A világegyetem, latinosan univerzum csillagászati fogalom, mely minden létező összességét, a minket körbevevő kozmikus környezetet jelenti
A világegyetem sok (100-800) milliárdnyi csillagrendszerből ((extra)galaxis) áll, ezek egyike a Tejútrendszer, melyben csupán az egyik csillag a Nap. A legközelebbi hasonló extragalaxis az Androméda-köd.
A világegyetem nagyjából 15 milliárd évvel ezelőtt, az úgynevezett ősrobbanás során jött létre, azóta folyamatosan tágul
A Nap a Földhöz legközelebbi csillag, közepes távolságuk 1 csillagászati egység (150 millió km)
Magas hőmérsékletű, sárgásfehér fényű, plazma halmazállapotú gömb, hőjét a belsejében (magjában) lezajló maghasadás (hidrogén→hélium) biztosítja
Az energia a mag körül található sugárzási övben sugárzással, az e felett elhelyezkedő áramlási zónában pedig áramlással továbbítódik a Nap légköre felé
A Nap légköre három tartományból áll
fotoszféra: itt találhatóak az alacsonyabb hőmérsékletű, ezért sötétebb napfoltok
kronoszféra: itt jönnek létre a napkitörések, melyek során rengeteg anyag és energia távozhat a Nap légköréből
korona: elemi részecskék áramlanak a bolygóközi térbe, a napfogyatkozás során láthatjuk
A Nap ellipszis alakú pályán kering a Tejútrendszer tömegközéppontja körül, miközben saját tengelye körül is forog.
Sugárzása elektromágneses és részecskesugárzásból áll
Elektromágneses sugárzás: nagyobb részét a látható fény és az infravörös sugarak, kisebb részét az ultraibolya és röntgensugarak adják, utóbbiak nagy részétől a Föld levegőburkának magaslégköri ózonrétege véd meg
Részecskesugárzás: más néven napszél. A Nap koronájából származó elemi részecskék belépése a Föld légkörébe hozza létre a sarki fényt
A földi élet a napsugárzáson alapszik