabb a munkanélküliség Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl területén.

  • A lakóhely elhagyása, új munkahely keresése, az ebből adódó létbizonytalanság is tartósan fenntartja a természetes fogyást.

  • A belső vándorlás a városokba és az iparosodott területek felé irányul.

  • Megfigyelhető a kisebb falvak elnéptelenedése, és változó intenzitással a városokból való kiköltözés is (pl. hanyatló iparvidékek – Miskolc is ide sorolható)

  • Az elmúlt években, különösen az EU-csatlakozás óta jelentőssé vált a külföldi munkavállalás is.

  • Az ország lakosságának egészségi állapota is romlik a kedvezőtlen gazdasági helyzetben, emiatt is csökken a népességszámunk.

Megjegyzés: történelemből egy csaknem ugyanilyen tétel van, így onnan is lehet meríteni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.