A magyar energiagazdaság jellemzői

A gazdaság minden ága energiát fogyaszt, így működésének feltétele a biztonságos energiaellátás. Ezt szolgálja az energiagazdaság, amely az energiahordozók kitermelését, energiaforrásokká való átalakítását és országos elosztását foglalja magában. 

Magyarország energiahordozókban szegény. Ezek kitermelésében a fűtőérték alapján a szénhidrogének vezetnek. Felhasználásuk gazdaságosabb, mint a kőszéné. Vegyipari nyersanyagként, üzem- és fűtőanyagként egyaránt használatosak. A hazai földgáztermelés az igények egynegyedét, míg a kőolajbányászat a szükségletek csupán egytizedét fedezi. Ennek ellenére gazdaságunk döntően ezekre épül. 

A kitermeléstől csővezetékek szállítják a kőolajat a finomítókba, illetve a finomítványokat (pl. a benzint, a dízelolajat) és a földgázt a fogyasztókörzetekbe. 

A hazai termelést nagy mennyiségű importtal pótoljuk kőolajból és földgázból is. Mindkettő tetemes részét Oroszországból hozzuk be csővezetékeken, Ukrajnán keresztül. Az Adria-vezetéken mód van az arab országok kőolajának behozatalára is. A csővezetéken történő szállítás nagyobb távolságon is biztonságos és viszonylag olcsó. 

A hazánkban található szenek fiatalok, fűtőértékük alacsony, ugyanakkor kén-, hamu- és nedvességtartalmuk magas. Napjainkra a szén fő fogyasztói a hőerőművek. 

Az elsődleges energiahordozók villamos energiává alakítása az erőművekben történik. Erőműveink telepítésénél az energiahordozók közelségét (pl. szénbánya, szénhidrogéneket szállító csővezetékek), a nagy fogyasztópiacok elhelyezkedését és a nagy mennyiségű hűtővíz biztosítását vették figyelembe.

Széntüzelésű hőerőműveink a Bakonyban (Ajka), a borsodi iparvidéken (Kazincbarcika), a Mátrában (Visonta) működnek. 

A drágán termelő, erősen légszennyező széntüzelésű erőművek átalakítása folyamatban van. Pl. a kazincbarcikait és a pécsit biomasszával, illetve földgázzal üzemeltetik. A mátrai erőmű döntően lignit tüzelésű, de működik gázturbinás egysége is, és mezőgazdasági hulladékokból is termelnek „zöldáramot”. 

Hőerőműveink másik része szénhidrogénekkel vagy származékaikkal működik (pl. Tiszaújváros, Százhalombatta, Budapest). 

A Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergiatermelés több mint 40%-át adja. Az ott termelt

energia előállítása a legolcsóbb.

A hazai termelést ki kell egészítenünk import villamos energiával is. Az importált áram jórészt Oroszországból érkezik távvezetéken. Összeköttetésben vagyunk a nyugat-európai egyesített vezetékrendszerrel is.

A geotermikus energia hasznosításában európai „nagyhatalom” lehetnénk, bár ez egyelőre alig jelenik meg az energiagazdálkodásban. 

A napenergia a legfontosabb megújuló energiaforrás. Különféle berendezésekkel alakítják át hő-, illetve villamos energiává. Nálunk elsősorban melegvíz előállítására és lakóépületek fűtésére használható gazdaságosan. 

Szélerőművek is megkezdték a működésüket hazánkban, többségük a Dunántúlon. További elterjedésük várható. 

A szélerőművek által termelt energiát az országos hálózatba táplálják be. Teljesítményük időjárásfüggő. A hirtelen beálló termeléskiesést máshonnan kell pótolni. 

A megújuló energiaforrások között a növényi eredetű anyagok (a biomassza) alkotják a legszélesebb választékot. 

Az erdők kitermelt fái, ezek hulladékai, a mezőgazdasági melléktermékek (pl. a szalma, a kukoricacsutka, a gyümölcsfagallyak) egyaránt hasznosíthatók. Energiaforrás lehet az olajtartalmú növényekből előállított üzemanyag is. Pl. repcéből, kukoricából biodízel vagy bioetanol nyerhető. 

Hulladékból is nyerhető energia. A hulladéklerakókban felhalmozódó szerves anyag lassan lebomlik, és belőle biogáz fejlődik. Ennek fűtőértéke kb. fele a földgázénak. 

Biogáz előállítására csaknem valamennyi szerves anyag alkalmas. A Budapesten évente keletkező lakossági hulladékból (pl. háztartási hulladékok, kommunális szennyvizek) évi 6-7 millió m3 biogázt lehetne nyerni, ami egy kisebb lakótelep évi energiafelhasználásával egyenló. Az állati eredetű trágyák szintén alkalmasak biogáz előállítására. 

Az energiatermelés és -fogyasztás a környezetet terhelő káros anyagok kibocsátásával jár. A tüzelőanyagok elégetésekor szén-dioxid, salak és pernye keletkezik. A CO2 nem csak a közvetlen környezetet terheli. Mennyiségének világméretű összegződése Földünk légkörének további felmelegedéséhez vezet. 

A szenek elégetésekor keletkező kén-dioxid (SO2) a levegő nedvességtartalmával savas esőt képez, amely súlyosan károsítja a növényzetet, a talajt, a fémszerkezeteket. A savas eső kialakulásában az égés során a levegőbe jutó nitrogénvegyületek is szerepet játszanak. 

Az atomerőmű működésekor nem bocsát ki sok káros anyagot. A környezet terhelését a felhasznált és a folyókba visszajuttatott nagy mennyiségű hűtővíz „hőszennyezése” okozza. A legnagyobb gondot a még sugárzó anyagot tartalmazó kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezése jelenti. 

Az EU energia- és környezetpolitikája hazánkban is kikényszeríti a takarékosabb és környezetkímélő energiagazdálkodást. Ezekhez pályázatok útján támogatást is nyújt, pl. panelfelújításhoz, a fűtés- és a közintézmények világításának korszerűsítéséhez. Előírja a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, erőműveinek korszerűsítését. 

Hazánkban 2004-től bevezették a környezetterhelési díjat, a „zöldadót”, amelyet a levegő, a talaj és a víz szennyezése után kell fizetnie a szennyezőnek. Ez nem büntetés, hanem a környezet terhelésének az ára! A cél: a természeti erőforrások pazarlásának mérséklése. 

Hazánkban 2010-ben az energiatermelés közel 7%-a a megújuló energiahordozókból származott. Az EU által elvárt és vállalt célunk 2020-ra ennek megemelése 13%-ra.