Földrajz érettségi

Az esőerdei, az átmeneti és térítői öv összehasonlítása – Élővilág – Emberi beavatkozás következményei.

Forró övezet:

  • Elhelyezkedés: az északi és déli szélesség 30 o -a között helyezkedik el (Ráktérítő – Egyenlítő – Baktérítő).

  • Évi középhőmérséklet: mindenütt meghaladja a 20 o C-t.

  • Hőingás: a napi hőingás nagyobb az évi közepes hőingásnál.

  • A passzát mindenkori felszálló ágának helyéhez erős csapadékképződés, leszálló ágához pedig száraz időjárás kapcsolódik.

Részei:

  • Egyenlítői öv – itt minden nap esik az eső

é.sz. 10 o – d.sz. 10o-ig.

  • Átmeneti öv – nyáron esik az eső:

az északi és a déli félgömbön is a 10º-tól a 20 o –ig.

  • Térítői öv – itt akár egy évig sem esik az eső:

az északi és a déli félgömbön is a 20-30 o –ig.

Trópusi monszun vidék – 3 évszak, nyári esők. Csak bizonyos területeken (pl India), nem veszi övszerűen körbe a Földet.

Az egyenlítői öv éghajlata (egyenlítői éghajlat):

  • Egyetlen forró, fülledt, csapadékos évszak jellemzi.

  • Évi középhőmérséklet: 25-27 oC.

  • Évi közepes hőingás: 2-3 oC.

  • Napi hőingás. 10-12 oC.

  • Páratartalom: nagyon magas, a relatív páratartalom 80-100 % között van.

  • Évi csapadékmennyiség: 2000-3000 mm.

  • Folyói: bővízűek, egyenletes vízjárásúak (pl. Amazonas, Kongó).

  • Az erős felmelegedés miatt délelőtt megkezdődik a gomolyfelhő-képződés, kora délután pedig gyakran jéggel kísért felhőszakadás jellemzi az övet.

A lehullott csapadék 75%-a visszajut a légkörbe.

  • Élővilága: Természetes növénytakarója az esőerdő.

Itt van a Föld fajokban leggazdagabb növénytársulása, 80-100 fafaj egy hektáron. H árom: alsó, középső és felső lombkorona szint alakult ki, fán lakó- (pl. orchideák) és kúszónövényekben (liánok) gazdag.

  • Talaja: tápanyagban szegény trópusi vörösföld, laterit.

Nevét a színét adó nehezen oldódó és így felhalmozódó vas- és aluminium-oxidtól kapta. (Fe2O3, Al2O3)

  • Állatvilága: nagy részük a fákon él (majmok, madarak). Jelentős a rovarvilága.

  • Felszínformák: a gyorsan képződő málladék bőséges hordalékot biztosít a nagy vízhozamú folyóknak. Az erdőirtások során a lejtőlemosások miatt a talajerózió (talajpusztulás) nagymértékű.

  • Környezeti probléma: erdőírtás, égetés, a biológiai sokféleség csökken az erdők kiirtásával,

Az erdőirtás egyik célja a termőterülethez jutás, faipar számára értékes faanyag kitermelése. Az esőerdő további irtása kihat a csapadék mennyiségére, az égetéses földművelés, pedig megnöveli a szén-dioxid mennyiségét mely az üvegházhatásért is felelős.

  • Élet:

– gyéren lakott terület;

– elsősorban növénytermesztés jellemző (talajváltó): kapás, szúróbotos földművelés.

T ermények: jamszgyökér, manióka, batáta, köles.

– Az állattenyésztés: nem jelentős (a trópusi betegségek, és a cecelégy miatt).

– Ültetvényes mezőgazdaság (tőkés, gépesített): kakaó, kókuszpálma,

olajpálma, kaucsuk, banán, ananász, szója stb.

A z átmeneti öv éghajlata (szavanna éghajlat):

  • Két évszak jellemzi: egy forró csapadékos és egy forró száraz.

  • Évi középhőmérséklet: 23-27 oC

  • Évi közepes hőingás: 3-10 oC

  • Évi csapadékmennyiség: 1500-300 mm

  • Folyói: erősen ingadózó vízjárásúak, mely a csapadékeloszláshoz igazodik. (pl. Niger)

  • Más néven a nyári esők övének is nevezik.

Az Egyenlítőtől a térítők felé haladva a nedves évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra, az évi csapadék mennyisége 1500-300 mm-re csökken.

  • Élővilága: Természetes növénytakarója a szavanna.

– Erdős szavanna:

3-5 hónap szárazság, embermagasságú füvek facsoportokkal, zárt erdőkkel.

– Ligetes, cserjés szavanna:

6 -7 hónap szárazság, bokrokkal, bozótosokkal, néhol vízraktározó fákkal

(Afrika: majomkenyérfa, Dél-Amerika: palacktörzsű viaszpálma)

– Füves szavanna: 8-10 hónap szárazság, alacsony füvek, tüskés bozótok, akáciák.

A folyók mellett galériaerdők,

melyek mindhárom szavanna típusban megtalálhatók.

  • Talaja: a csapadék csökkenésével a kilúgozódás is csökken, a talaj humusztartalma nő, s így a rozsdavörösből fokozatosan sötétre

váltó szavannatalaj figyelhető meg.

  • Állatvilága: Itt élnek a Föld legnagyobb testű szárazföldi állatai (elefánt, orrszarvú, zsiráf, nagymacskák).

  • Felszínformák: a mállás és az aprózódás egyaránt jelentős (méhkas, kúp alakú hegyek).

  • Élet: a forró övezet legsűrűbben lakott területe.

– talajváltó növénytermesztés: gyapot, földimogyoró, kávé stb.

– állattenyésztés: nomád pásztorkodás: szarvasmarha, juh, kecske.

  • Környezeti probléma: bozóttűzek, elsivatagosodás (Száhel-övezet) a túllegeltetés miatt.

A térítői öv éghajlata (sivatagi éghajlat):

  • Egyetlen forró, száraz évszak jellemzi.

  • Napi hőingás: 25-30 oC.

  • Évi csapadékmennyiség: 100-250 mm.

  • Folyói: jövevényfolyók (bő csapadékú területről érkező folyók, melyek vergődnek ebben az övben (pl. Nílus).

Időszakos vízjárás (a folyók az egyik évszakban, vagy évekig teljesen kiszáradnak): Afrika vádi, Ausztrália creek.

  • Éghajlatát egész évben a passzát szelek leszálló ága határozza meg.

Ebben az övben mérték Földünk legmagasabb hőmérsékletét: 57,8 oC-ot a líbiai Szaharában.

  • Élővilága: Gyér növényzet jellemzi. A növények szárazságtűrőek, mély gyökérzettel rendelkeznek. Vízraktározással, (pl. kaktuszok) védekeznek a szárazság ellen.

  • Talaja: váztalajok.

  • Állatvilága: kígyók, rágcsálók (védekezés a hő ellen: nagy fül).

  • Felszínformák: az erős napi hőingás miatt jelentős az aprózódás. Az így keletkezett üledékek, durvaszemű törmelékek a hegyek lábánál halmozódnak fel.

Az apró szemű homokból a szél változatos buckákat (barkán) épít. Szél szélmarás

a) Düne. B) Kőgomba.

  • Élet:

– a legritkábban lakott területek egyike;

– állattenyésztés: nomád pásztorkodás: juh, kecske, teve;

– növénytermesztés: oázisgazdálkodás: datolya, zöldség, gyapot, köles.

Összefoglalás:

EGYENLÍTŐI öv

ÁTMENETI öv

TÉRÍTŐI öv

Évszak, passzátszél ága

Egy évszak: meleg és csapadékos nyár. A passzátszél felszálló ága jellemzi.

2 évszak: száraz évszak (tél), s esős évszak (nyár). A passzát szelek fel és leszálló ága váltja egymást. Nyári esők övének is nevezik

1 évszak: igen forró száraz „nyár”.

A passzát szelek leszálló ága jellemzi.

Csapadék

vízjárás

Mindennapos esők. 2000-3000 mm.

A folyók vízjárása egyenletes, bőséges.

Nyári esők

300 – 1500 mm.

Az Egyenlítőtől távolodva csökken.

A vízjárás ingadozó

100 – 250 mm

Előfordul, hogy évekig nem hull csapadék.

Időszakos vízfolyások.

Növény

állatvilág

Esőerdő. Rendkívüli fajgazdagság. 3 lombkoronaszint. Rengeteg rovar.

3 szavannatípus:

erdős, ligetes, tüskés.

Nagytestű állatok.

A növényzet gyér (kaktuszok).

Rovarok, kígyók, rágcsálók.

Talaj felszínformálás

Trópusi vörösföld, laterit.

Felszínformálás: erőteljes mállás.

Szavannai

vörösföld.

Mállás és aprózódás.

Gyenge váztalajok.

Aprózódás, szélerózió.

A Száhel-övezet 

A „száhel” arab eredetű szó, jelentése part, szegély. Észak-Afrika homokos, dűnés, sztyepp-szerű partvidékét nevezik így a Földközi-tenger mentén, elsősorban Algériában és Tunéziában. A „Száhel” kifejezés alatt azonban sokkal inkább a Szaharától délre, a kontinens Szenegáltól Szudánig átszelő, a sivatag és a száraz tüskés szavanna határán húzódó, nagyjából az északi szélesség 12°-15° között elterülő övezetet értjük. Mivel az övezet a Ráktérítőhöz (é.sz. 23°) közel fekszik, ahol nagytérségű leáramlás uralkodik, az átlagos évi csapadékmennyiség igen kevés, mindössze 125-250 mm, ami a rövid, 6-12 hétig tartó esős évszakra koncentrálódik. A térségben nincs állandó felszíni vízfolyás, a fosszilis homokdűnéken csak ritkás, bokros – füves növényzet él meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük