Földrajz érettségi

Magyarország településhálózata, településtípusok, kiemelten a falvak és tanyák helyzete

  • A település olyan társadalmi, térbeli képződmény, amely az emberek lakó-és munkahelyéül szolgál. Hazánkban több, mint 3100 település van.

  • A településhálózat az ország valamennyi települését magába foglaló együttműködő rendszer. A települések között egymásrautaltság, alá-fölé vagy mellérendeltségi viszony van.

  • A közigazgatás a társadalmi szolgáltatások része.

  • A magyar területi igazgatás egysége a megye. Hazánk 19 megyére és a fővárosra tagozódik.

  • A területi közigazgatás alapegységei a községek és a városok, melyek jogi szempontból egyenrangúak, működésük az önkormányzati rendszerre épül.

Településtípusok:

  • Hazánkban találhatóak városok, falusias települések és szórványtelepülések (tanyák).

  • A város abban különbözik a falutól, hogy lélekszáma és népsűrűsége magasabb, szerepköre összetettebb, infrastruktúrája fejlettebb, beépítettsége sűrűbb. A városok lakossága döntően az iparban és a szolgáltatásban dolgozik.

  • A város szerepköre határain túlra is sugárzik.

  • A várossá nyilvánítás központi döntésen alakul, pályázni lehet a címre. 2013-ban 346 város volt.

  • A városokat csoportosíthatjuk nagyság és szerepkör alapján.

  • Nagyság szerint lehet kisváros (25K fő alatt, pl. Tiszaújváros, Sárospatak), középváros (50K alatt, pl. Vác, Ózd), nagyváros (pl. Miskolc), világváros (egyetlen ilyen Budapest)

  • Szerepkör alapján lehet pl. bányaváros (Ózd, Komló), ipari város (Dunaújváros, Százhalombatta), üdülőváros (Hajdúszoboszló, Hévíz) vagy iskolaváros (Sárospatak, Pápa)

Falvak:

  • A falvak a legrégebbi és ma is leggyakoribb településeink, régen a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódtak. Alaprajzuk és méretük szerint csoportosíthatjuk őket.

  • Alaprajz szerint lehet:

  1. halmazfalu: a legrégebbi, szabálytalan úthálózattal rendelkezik,pl.Nyírség, Jászság falvai, Szirma

  1. egyutcás vagy szalagtelkes falu: főképp dombságok völgyeiben, pl. Szuha, Bükkszentlászló

  1. sakktábla alaprajzú: szabályosan, mérnöki tervek alapján épült, pl. Kondoros, Martinkertváros

  • Nagyság szerint csoportosítva lehetnek ezer fő alatti, agrárjellegű aprófalvak (Dél-Dunántúl, Cserehát); 2000 fő alatti kisfalvak; 5000 fő alatti középfalvak; 10 ezer fő körüli óriásfalvak, utóbbiak száma a várossá nyilvánítások miatt csökken.

  • A nagyvárosok vonzáskörzetében található falvakba rendszeresen megélénkül a kivándorlás a városokból, így apránként az agglomeráció részévé válnak.

Tanyák:

  • A magyar tanyák, vagyis szórványtelepülések több lépcsőben alakultak ki. Magános települések, főképp agrárjellegűek. Lakóik elöregednek, számuk egyre fogy.

  • A Nyírségben bokortanyák, Békés megyében sortanyák, a Duna-Tisza közén szórt tanyák jellemzőek. A tanyák napjainkban családi farmmá is átalakulhatnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.