a földrészek, azaz kontinensek, minden oldalról tengerrel határolt, nagy kiterjedésű szárazulatok
földtani értelemben csak azokat a szárazulatokat nevezzük földrészeknek, amelyek önálló ősi maggal, ősfölddel (ősmasszívummal) rendelkeznek
ehhez az ősi kéregmaghoz forrtak hozzá a későbbiekben a hegységek
Ősmasszívumok: a Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős-és előidei hegységek lepusztult maradványaiból állnak
az ősmasszívum szerkezeti fogalom, nem domborzati egység!
domborzatilag lehetnek síkságok (ilyen például a Balti-pajzs nagy része) vagy hegységek (mint a Brazil-felföld egyes részei) is
Fedetlen ősmasszívumok: az ősmasszívumokat a külső erők koptatták, így az üledéktakaró lepusztult, kialakultak a fedetlen ősmasszívumok
akkor is ez alakul ki, ha nem történik üledéklerakódás
az ősi kőzetek (pl. mélységi magmás kőzetek – gránit, diorit, gabbró, illetve átalakult kőzetek, pl. kristályos pala, gneisz) is a felszínre bukkanhatnak
Fedett ősmasszívumok: a merev ősmasszívumok a későbbi hegységképződések során emelkedtek és süllyedtek
a süllyedő ősmasszívumokra főként tengeri elöntések halmoztak üledéktakarót, ezeket fedett ősmasszívumoknak nevezzük
főként itt találhatók szerves eredetű ásványkincsek (kőszén, kőolaj)
a már említett kőzetek is nagy mennyiségben megtalálhatóak
Síkságok: a süllyedékek (tengeri, tavi medencék) feltöltődésével alakultak ki
a síkság az a felszínforma, mely viszonylagos szintkülönbségei nem haladják meg a 200 métert, térszíni lejtése is elhanyagolható (6 ezrelék alatti)
elkülönítünk tökéletes és tökéletlen síkságot
csoportosíthatjuk tengerszint feletti magasságuk és eredetük szerint is
Tengerszint feletti magasság szerint lehet:
mélyföld: a tengerszint alatt található sík szárazföldi terület, pl. Kaszpi-mélyföld
alföld: 0 és 200 méter között fekvő síkság, pl. Alföld, Kisalföld
fennsík: 200 méter tszf. feletti sík terület, pl. Bükk-fennsík
Kialakulásuk szerint a síkságok lehetnek:
– feltöltött síkság: folyók, tavak (Tiszántúl, Kínai-alföld), tenger, jég (hulladékmoránával – Germán-alföld), szél (Belső-Mongólia) által feltöltött síkságok, általában tökéletes síkság
– táblás síkság: üledékek (homokkő, mészkő, bazalt) egymásra rakódásából alakul ki, pl. Brazil-tábla, Dekkán-fennsík
letarolt síkság: a belföldi jégtakaró letarolta tökéletlen síkságok, pl. Balti-masszívum