Energiahordozók fogalma:
Energiahordozók csoportosítása:
Elsődleges energiahordozók: a természetben előforduló energiatartalmú anyagok és mozgások. pl.: kőszén, szél. Lehet fogyó és megújuló.
Fogyó (fosszilis) energiaforrás: Melyek bányászatával a földkéregben lévő készletek fogynak. pl.: kőszén, uránérc, kőolaj, földgáz.
Megújuló energiaforrás: Belátható időn belül újra „termelődnek” pl.: vízenergia, szélenergia, napenergia, geotermikus energia.
Másodlagos energiahordozók: Az elsődleges energiaforrások átalakításával nyert energia pl.: villamos energia.
FOGYÓ ENERGIAFORRÁS: szenek, szénhidrogének, ill. az uránérc, mert bányászatukkal a földkéregben lévő készletek fogynak, és megújulásokhoz több millió évre van szükség.
Kőolaj, földgáz kialakulása:
Szerves eredetű, állati eredetű.
Nagy nyomás, magas hőmérséklet, hosszú idő és oxigéntől mentes környezet kell a kialakulásához.
Tengereken fúrótornyokkal termelnek ki kőolajat, szárazföldön olajkutakkal.
Fontos vegyipari alapanyag IS. műanyaggyártás.
Legnagyobb kőolajtermelők: Közel-Kelet országai pl.: Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Perzsa-öböl területe, Fontos: Dél-Amerikában Venezuela, Afrikában Nigéria, USA. Kanada (olajhomok, olajpala). Oroszország.
A földgázt felhasználása: vegyipari alapanyagként, háztartási fűtőanyagként.
Legnagyobb földgáztermelők: Oroszország (kb.: 50%), Norvégiakészletei az Északi-tengeren vannak. Azerbajdzsán.
Szenek keletkezése:
Növényi eredetű. Nagy nyomás, magas hőmérséklet, hosszú idő és oxigéntől mentes környezet kell a kialakulásához.
Szénülési (szénképződési) sor: tőzeglignitbarnakőszénfeketekőszénantracit (tőzegnek a legrosszabb, az antracitnak a legjobb a fűtőértéke.
Szén jelentőségének változása:
Kitermelése visszaesett, mert megjelentek más energiahordozók.
Kitermelése környezetszennyező, elégetése során szén-dioxid keletkezik. Kéntartalma a levegőbe jutva, s átalakulva savas esőt okoz.
Kitermelése, szállítása drága.
Ennek ellenére a világ energiatermelésében még mindig meghatározó!!!
Legnagyobb kitermelő: Kína, USA, India, Ausztrália, Oroszország.
Atomenergia-uránérc
Felhasználása a 20. század közepén kezdődött az atomerőművek megjelenésével. Az atomerőművekben dúsított uránból álló fűtőelemeket használnak. Az atomreaktorban ezekből nagy mennyiségű energia nyerhető. Az atomerőművek nem szennyezik a környezetet, de minden nukleáris létesítmény veszélyt jelenthet meghibásodás esetén (Fukushima, Csernobil). Ezért fokozottan ellenőrzik őket, mérik a sugárzás szintjét. A környezetre az elhasznált, kiégett fűtőelemek jelentenek veszélyt. Ezek sugárzó (radioaktív) anyagok, elszállításuk, tárolásuk, megsemmisítésük jelentős gondot okoz.
Legnagyobb uránérc kitermelők: Kanada, Ausztrália, Nigéria, Dél-Afrikai Köztársaság. Magyarország egyetlen atomerőműve Pakson található. Az ország energia-szükségletének jelentős hányadát fedezi.
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSok: szélenergia, napenergia, vízenergia. Geotermikus energia, mely a Föld belső hőjét használja fel. Árapály erőművek az apály-dagály váltakozását, valamint a hullámzás erejét hasznosítják.
Energiafelhasználásában bekövetkezett változások
Tendencia a XX. században és a jövőben:
A fogyó energiaforrások kitermelése egyre kevesebb van belőlük globális energiaválság fenyeget.
Környezetszennyezés: fosszilis energiahordozók elégetése savas esők, növekvő üvegházhatás. Bányászatuknál: talajszennyezés, tájrombolás. A külszíni fejtések tájromboló hatásúak, s mérgezik a környezetet (pl. az olajhomok bányászata során keletkező zagytározók szivárgásnál katasztrófát okozhatnak).
Energiahordozó kitermelésének és felhasználásnak változásai: növekedik a megújuló energiaforrások aránya, de még mindig 80 % fölötti a fosszilis energiahordozó jelentősége.
Mérséklés lehetőségei:
Energiatakarékosság.
Zöld energiák= megújuló energiák használata.
Újrahasznosítás.