A népességföldrajz a társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség jellemzőinek időbeli és térbeli változásaival foglalkozik. Vizsgálja a népességszám alakulását, a népesség térbeli eloszlásának és mozgásának szabályszerűségét, valamint a népesség különböző szempontok szerinti összetételét. A demográfia a népességföldrajz egyik segédtudománya, az általa vizsgált különböző jellemzőket statisztika adatok segítségével vizsgálja.
A természetes szaporodás az élveszületések és a halálozások számának a különbsége adott időszak alatt. Ha a különbség negatív előjelű, természetes fogyásról beszélünk. A természetes szaporodást általában ezrelékben adjuk meg.
Népességfogyás során egy társadalom népessége csökken. Ezt okozhatja a természetes fogyás, de nagymértékű kivándorlás is.
Demográfiai robbanásnak a népesség rövid időszakon belüli gyors növekedését nevezzük.
Becslések szerint az újkőkor (neolitikum) kezdetén a világ népessége kb. 5 millió fő lehetett. Jelenleg majdnem 8 milliárd ember él a Földön. A kezdetektől 1985-ig a Föld népessége tízszer duplázódott meg és az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt el. (1971)
Az átlagember nem szereti azt hallani, hogy „túl gyorsan szaporodunk”, sokan nem hajlandóak elfogadni, hogy a túlnépesedés probléma, vagy hogy az emberiség a legtöbb egyéb problémájának okozója. Pedig a technológia már 1984-ben elveszítette a csatát a túlnépesedéssel szemben, azóta ugyanis folyamatosan csökken az egy főre jutó megtermelt gabonamennyiség.
A megszületett gyermekek negyede nem kívánt. Sokan nincsenek azzal tisztában, hogy a családtervezés 1968 óta alapvető emberi jog, és ha a világon mindenki hozzájutna a megfelelő képzettséghez, felvilágosításhoz, illetve fogamzásgátlókhoz, akkor feltételezhetően sokkal jobb helyzetben volnánk (abortusz). A nem kívánt születések megelőzése nemcsak, hogy a világon mindenkinek személyes érdeke, de a lehető legjobb dolog, ami történhetne az emberiséggel (kevesebb szennyezés, kevesebb bűnözés stb.)
Nem az emberi életek mennyisége, hanem azok minősége a lényeg, és mivel a Föld erőforrásai végesek, a mennyiségi növekedés súlyosan rontja az életek minőségét (szűkösség, ivóvízhiány, talajpusztulás, erdőirtás, éhínség, élelmiszerárak emelkedése, háborúk, népvándorlás stb.)
A népességnövekedés történelmi szakaszai:
- szakasz (a 18. századig): születési arány magas, halálozási arány magas, várható élettartam alacsony (lassú növekedés).
- második szakasz (1780-1880): születési arány magas, halálozási arány csökken, várható élettartam növekszik (gyorsuló népességnövekedés).
- harmadik szakasz (1880-1950): születési arány csökken, halálozási arány tovább csökken, várható élettartam tovább növekszik (a népesség gyarapodása mérséklődik).
- negyedik szakasz (1950-): születési arány alacsony, halálozási arány alacsony, várható élettartam magas (a népesség növekedése lelassul, esetleg csökkenésbe vált át).
A fejlődő országokban a demográfiai átmenet időszaka később következett be. A 20. század második felében még mindig magas a születések száma és ez csak lassan mérséklődik, ugyanakkor a halálozási arány lecsökkent. Ez okozza a népességrobbanást. Becslések szerint a 21. század végén 10 milliárd körül fog stagnálni a világ népessége.
A fejlett országokban – az USA kivételével – a termékenységi arányszám már rég az ún. reprodukciós szint alatt van, amely hosszú távon biztosítja egy állam népességének stagnálását. Ez egy anyára átlag 2,1 gyermeket jelent. Mivel a fejlett világban ennél már évtizedek óta kevesebb gyerek születik, ezért a lakosságnak csökkennie kellene. Ez csak azért volt idáig elkerülhető, mert nagyszámú bevándorlót vonzottak a fejlett államok (Franciaország, Németország stb.), és a lakosság átlagéletkora (pl.: Japán) is folyamatosan növekedett.
Az elmúlt két évtizedben a termékenységi magatartás jelentősen átrendeződött a kevésbé fejlett országokban is. Napjainkban a legalacsonyabb termékenységű régió már nem Európában, hanem a Távol-Keleten található (Dél-Korea, Tajvan, Japán, Thaiföld, Szingapúr, Kína tengerparti részei stb.).
Napjainkban a leggyorsabban Afrika népessége növekszik.
+ Kínai egykepolitika, Ratkó-gyerekek (abortusztilalom, gyermektelenségi adó – 1950-1956), abortusztörvények.