A Föld felszíne állandóan változik. A földrajzi (külső) és geológiai (belső) erők eltérő sebességgel és időléptékben, de egymást kiegészítve, egymás hatását erősítve vagy éppen gyengítve formálják földünk felszínét.
A külső erők energiájukat a Nap sugárzásából nyerik. Eszközeik a szél, a csapadék és a folyóvíz, a tenger mozgása, a jég és az élővilág. A felszínformálás három részfolyamata: lepusztítás, szállítás és felhalmozódás.
A külső erők munkájának előkészítésében, a kőzetek megbontásában, az aprózódás és a mállás játszik fontos szerepet.
Az aprózódás fizikai folyamat, melynek során csak a kőzettömb méretében történik változás. A hőingadozás okozta aprózódás igen jellemző a trópusi sivatagokban, mert feltétele a nagy napi hőingás. A fagy okozta aprózódás oka a víz térfogat-növekedése fagyáskor. Jellemző a sarkköri övben, magashegységekben. Végterméke a törmelék.
A mállás a kőzetek kémiai összetételének megváltozását is magába foglalja. A folyamat nedves trópusi, szubtrópusi területeken erőteljes, mert a málláshoz kémiai hatóanyagokat tartalmazó vízre, megfelelő hőmérsékletre van szükség. Végterméke a málladék.
A törmelék és málladék szállítóközeg nélkül, csupán a nehézségi erő hatására is áthalmozódhat. Ilyen folyamat a lejtőkön a csuszamlás, omlás, kúszás és a talajfolyás.
A szél felszínformálása elsősorban a száraz és növényzet nélküli, sivatagos területeken hatékony.
Defláció, vagy szélkifúvás során a szél magával ragadja a homokszemeket. A deflációs medencékben a keményebb kőzetű hegyek a szélkifúvás előtti felszín magasságáról tanúskodnak (deflációs tanúhegyek). Ha a felszínt nem védi zárt növénytakaró, szélbarázdák keletkeznek.
Szélmaráskor a szél a tovaszállított homokszemekkel koptatja a felszínt. Leginkább a felszín közelében hatékony, így képződnek a jellegzetes alakú kőgombák.
Változatos alakú homokbuckák még: a barkán, melynek alakja sarlóra emlékeztet; ill. a parabolabucka, vagy parti dűne. Kisebb formák a homokfelszíneken a homokfodrok, gerincvonaluk mindig merőleges az őket létrehozó széli irányára.
A szél formálásának gazdasági következményei is lehetnek, ilyen pl. a sivatagokon átvezető utak, vasútvonalak futóhomokkal való elborítása.
A csapadék felszínformálása leginkább azokon a lejtős területeken jelentős, ahol sok csapadék hull és a felszínt gyér növényzet fedi. A felszíni leöblítés csaknem egyformán pusztítja a felszínt. A vonalas lepusztulás, vagy vonalas erózió egy-egy vonal mentén pusztítja a felszínt, pl. árkokban, vízmosásokban.
A víz felszínformáló munkájához sorolható még a jég beavatkozása is. A gleccser a magashegységek völgyeit kitöltő, lassan mozgó jégár. A belefagyott morénával a V keresztmetszetű folyóvölgyet mélyíti, szélesíti, és parabola keresztmetszetű (U alakú) teknővölggyé alakítja. Ha a teknővölgybe benyomul a tengervíz, fjord keletkezik.
A gleccser végénél halmozódik fel a sáncszerű végmoréna, mely mögött víz duzzadhat fel és tavak jöhetnek létre (pl. Genfi-tó).
A belföldi jégtakaró a szárazföldek nagy kiterjedésű és nagy vastagságú jégtömege. A lassan mozgó jégtakaró a puhább kőzeteket nagy intenzitással volt képes lepusztítani, így jött létre pl. a Finn-tóvidék.
Szintén említésre méltó a tengerpartok felszínformálása, vagyis az épülő és pusztuló tengerpart. A fokozatosan sekélyesedő partokon a partra kibukó hullámok gátakat, turzásokat építenek. A rekesztőturzások kisebb öblöket zárhatnak el, ezek a lagúnák.
A mély vizű, meredek partokon a hullámok felmagasodnak, a víz pedig nagy erővel csapódik neki a meredek, rendszerint sziklás partfalnak, ezzel pusztítva azt.
Hasonlóképpen a folyók is bírnak felszínformáló képességgel. A folyó teljes hossza a felszínformálás jellege alapján szakaszokra tagolódik, amelyek váltják egymást és többször megismétlődhetnek.
Bevágódó (felső) szakaszjelleg: hegységekben, emelkedő térszínekben a folyó a mozgatott durva hordalékkal medrét és ezzel völgyét is mélyíti.
Oldalazó (közép): mérsékelt lejtésű területen az építő és pusztító munka egyensúlyban van. A folyó a kanyarulatok homorú oldalát pusztítja, a domború oldalát építi.
Feltöltő (alsó): kis lejtésű területen a folyó lerakja hordalékát. A hegyek lábánál legyezőszerűen szétterülő hordalékkúpok, a mederben zátonyok, szigetek épülnek. +ember