Földrajz érettségi

Az emberiség élelmezési helyzete. Az élelmezési válság, éhezés, éhínségek okai.

A világon élelmiszerből túltermelés van. A válság oka a rossz elosztás!!!!! A fejlett országokban rengeteg élelmiszert termelnek, s pocsékolnak el. A fejlődő országok egy része viszont nem képes eltartani saját lakosságát a rossz gazdasági körülményeik miatt. A szükséges élelmiszert megtermelni nem tudják, és a hiányzó élelmiszert nem képes a világpiacról megvásárolni sem!!. Ez az éhínségek, a válság fő oka.

Világélelmezési válság – az élelmiszer bőségének és hiányának egyidejű jelenléte:

800 millió ember nem jut elegendő táplálékhoz. Ez azt jelenti, hogy Földünk immár 7 milliárd főt számláló lakosságának 13%-a kevesebb élelmiszert fogyaszt, mint amennyi az emberi szervezet fenntartásához szükséges.

Immár tudományosan bebizonyított és elfogadott tény, hogy Földünk képes eltartani élelmiszerrel az emberiséget, erőforrásai bőségesen elegendőek ahhoz, hogy mindenkinek jusson táplálék. Az élelmezési válság okai a termelési és elosztási viszonyok egyes országok közötti egyenlőtlensége.

 A világélelmezési válság hátterében álló tényezők:

A világ élelmezési helyzete alapvetően a második világháború után változott meg. Ennek hátterében a fejlett és a fejlődő országok eltérő demográfiai (népességi) jellemzői, eltérő mezőgazdasági termelése és általában véve eltérő általános gazdasági fejlettségi színvonala áll.

A fejlett országok:

A második világháború után a fejlett ipari országokban a mezőgazdasági termelés jelentősen bővült. A korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés és a jelentős állami támogatás révén napjainkra a fejlett ipari országok többségében szinte már állandósult a mezőgazdasági túltermelés, és hatalmas eladatlan árukészletek halmozódtak fel.

Vagyis a fejlett országok túltermelnek és pazarolnak.

Az alacsony jövedelmű országok többségében a mezőgazdaság a legfontosabb gazdasági ág. Így e szektorra hárul az iparosítás alapját jelentő felhalmozás, valamint a nemzetgazdasági bevételek túlnyomó részét adó export biztosítása. E két alapvető feladat mellett a mezőgazdaságnak még biztosítani kellene az évi átlagban közel 2%-kal növekvő lakosság táplálkozását, minimálisan az eddigi színvonalon.

A fejlődő országok gazdasági és társadalmi struktúrája (szerkezete) duális jellegű. A mezőgazdaság felosztható a világpiacra termelő modern szektorra és a hagyományos, tradicionális szektorra. A tradicionális mezőgazdaság feladata a belső élelmiszer-ellátás biztosítása. A tradicionális mezőgazdaság sokkal rosszabb feltételek mellett, sokkal kevesebb munkaerővel kénytelen az egyre növekvő számú népesség élelmiszerszükségletét előállítani.

A mezőgazdaság modern szektora kivitelre termel, de a tradícionális nem képes ellátni az otthoniakat.

A fejlődő országok élelmezési helyzetének alakulásában a mezőgazdasági termelés mellett a népesség növekedése a másik meghatározó tényező. A fejlődő országok többségére jellemző túlnépesedést vagy ,,népességnyomást” a halálozási rátának a változatlanul magas születési ráta mellett bekövetkező süllyedése okozza.

Vagyis sokan születnek, de egyre kevesebben halnak meg. A népesség pedig nagymértékben nő!!

Összességében:

Az élelmiszerek világpiacán ugyan bőséges a kínálat, de a legelmaradottabb fejlődő országoknak egyszerűen nincsen pénzük arra, hogy ezt megvegyék.

Viszont a felesleges élelmiszert a fejlett országok (multicégek, nagyvállalatok) nem juttatják el a fejlődő országokba, mert ez lenyomná a világpiaci árakat.

Mennyiségi éhezés és minőségi éhezés:

Az egy főre eső élelmiszer-fogyasztás mennyisége és minősége:

A népesség táplálkozási színvonalának jellemzésére az egy főre jutó napi élelmiszer-fogyasztás energiatartalmának mutatóját, a kjoule/fő/nap értékeket használjuk.

A FAO a kjoule/fő/nap értékek alapján az országokat három csoportba osztja: az alacsony, a kielégítő és a jó élelmezési színvonalnak megfelelő kategóriákba. Az ,,élelmezési színvonal” fogalma azonban nem szűkíthető le kizárólag az elfogyasztott élelmiszer mennyiségére. Nagyon fontos az is, hogy az emberek szervezetük energiaszükségletét milyen mértékben fedezik szénhidrátokból és fehérjékből, ill. hozzájutnak-e az emberi szervezet működéséhez elengedhetetlen vitaminokhoz. Optimálisnak az tekinthető, ha az emberek által elfogyasztott összes táplálék mennyiségének 12-15%-a származik fehérjéből, s még ennek közel fele állati eredetű fehérjéből.

A kielégítő és jó élelmezési színvonallal rendelkező országok esetében a kjoule/fő/nap és a fehérjefogyasztás egy főre eső napi értékei szoros összefüggésben vannak az általános gazdasági fejlettséggel.

Tehát nem csupán mennyiségi, hanem minőségi éhezésről is beszélhetünk.

Az alacsony élelmezési színvonalú államok közel 2/3-a az afrikai kontinensen található.

A népességrobbanás szó a népesség rendkívül gyors ütemű gyarapodását jelenti.

  • Ma Földünkön közel 7 milliárd ember él.

A fejlődő országok élelmezési problémáinak okai tehát:

  • Növekvő népesség: A fejlődő országokban a népességnövekedés üteme nagyobb, mint a gazdasági fejlődésé, ezért a gazdaság nem tud lépést tartania növekvő élelmiszerigénnyel, ezért élelmezési problémák és éhínség léphet fel.

  • Fejletlen gazdaság, alacsony jövedelmek: Továbbá a fejletlen gazdaságú országokban alacsony a nemzeti jövedelem, amelynek így jelentős részét élelmiszerek beszerzésére kell fordítani. Így nagyon kevés (vagy egyáltalán nem marad) pénz az oktatás, egészségügy, infrastruktúra fejlesztésére beruházásokra. Márpedig az oktatás és a gazdaság fejlesztése megoldás lehetne a mezőgazdaság modernizálására is.

  • Fegyverkezés, háborúk: A rendelkezésre álló kevés jövedelmeket is fegyverekre, háborúkra költik a gazdaság modernizálása helyett.

  • A környezet pusztulása: Másik megoldás lehetne a fokozódó élelmiszerigényre a mezőgazdasági művelés kiterjesztése, vagyis új területek művelésbe vonása. Ez sajnos erdőirtással, talajpusztulással, túllegeltetéssel, elsivatagosodással, szikesedéssel járhat együtt, amely újabb globális környezeti problémák kialakulásához vezet. Pl. a Száhel övezet problémája!

  • Tömeges munkanélküliség: A gyorsan növekvő népesség, fiatalodó társadalmat, sok munkát kereső fiatalt eredményez, amely a fejletlen gazdaság és a kevés munkalehetőség miatt, tömeges munkanélküliséget eredményez. A munkanélküli népesség eltartása szintén pénzbe kerül, amiből nem jut a gazdaság modernizálására.

  • Milliós nyomornegyedek: A munkanélküliség miatt tömegesen áramlanak a városokba a jobb élet reményében, amely további problémákat idéznek elő pl.: nyomornegyedek a városok peremén.

Megoldási lehetőségek:

A fejlődő országok feladata:

  • Családtervezés, népességszabályozás, fogamzásgátlás.

  • Finanszírozni az emberek képzését, oktatását.

  • A fogamzásgátlásra vonatkozó kulturális tabukat megváltoztatni. Ha sikerül, programjaik sikerét ez nagymértékben fogja növelni.

  • Fejleszteni az ipart és mezőgazdaságot – elsősorban a vidéki területeken -, hogy lecsökkentsék, illetve megszüntessék az emberek elvándorlását faluról városra. Ez magasabb életszínvonalat, jobb egészséget fog eredményezni, és közvetve fogja befolyásolni a családok létszámát.

  • A fejlettebb gazdasági szerkezet már magasabb jövedelmet eredményez, amelyből lehet élelmiszert vásárolni. Vagy önállóan megtermelni a szükségleteket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.