A mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon összehasonlítása. Hatásuk.

  • A ciklonok, anticiklonok és időjárási frontok kialakulásának oka az eltérő légnyomású területek közötti levegőáramlás. A levegő a magas légnyomás felöl az alacsony légnyomású terület felé mozog.

  • A légnyomás az egységnyi felszínre nehezedő légoszlop súlya, mértékegysége hPa.

  • Az azonos légnyomású pontokat összekötő, önmagukba visszatérő vonalak az izobár vonalak.

Ciklonok

  • A mérsékelt övezeti ciklonok a 60. szélességi körök környékén alakulnak ki a hideg és melegebb légtömegek találkozásánál.

  • Alacsony légnyomás uralkodik a belsejükben.

  • A levegő a ciklonban kívülről befelé áramlik.

  • A Föld forgásából eredő eltérítő erő (Coriolis-erő) a levegőt az északi félgömbön jobbra téríti. Ezért a ciklonban az északi félgömbön a levegő az óramutató járásával ellentétesen áramlik a ciklon középpontja felé.

  • Maga a ciklon is az északi félgömbön az óramutató járásával ellentétesen forog.

  • A ciklonok közepén felszáll a levegő.

  • A déli félgömbön a ciklon az órajárásával megegyező irányba mozog.

  • Az állandó felszálló légáramlatok miatt a ciklon mindig csapadékot szállít, pl. izlandi ciklon. Csapadékos időjárást okoz.

Anticiklon

  • Az anticiklon belsejében magas légnyomás uralkodik.

  • Leszálló légáramlatok uralják, vagyis belsejükben a levegő lefelé száll.

  • Emellett anticiklonban a levegő belülről kifelé áramlik.

  • A leszálló levegő a Coriolis-erő miatt az északi félgömbön az óramutató járásával megegyező irányban áramlik.

  • Maga az anticiklon is ilyen irányú forgó mozgást végez.

  • A leszálló levegő a Föld felszínén szétterül.

  • A déli félgömbön az anticiklon az óramutató járásával ellentétes irányban áramlik.

  • Csapadékot sosem szállít, nyáron aszályt, télen fagyokat okoz. (Felhőoszlató hatású.) Pl. a szibériai anticiklon. Száraz napos időjárás.

Frontok:

  • Az időjárási frontokat mindig arról a légtömegről nevezzük el, amilyen hőmérsékletű levegő érkezik az adott területre.

 

Hidegfront

  • Kialakulás: hideg levegő érkezik a melegebb légtömeg helyére. A hideg levegő mindig gyorsabban mozog a meleg levegőnél.

  • Az érkező hidegebb levegő hirtelen felemelkedésre kényszeríti a terület melegebb levegőjét.

  • A hirtelen felemelkedés miatt a levegő gyorsan eléri a harmatpontját. Zivatarfelhők képződnek és heves záporok alakulnak ki, ami rövid ideig tart, mert nincs utánpótlása a vízgőzben gazdag légtömegnek.

  • A csapadékzóna kb. 50-70 km-es.

Melegfront

  • Kialakulás: meleg levegő érkezik a hidegebb levegőjű területre

  • Az érkező melegebb levegő lassan felsiklik a terület hidegebb levegője fölé.

  • A felsiklott melegebb levegő lassan lehűl, eléri harmatpontját, felhőképződés alakul ki.

  • A 400-500 km-es csapadékzónában több napig tartó csendes esőzés alakul ki, mert van utánpótlás. Folyamatosan érkeznek a meleg, vízgőzben gazdag légtömegek.

A ciklonban a hidegfront gyorsabban mozog a melegnél, s előbb-utóbb utoléri. Ha ez megtörténik, záródott front alakul ki. Végül az összes meleg levegő felemésztődik, s a ciklon megszűnik.

Hasonló

  • Magyarország településföldrajza

    2003-as adatok szerint a települések száma: 3435, ebből: – főváros, megyei jogú város: 23 – egyéb város: 229 – község: 2893 19 megye és a főváros. A megyeszékhelyek és az 50 000 lakosnál népesebb városok megyei jogú városként működnek, közigazgatásilag önállók. A területi közigazgatás alapegységei a községek és a városok. Jogi szempontból egyenlő rangúak, működésük az…

  • Városiasodás, migráció

    A település a népesség által ideiglenesen vagy állandóan lakott helyet jelent. A lakosság által igénybe vett létesítményekből (lakó-, munka- és pihenőhelyek, szolgáltató intézmények), valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (utak, hidak, közterek) áll. A városok a területi munkamegosztásan központi szerepkörrel rendelkeznek, ellátják a falvak lakóit is magasabb szintű szolgáltatásokkal. Aktív keresőinek többsége az iparban és…

  • A trópusi éghajlati övezet jellemzői

    Ha éghajlati övezetekről beszélünk, fontos megemlíteni nem csupán a valódi, de a szoláris éghajlati övezeteket is. A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak. A geoid alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik, tehát az eltérő földrajzi szélességeken fekvő területek felmelegedése eltérő. A Föld Nap körüli keringése és a…

  • Tájékozódás a térképen

    Mivel a Föld megközelítőleg gömb alakú, legegyszerűbben földgömbbel ábrázolhatjuk. A fölgömb tehát a Föld felszínének legpontosabb kicsinyített mása. Azonban, bár látványos, mindennapi tájékozódáshoz nem használható megfelelően. Helyette térképeket alkalmazunk. A térkép a földfelszín, illetve egyes részeinek síkba vetített, felülnézeti, arányosan kicsinyített, egyezményes jelekkel történő ábrázolása. Egyszerűsített változata a térképvázlat.  A szélességi körök az Egyenlítő és…

  • A magyar energiagazdaság jellemzői

    A gazdaság minden ága energiát fogyaszt, így működésének feltétele a biztonságos energiaellátás. Ezt szolgálja az energiagazdaság, amely az energiahordozók kitermelését, energiaforrásokká való átalakítását és országos elosztását foglalja magában.  Magyarország energiahordozókban szegény. Ezek kitermelésében a fűtőérték alapján a szénhidrogének vezetnek. Felhasználásuk gazdaságosabb, mint a kőszéné. Vegyipari nyersanyagként, üzem- és fűtőanyagként egyaránt használatosak. A hazai földgáztermelés az…

  • Svájc gazdasági jelentősége

    Svájc Európa, sőt a világ egyik legfejlettebb, leggazdagabb állama. Gazdaságában a szolgáltató ágazat a meghatározó. Egész Európában itt a legmagasabb a külföldi munkavállalók aránya. Mezőgazdaság: Az állattenyésztés a meghatározó. A domborzati adottságok miatt elsősorban a télen istállókban, tavasztól őszig havasi legelőkön tartott szarvasmarhák tenyésztése jelentős, tejüket hasznosítják. A növénytermesztés a Mittelland (sic) nevű tájegységen jellemző…