Földrajz érettségi

A szárazföldek felszínformái (ősmasszívumok, síkságok)

  • a földrészek, azaz kontinensek, minden oldalról tengerrel határolt, nagy kiterjedésű szárazulatok

  • földtani értelemben csak azokat a szárazulatokat nevezzük földrészeknek, amelyek önálló ősi maggal, ősfölddel (ősmasszívummal) rendelkeznek

  • ehhez az ősi kéregmaghoz forrtak hozzá a későbbiekben a hegységek

Ősmasszívumok: a Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős-és előidei hegységek lepusztult maradványaiból állnak

  • az ősmasszívum szerkezeti fogalom, nem domborzati egység!

  • domborzatilag lehetnek síkságok (ilyen például a Balti-pajzs nagy része) vagy hegységek (mint a Brazil-felföld egyes részei) is

  • Fedetlen ősmasszívumok: az ősmasszívumokat a külső erők koptatták, így az üledéktakaró lepusztult, kialakultak a fedetlen ősmasszívumok

  • akkor is ez alakul ki, ha nem történik üledéklerakódás

  • az ősi kőzetek (pl. mélységi magmás kőzetek – gránit, diorit, gabbró, illetve átalakult kőzetek, pl. kristályos pala, gneisz) is a felszínre bukkanhatnak

  • Fedett ősmasszívumok: a merev ősmasszívumok a későbbi hegységképződések során emelkedtek és süllyedtek

  • a süllyedő ősmasszívumokra főként tengeri elöntések halmoztak üledéktakarót, ezeket fedett ősmasszívumoknak nevezzük

  • főként itt találhatók szerves eredetű ásványkincsek (kőszén, kőolaj)

  • a már említett kőzetek is nagy mennyiségben megtalálhatóak

Síkságok: a süllyedékek (tengeri, tavi medencék) feltöltődésével alakultak ki

  • a síkság az a felszínforma, mely viszonylagos szintkülönbségei nem haladják meg a 200 métert, térszíni lejtése is elhanyagolható (6 ezrelék alatti)

  • elkülönítünk tökéletes és tökéletlen síkságot

  • csoportosíthatjuk tengerszint feletti magasságuk és eredetük szerint is

Tengerszint feletti magasság szerint lehet:

  • mélyföld: a tengerszint alatt található sík szárazföldi terület, pl. Kaszpi-mélyföld

  • alföld: 0 és 200 méter között fekvő síkság, pl. Alföld, Kisalföld

  • fennsík: 200 méter tszf. feletti sík terület, pl. Bükk-fennsík

Kialakulásuk szerint a síkságok lehetnek:

– feltöltött síkság: folyók, tavak (Tiszántúl, Kínai-alföld), tenger, jég (hulladékmoránával – Germán-alföld), szél (Belső-Mongólia) által feltöltött síkságok, általában tökéletes síkság

– táblás síkság: üledékek (homokkő, mészkő, bazalt) egymásra rakódásából alakul ki, pl. Brazil-tábla, Dekkán-fennsík

  • letarolt síkság: a belföldi jégtakaró letarolta tökéletlen síkságok, pl. Balti-masszívum

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük