Földrajz érettségi

Földünk ritkán és sűrűn lakott térségei. Ezek társadalmi és gazdasági problémái

A népesség Földünkön a kezdetektől fogva egyenlőtlenül oszlik el, sűrűn benépesült térségek és ritkán lakott területek váltják egymást. E kettőség számos okra visszavezethető, ezek között egyaránt találunk természeti tényezőket (kedvezőtlen éghajlat, domborzati okok stb.) és társadalmi-gazdasági elemeket (gazdasági fejlettség, politikai stabilitás, szociális előnyök) is.

A népesség térbeli képe

Az emberiség ma a Föld szárazföldi térszíneinek mintegy 80%-át lakja. Azokat a területeket nem népesítette be, amelyek kedvezőtlen természeti adottságaik miatt gyakorlatilag lakhatatlanok.

Ritkán lakott területek:

  • Hegyvidékek, magashegységek (Andok, Alpok, Himalája): kedvezőtlen domborzati adottságok, hideg. Pl. Tibet, Pamír, stb…

  • Sarkvidéki területek: pl. Antarktisz (csak kutatóállomások személyzete), az Északi-sarkvidék szigetei.

  • Sarkköri területek (tundra, tajga zóna): Szibéria északi része, Kanada északi területei: a rendkívüli hideg és a rossz közlekedési viszonyok miatt. A tajgán nagy az évi hőingás, télen minden fagyott, nyáron viszont felenged.

  • Sivatagi területek: a forróság és a csapadékhiány miatt, de az infrastruktúra hiánya (úthálózat) is probléma. Pl. a Szahara, Kalahári-sivatag, Belső Ázsia (Takla-Makán), Halál-völgy (USA), Atacama-sivatag (Chile), Nagy-Homoksivatag (Ausztrália).

  • Félsivatagi területek.

  • A trópusi esőerdők (amennyiben még nem irtották ki a növényzetet: Pl. Kongó-medence, Amazonas-medence.

Társadalmi-gazdasági problémák:

  • Hegyvidékek, magashegységek (Andok, Alpok, Himalája): kedvezőtlen domborzati adottságok, nehéz az úthálózat kiépítése. Télen a településeket nehéz elérni. Gyenge infrastruktúra. Alacsony a levegő oxigéntartalma.

  • Sarkvidéki területek: nincs úthálózat, nagyon hideg van. Lehetetlen bármilyen gazdálkodást (növénytermesztés, állattenyésztés) folytatni.

  • Sarkköri területek. A tundra talaja állandóan fagyott, növénytermesztést folytatni lehetetlen. A népesség szétszórtan, nomadizálva él. A nomád pásztorkodás mellett (rénszarvas) nincs más megélhetési lehetőség. A tajgán nagy az évi hőingás, télen minden fagyott, nyáron viszont akár 20-25 fok is lehet, így a talaj felenged. Emiatt nehéz utakat építeni, állandó településeket fenntartani (cölöpre épült házak). A vasúti sínek a nagy hőingás és a talaj mozgása miatt elhajlanak. Nyáron rengeteg a szúnyog.

  • Sivatagi területek: a forróság, a csapadékhiány, az infrastruktúra hiánya (úthálózat) is probléma. A népesség szétszórtan, oázisokban él. Növénytermesztés és állattenyésztés nem lehetséges (kivéve az oázisokban). Alacsony szintű az infrastruktúra. Magas hőmérséklet. Nagy napi hőingás.

  • Félsivatagi területek: kiszámíthatatlan időjárás.

  • A trópusi esőerdők (amennyiben még nem irtották ki a növényzetet): kedvezőtlen adottságok: a sok betegség (malária, álomkór, ebola, stb…), kórokozó, a magas páratartalom és magas hőmérséklet együtt, a dús növényzet. A rovarok, kártevők, kórokozók miatt az állattenyésztéssel, növénytermesztéssel is problémák vannak. Pl. Kongó-medence, Amazonas-medence. Nehéz utakat kiépíteni.

A problémák kezelése, megelőzése:

– Az infrastruktúra fejlesztése, utak építése. Az ivóvízhiány enyhítése (kutak, vezetések).

– A terület adottságainak leginkább megfelelő tevékenység kialakítása.

– A települések komfortfokozatának növelése, amely által a mostoha természeti körülmények hatásai csökkenthetők.

A Föld sűrűn lakott térségeiről általában:

– A világ népességének ¾-e az északi félgömb keleti féltekéjén él (5 milliárd ember).

– Ázsia a legnépesebb kontinens (a népesség 60%-val 4,1 milliárd ember).

– A Föld népességének többsége a kedvező éghajlati adottságú területeket összpontosul, ezen belül is elsősorban a mérsékelt övben.

Sűrűn lakott területek:

A nagy folyók, folyamok környéke: ilyen a két nagy ázsiai népességkoncentráció: Kína és India. Alapja az öntözéses földművelés, jó minőségű talajok, elegendő csapadék.

– – Az ipari forradalom hatására kialakult népességkoncentrációk: Japán, Dél-Korea.

A tengerpartok: ilyen az észak-amerikai népességkoncentráció az USA keleti partján (Bostontól Washingtonig), az USA nyugati partja (Los Angeles, San Francisco, San Diego, Seattle).

Egyéb kedvező adottságok (pl. tavak, ásványkincsek, jó talaj együtt): USA Nagy-Tavak vidéke.

Tengeröblök, folyók, beltengerek pereme: az európai népességkoncentráció, azaz Nyugat-Európa.

– Egyéb, nem összefüggő, elszigetelt sűrűsödési gócok: Jáva szigete, a Nílus deltája, Mexikó központi fennsíkja (mezőgazdasági alap). A Donyec-medence, Szilézia (ipari alap).

Társadalmi-gazdasági problémák:

Túlnépesedés: főleg a fejlődő országok sűrűn lakott területeire jellemző (Pl. India) a városok összeérnek, lakóik nyomornegyedekben élnek.

A természetes növényzet kiirtása: pl. esőerdők Jáva szigetén.

A helyhiány, zsúfoltság: a városok összeérnek, városhalmazok alakulnak ki.

Szeméthegyek keletkezése: főleg a harmadik világban jellemző, hogy nincs hová rakni a sűrűn lakott területeken keletkező szemetet, ezért hatalmas szeméthegyek alakulnak ki. A fejlett világban is probléma a hulladék elhelyezése.

Közlekedési káosz: forgalmi dugók, nagy zaj- és szmogterhelés.

Környezetszennyezés: pl. Kínában öltött hatalmas méreteket a légszennyezés, az ipari létesítmények füstje, a közlekedés szmogja sok helyen még a napfényt is nehezen engedi át.

A sűrűn lakott területek ellátása, közművesítése: főleg a fejlődő országokban probléma a bodegavárosok létrejötte, ahol nincs szemétszállítás, sok esetben csatornázás sem.

A problémák kezelése, megelőzése:

– A sűrűn lakott területek közművesítése. A szemét elhelyezésének és feldolgozásának megoldása, újrahasznosítás.

– A természeti környezet megóvása. Parkosítás. A kihalófélben lévő állatfajok élőhelyének megvédése.

– A városok átalakítása, várostervezés, a spontán betelepülés (pl. indiai városok, Mexikóváros) tiltása.

– A közlekedési hálózat racionalizálása, hatékonyságának növelése (pl. Japán gyorsvasút-hálózata).

Áttekintés:

Népsűrűség fogalma: 1 km2-re jutó népességszám, Földünkön ez 45 fő/km2

A Föld sűrűn lakott területei (méhkasok)

1. K-Ázsia (1000 fő/km2)

  • Japán

  • Koreai-félsziget

  • Kínai-alföld öntözéses kultúra miatt (rizstermelés)

2. Dél_Ázsia(1000 fő/km2)

  • India öntözéses kultúra miatt

  • Banglades öntözéses kultúra miatt

3. Ny-Európa (250-300 fő/km2)

  • Ruhr-vidék

  • Dél-Anglia (London-Birmingham)

4. Észak-Amerika (250-300 fő/km2)

  • Atlanti partvidék

  • Nagy-tavak

Lokális (helyi) gócok

  • Jáva-szigete

  • Nílus völgye

  • Mexikói-fennsík

  • Donyec-medence

  • Szilézia

Ritkán lakott területek

1. Hideg éghajlatú területek

  • Tajga éghajlat (Szibéria)

  • Tundra éghajlat (Eurázsia)

  • Magashegységek (Himalája, Tibet, Andok)

2. Sivatagi területek

  • Szahara

  • Kalahári-sivatag

  • Atacama- sivatag

  • Ausztrália

  • Belső-Ázsia

2. Trópusi esőerdők területén

  • Kongó-medence

  • Amazonas-medence

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.