Földrajz érettségi

Az EU regionális politikája. Az EU centrum és periféria területei

I. Az EU regionális politikája:

Célja:

  • A tagállamok és azok egyes régiói között fennálló fejlettségi különbségek kiegyenlítése.

  • A hátrányos helyzetű régiók versenyképességét növelje, felzárkóztassa az elmaradott területeket. Azok a területek, régiók számítanak elmaradottnak, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el az EU-átlag 75 %-át. Erre évente több tízmilliárd eurót költenek.

  • A válsággal küzdő térségek társadalmi és gazdasági szerkezetváltásának elősegítése (megmentése).

  • Az oktatás és képzés korszerűsítésének támogatása. Vagyis az oktatás korszerűsítése.

  • Az EU polgárainak méltányos életszínvonalat és jövedelmet biztosítson.

Eszközei:

Az EU több pénzügyi alapot (a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap) hozott létre, amelyek segítik az országok és régiók fejlesztését.

  • Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): a legjelentősebb pénzügyi alap (a regionális politikára szánt összegek felét ez adja). Célja a regionális különbségek csökkentése. Beruházási támogatások, a kutatás és fejlesztés finanszírozása, a regionális fejlődés anyagi támogatása, a gazdasági szerkezet modernizálása.

  • Európai Szociális Alap (ESZA): legfőbb funkciója a humánerőforrás (munkaerő) fejlesztés támogatása. A foglalkoztatás javítása, a munkába állás esélyeinek növelése.

  • Egyéb strukturális alapok.

  • A Kohéziós Alap eredetileg a Gazdasági és Monetáris Unióban való tagságra készítette fel azokat a tagországokat, amelyekben az egy főre jutó GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ez az alap főleg infrastrukturális (pl. közlekedés) és környezetvédelmi beruházásokat finanszíroz.

A legtöbb támogatás a közép- és kelet-európai új tagállamok területére érkezik: Lengyelországra, Magyarországra, Romániába illetve Bulgáriába.
A területfejlesztés elsősorban
a régiók szintjén zajlik. Szigorú pályázati rendszeren keresztül történnek a kifizetések.

II. A regionális politika színterei, a régiók:

A régió területileg összefüggő térség. A vizsgált gazdasági jelenség szempontjából homogénnek tekintett, határaival többé-kevésbé megadható (vagyis körülhatárolható).

A tervezési régió lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet egységbe fog a regionalizálódás (társadalmi összetartó erő – kohézió), a regionalizmus (regionális intézmények rendszere) és az identitástudat.

Egységes területi statisztikai rendszer. Ez a rendszer a NUTS rendszer.

NUTS rendszer: az EU területi beosztásának rendszere. Ötszintű hierarchia.

Szintjei: 3 regionális (1,2,3), két lokális (4,5).

  • NUTS 1. Ország, országrészek szint (pl. Dánia, Írország területe egy NUTS 1-es szint). Nagyobb országoknál ez a tartományok szintje. Magyarország három NUTS 1 szintre oszlik: Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak és Alföld.

  • NUTS 2. A régiók szintje. Magyarországon hét régió van.

  • NUTS 3. A legalacsonyabb regionális beosztás. Magyarországon a megyék és a főváros szintje, azaz 20 db van belőle.

  • NUTS 4. A kistérségek szintje. Magyarországon 166.

  • NUTS 5. A települések szintje. Magyarországon 3152.

Hazánk tervezési-statisztikai régiói (NUTS 2): 7 darab.

Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld.

III. Fejlettségi különbségek:

Értelmezhető fejlettségi (gazdasági) centrum és periféria: a gazdaságilag fejlett térségek az elmaradott térségekkel szemben.

Gazdasági fejlettség alapján:

Centrum területek: átlagnál fejlettebb, vagy helyzeti előnyben lévő területek.

Periféria területek: átlagnál fejeletlenebb, szegényebb, lemaradó, vagy helyzeti hátrányban lévő területek.

Értelmezhető helyzeti (földrajzi) centrum és periféria: a centrum geometriailag kitüntetett helyet jelöl, a periféria pedig a központhoz képesti peremhelyzetet.

A helyzeti és a fejlettségi centrum-periféria viszonyrendszer alapján 4 sajátos régiótípus különíthető el:

központi mag: helyzetileg és fejlettségi szempontból is centrum.

dinamikus perem: fejlettségi szempontból centrum, földrajzilag periféria.

belső periféria: földrajzilag centrum terület, de fejletlen.

külső periféria: mindkét szempontból periféria.

IV. Az EU fontosabb centrum és periféria területei, régiói:

Centrum térségek az Európai Unión belül

1. Az Unió gazdaságának meghatározói a sokmilliós nagyvárosok, amelyek ugyan többnyire fejlett iparral is rendelkeznek, de mégis elsősorban a szolgáltatások, a kutatás-fejlesztés fő színterei. Emellett, a kultúra és a politikai- és nagyvállalati irányító központok adják a jelentőségüket. Kiemelkedő a London-Párizs-Amszterdam háromszög, amelyen belül főleg London szerepe lényeges.

2. A kikötővárosok (pl. Rotterdam, Hamburg, Genova, Barcelona, Trieszt stb.) szerepe is lényeges:

– nyersanyagok feldolgozása,

– kaput jelentenek a kontinens belső területei és a világ más térségei között, ezeken keresztül bonyolítódik le a külkereskedelem nagy része.

Periféria térségek az Európai Unión belül

Több típusa is megtalálható az EU-ban:

  • A ritkán lakott északi térségek (Svédországban, Finnországban), ahol a központoktól való nagy távolság, a rossz éghajlati körülmények és a kis népességszám nehezíti meg a fejlődést.

  • Hasonló a hegyvidéki területek helyzete is.

  • A vidéki (rurális) térségekben a mezőgazdasággal foglalkozók nagyobb aránya és az alacsony jövedelem jelent problémát – ez jellemző Spanyolország, Portugália, Franciaország, Lengyelország több térségében is.

  • Hagyományos iparvidékek: az ipar átalakulása megy végbe, illetve a hagyományos (nehéz)ipar (pl. a kohászat, gépgyártás, bányászat) válságba került, ilyen például a belgiumi Vallónia, a keletnémet tartományok, Észak-Magyarország, Kelet-szlovákia. Ezeken a területeken magas a munkanélküliség és az elvándorlás.

Átmeneti területek az Európai Unión belül

Az utóbbi időszakban jelentős fejlődést mutatott például a Földközi-tenger partvidéke, Valenciától egészen Genováig, illetve a közép-olasz területekig (Firenzéig és Bolognáig). Itt a szolgáltatások, a turizmus, a kutatás-fejlesztés jelentik a fejlődést.
Emellett olyan térségek is ide sorolhatóak, amelyek sikeresen megvalósították
a gazdasági szerkezetváltást, mint Skóciában az Edinburgh és Glasgow közötti tengely.

A “kék banán”

Az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő, legsűrűbben lakott, leginkább urbanizált területe az úgynevezett Kék Banán, amelynek területén a legfejlettebb iparágak és szolgáltatások (pl. üzleti szolgáltatások, mint a bankok, biztosítók, tőzsdék stb.), a kutatás-fejlesztés központjai koncentrálódnak. Ez a térség Londontól a Benelux államok területén, a Ruhr-vidéken és Dél-Németországon át egészen Milánóig terjed. Jellemzője még a fejlett infrastruktúra, a magas foglalkoztatottság, a magas jövedelmi szint is.
A kék Banánhoz közeli fekvés, az ahhoz való kapcsolódás általában nagyban hozzájárul egy térség fejlődéséhez, így kulcskérdés, hogy egy régiónak megfelelő közlekedési kapcsolatai legyenek a legfejlettebb területek felé.

Gazdasági fejlettségi különbségek az EU-ban

Az Európai Unión belül mind az országok között, mind az egyes országokon belül találhatunk nagy fejlettségi különbségeket. A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott kelet-európai országok fejletlenebbek, mint a nyugati államok, így a regionális fejlesztésre költött összegek nagy részét ők kapják. A legrosszabb Bulgária és románia helyzete.

A „régi” tagok közül Görögország, Spanyolország és Portugália helyzete a legrosszabb. A fejlettségi rangsor élén Luxemburg áll, de összességében gazdaságilag Németország számít az integráció legerősebb országának. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság nem egyforma mértékben sújtotta az uniós országokat. Nagy problémákkal kell megküzdenie az elmúlt évtizedekben nagyon gyorsan fejlődő Írországnak és az eleve nem túl erős gazdaságú Görögországnak.

Az országon belüli különbségeket tekintve Németország (keleti országrész, volt NDK) vagy Olaszország (déli területek, észak-dél ellentét) is rossz helyzetben van, mindkét államban egybefüggő elmaradott térségek vannak, amelyek fejlesztése nagy kihívás mind az érintett kormányok, mind az EU számára.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük