Földrajz érettségi

Földünk globális problémái

Globális probléma azt jelenti, hogy az egész Földre kiterjedő probléma.

Kialakulásának okai:

  • Természeti erőforrások mértéktelen kihasználása.

  • Felborult a földi rendszerek korábbi egyensúlya.

  • Megbomlott a természet és társadalom harmonikus egyensúlya.

  • Következmények: helyregionálisglobális problémák.

1. Túlnépesedés

Jelenleg mintegy 7 milliárd ember él Földünkön, és ez a szám évente 90 millióval gyarapodik. Ha a népességnövekedés üteme változatlan marad, 100 év múlva már 14 milliárdan leszünk. Ráadásul a legintenzívebb a gyarapodás a világ legfejletlenebb, legszegényebb országaiban, ami további súlyos problémákat vet fel: mint a Föld eltartó-képessége és az éhezés.

Megoldás lehet a népességnövekedés mérséklésében: a szociális fejlődés, a családtervezési programok, az ismeretterjesztés és felvilágosítás, fogamzásgátlás. Az egészségügyi helyzet javítása. Azonban ha lényegesen csökkenne is a születések száma, akkor is még legalább egy generáció szükséges ahhoz, hogy a növekedés lelassuljon.

2. Élelmezési gondok***

***: Az élelmezési válság tételnél tanultak itt is elmondhatók.

A fejlett országokban az emberek átlagosan 30%-kal több élelmet fogyasztanak a szükségesnél és sokan súlyfelesleggel küszködnek.

A legszegényebb országok lakói a létminimumnál 10%-kal kevesebb élelemhez jutnak. A Föld lakóinak kb. 15%-a nem jut elegendő táplálékhoz és évente 15 millió gyermek hal éhen vagy hal meg az élelemhiány miatt kialakuló betegségekben.

A kutatók szerint, ha a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenletes volna a Földön, akkor senki nem éhezne, sőt még a jelenleginél nagyobb népesség eltartása is lehetséges volna. Az élelmezési válság okai tehát a termelés és elosztás egyenlőtlenségében keresendők. Az élelmiszerek világpiacán bőséges a kínálat, de fizetőképes kereslettel csak a fejlett országok állnak elő, a szegényebbek nem tudják megvenni a szükséges élelmiszereket. 

Mennyiségi éhezés: nincs elég táplálék. Minőségi éhezés: van elég táplálék, de bizonyos fontos összetevők hiányoznak (pl vitamin, fehérje).

3. Urbanizációs válság

A népesség növekedésével a városlakók száma is emelkedik. Jelenleg (2002-es adat) a Föld lakóinak 51%-a városokban él. A leggyorsabb a városi népesség növekedése a fejlődő országokban, ahol leginkább a városokat övező nyomortelepek lakóinak száma emelkedik.

A nagyvárosi népességkoncentráció hatásai:

– nagyobb fogyasztás,

– nagyobb szennyezőanyag-, hulladék-kibocsátás,

– légszennyezés: gépjárművek kipufogógázai által (szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, ólom, azbeszt)

– emiatt szmog (füstköd) kialakulása,

– jelentős a járművek által okozott zajszennyezés,

– talajszennyezés.

A ház- és útépítések egyre több zöld területet emésztenek fel, így a városok egyre sivárabbak lesznek, és a növényzet levegőtisztító hatása is egyre kevésbé érvényesül.

Gondot jelent a növekvő városi népesség tiszta ivóvízzel való ellátása is, amelyet sokszor csak több száz kilométer hosszú vezetékeken át tudnak a városokba eljuttatni.

Növekvő szennyvízmennyiség: a növekvő vízhasználat miatt nő a keletkező szennyvíz mennyisége is.

A fejlett országokban kialakult fogyasztói szokások, az áruk agyoncsomagolása miatt rengeteg a hulladék.


4. Környezetszennyezés:

Vízszennyezés

A vízfogyasztás megoszlása is nagy különbségeket mutat. A lakossági vízfogyasztás a fejlettebb országokban napi 300 liter, míg a legszegényebb országokban csak 2-5 liter naponta. A vízhasználattal együtt jár a felhasznált víz elszennyeződése, a szennyvízkeletkezés.

A szennyezés típusai:

a) A mezőgazdaság által kibocsátott szennyvizek:

– Vegyszerekkel, növényvédőszerek, rovarirtószerek (nitrátok, DDT).

– Hígtrágyából, de elsősorban a műtrágyákból kimosódó nitritek, nitrátok és foszfátok.

A nitritek és foszfátok az élővizekbe visszajutva a vízinövények elszaporodásához, később a vizek eutrofizációjához, holt vízzé válásához vezethetnek (tavak feltöltődése).

A műtrágyák származékai elszennyezhetik a talajvizet, amely sok helyen nem iható.

b) Ipari szennyezés:

– Vegyszerekkel, mérgező vegyületekkel.

– Bizonyos ipari folyamatok káros végtermékei (mérgek).

– Hőszennyezés: sok erőműnek (hőerőművek, atomerőművek) hűtővízre van szüksége. Ezeket használat után a folyókba, tavakba, tengerbe engedik vissza.

c) A kommunális szennyvizek (lakossági szennyezés):

– Sajnos jelentős része tisztítatlanul kerül a talajba (emésztőgödrök), vagy a vizekbe.

– Mosóporok, tisztítószerek foszfáttartalma, vegyszertartalma.

– A világ nagyvárosaiban keletkező szennyvíznek csak a 2 %-át tisztítják, ez az érték Budapest esetében is csak 20 %.

A szennyvizek a folyók közvetítésével előbb-utóbb a világtengerbe jutnak, ahol hozzájárulnak annak az elszennyeződéséhez is.

d) A tengerek szennyezése:

– Mezőgazdaság, ipar, lakosság.

– Túlhalászat.

– Szemetelés.

– Tartályhajó-katasztrófák valamint a hajók üzemanyagainak és hulladékainak a tengerbe juttatása is.

A tengerszennyezés a tengeri halak, madarak és emlősök pusztulásához vezet.

Hulladékhegyek

A fejlett országokban az egy főre eső átlagos hulladéktermelés 600-800 kg évente. Ez önmagában is magas szám, de az ipar és a mezőgazdaság hulladéktermelése ennek a többszöröse.

A gazdasági növekedéssel párhuzamosan emelkedik a hulladék mennyisége, hiszen nem csak a gyártási folyamat során keletkezik hulladék, hanem a csomagolásból és végül a legtöbb áruból is előbb-utóbb hulladék lesz.

Miközben az egyik oldalon kitermeljük a Föld nyersanyagkészleteit és pazarlóan bánunk a természeti erőforrásokkal, a másik oldalon rohamosan nőnek a hulladékhegyek.

A hulladékprobléma megoldásához a következő sorrend betartása vezethet:

– Első lépés a megelőzés, a hulladék mennyiségének csökkentése.

– A második lépcső az újra felhasználás (pl: betétdíjas csomagolások).

– A harmadik helyen az újrahasznosítás áll, amikor a hulladékot anyagában dolgozzák fel.

– S csak utolsó esetben jöhet szóba az ártalmatlanítás (égetés vagy lerakás).

5. Globális felmelegedés

A globális felmelegedés elsődleges oka a fokozódó üvegházhatás.

Az üvegházhatást a levegőbe jutó úgynevezett üvegházgázok, a szén-dioxid (CO2), dinitrogén-oxid, a halogénezett szénhidrogének, az ózon, a metán (CH4), és a vízgőz okozzák.

Az üvegházhatás önmagában hasznos jelenség, hisz nélküle az éjszakai hő kisugárzás miatt nagyon alacsony lenne a Föld felszíni hőmérséklete. A jelenlegi átlag 14 fokos hőmérséklet az üvegházhatásnak, s az üvegházgázoknak köszönhető. Üvegházhatás nélkül csak -30 °C lenne.

A fokozódó üvegházhatás viszont káros folyamat. Az emberi tevékenység hatására az üvegházgázok koncentrációja folyamatosan emelkedik. Ezek fokozzák az amúgy természetes üvegházhatást, minek következtében a levegő hőmérséklete emelkedik.

Az üvegházhatás fokozódása azt eredményezte, hogy az utóbbi száz évben a Föld átlaghőmérséklete 0,6 °C-ot emelkedett.

Ennek következményei:

– A világtenger szintjének 20-40 cm-es emelkedése, ami a sarki jégsapkák olvadásából adódik.

– Szélsőségesebb időjárás: gyakoribb aszály, gyakoribb és nagyobb árvizek.

– A sivatagosodást nem csak a gyakoribb aszály, hanem a túllegeltetés és a szikesedéshez vezető öntözés is okozhatja.

– Hosszú távon az éghajlati övezetek eltolódása következhet be, a szubtrópusi öv a mérsékelt övezetbe, míg a mérsékelt övezet a sarki övezet felé tolódhat el.

Az üvegházgázok légkörbe jutásának oka: a fosszilis energiahordozók elégetése, égetéses erdőirtás, egyéb ipari tevékenység.


6. Ózonréteg-elvékonyodás, ózonlyuk:

A sztratoszférában 20-25 km-es magasságban elhelyezkedő ózonréteg a Napból érkező káros ultraibolya sugarak kiszűrésében játszik fontos szerepet. Ózon = háromatomos oxigénmolekula.

Az emberiség által gyártott freonok (halogénezett, vagyis klór-, fluórtartalmú szénhidrogének), kisebb mértékben a nitrogén oxidok és a metán bontják az ózont, ezáltal elvékonyítják az ózonpajzsot. Ennek következtében nő a földfelszínre beérkező káros UV-B sugarak aránya, amely nem csak a különféle műanyagokat, festékeket, gumikat károsítja, hanem egyes kultúrnövényeket (búza, rizs, szója) az emberi bőrt és a szemet is. Fokozza a bőrrák és a szürkehályog kialakulásának valószínűségét. A fejlett országok jelentősen csökkentették freonkibocsátásukat, de a fejlődő országokban még így is jelentős az emissziójuk.

7. Savas esők (vagy savas ülepedés)

Az ásványi tüzelőanyagok elégetése során a levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok a csapadékkal savakat (kénsav és salétromsav) képeznek és visszahullanak a földre. A csapadék kémhatása ennek következtében savasabbá válik, akár 2,5-3 pH értékű is lehet. A savas esők savanyítják a tavak vizét, ami a tavi élővilág pusztulásához vezet, savasabbá teszik a talajt, károsítják az erdőket, a növényzetet, a műemlékeket (oldják a mészkövet).

8. Erdőirtás (a trópusi esőerdők és más erdők letarolása, túlzott kitermelése, felégetése)

A földi civilizáció megjelenésekor még a szárazföldek felét erdő borította, ma ez az arány már csak 20 %, azaz összesen 2,4 milliárd ha.

Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 18 millió ha erdő pusztul el (erdőirtás, égetés, savas esők). A földművelés elterjedése óta a mérsékelt övi erdők területe 35%-kal csökkent. Magyarország területén a honfoglalás előtt 65-75 % erdő volt, jelenleg ez az arány csak 16-18 %.

Az erdők legfontosabb szerepe a lebegő por és egyéb szennyező anyagok megkötése, az oxigéntermelés, a lehulló lomb által a talaj tápanyagainak pótlása és lejtős térszíneken a talaj megkötése, a levegő párásítása a fák párologtatása miatt, a különböző élőlényeknek élőhely biztosítása.

Legnagyobb mértékben a trópusi esőerdőket irtják (Amazonas-medence, Kongó-medence, Indonézia).

Ezzel fajok halhatnak ki, csökken a Föld biológiai sokfélesége (biodiverzitás).

9. Talajerózió

A talajerózió a talaj pusztulását jelenti. A talaj erózióját főként a csapadék és a szél okozza. A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban, ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz, amikor utakat, városokat, gyárakat épít. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön.

10. A biodiverzitás (sokféleség) csökkenése

Földünkön jelenleg kb 0,5 millió növényfaj és mintegy 2 millió állatfaj él, de a még fel nem fedezett fajok számát a kutatók 5 és 30 millió közé teszik. A legtöbb faj a trópusi területeken él, a fajok száma a sarkvidékek felé haladva csökken. Az ember különféle tevékenységei az élővilág sokféleségének, diverzitásának csökkenését okozzák. Az élőhelyek pusztulása, a vadászat, az idegen fajok betelepítése, a növényvédelem (amellyel csak a kultúrnövényeket védjük, az ún. gazokat pusztítjuk), a szennyezés és a gyűjtés egyaránt hozzájárul a fajok kihalásához.

A fajok természetes kipusztulási üteme a kutatók szerint 3000 évenként 1 faj. Becslések szerint jelenleg naponta 10 faj pusztul ki az emberi tevékenység következtében, elsősorban a trópusi esőerdők kiirtásakor, melyeknek többségét nem ismertük és így már ezután sem fogjuk megismerni. Csak Magyarországon az elmúlt 100 évben 53 állat- és 40 növényfaj halt ki végérvényesen.

11. Génmanipuláció

A génmanipuláció során egy faj génjeit egy másik faj génállományába ültetik és így transzgénikus élőlényeket hoznak létre. Másik módszer az, amikor egy faj genetikai állományát önmagában módosítják. A módszer leginkább a növénynemesítésben terjedt el, és elsősorban a multinacionális vállalatok (pl. a Monsanto) számára hatalmas gazdasági hasznot jelent. A transzgénikus növényekből készített élelmiszerek biológiai hatásairól még csak keveset tudunk, ami veszélyforrást jelenthet az ember számára, valamint a fajok génállományába való beavatkozás etikai problémákat is felvet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.