Japán gazdasági fejlődése, adottságai, világgazdasági szerepe.

Területe: 377 750 km2,

Lakossága: 128 millió,

Fővárosa: Tokió

Államformája alkotmányos császárság.

Természeti adottságok

  • A szigetország 4 nagy és 3900 apró szigeten fekszik a Csendes-óceánban. Szigetei a Pacifikus-hegységrendszer tengerből kinyúló csúcsai. A szigetek mellett a 10 ezer m mély Japán-árok húzódik.

  • A törésvonal környéke ma is aktív; sok a működő vulkán (pl. a 3176 m magas Fuji), a földrengés, a gejzír. A nagyobb szigetek (Hokkaido, Honshu, Shikoku, Kyushu) felszínének nagy része hegyvidék.

  • Az éghajlatot több tényező alakítja: a földrajzi szélességkülönbség következtében, amíg északon még hótakaró van, délen már aratnak. Északról hideg, délről meleg tengeráramlás halad el a part mellett. A szigeteket övező tengerek miatt nemcsak a nyári, hanem a téli monszun is szállít csapadékot.

  • A folyók rövidek és bővizűek.

Mezőgazdaság: a terület kétharmada erdővel borított hegyvidék csak kis rész művelhető a kis gazdaságokat korszerű, kisméretű gépekkel művelik meg. Bár nagyon hatékonyan termelnek, a termelt mennyiség nem fedezi az összes szükségletet.

  • Főleg rizst, gabonaféléket, szóját, zöldséget, gyümölcsöt (cseresznye, narancs, mandarin, gesztenye stb.), teát termesztenek.

  • Az állattenyésztés lassan visszaszorul szarvasmarha, sertés, baromfi, selyemhernyó.

  • A tenger hasznosítása halászat, osztriga- és gyöngykagyló-tenyésztés céljára.

Gazdasági élet

  • a) Saját út!!!!! Az egyetlen olyan fejlett ázsiai ország, amely nem a nyugati civilizáció alapjairól kiindulva fejlődött a világgazdaság egyik vezető hatalmává. Japán hosszú évszázadokig feudális, a világtól elzárkózó ország volt. Vagyis önmagától fejlődött arra a szintre, ahol jelenleg van! Ma a világ egyik legfejlettebb ipari országa.

  • b) A feudalizmus végétől a második világháború befejezéséig: A 19. század második felében történt meg az átmenet a feudalizmusból a kapitalizmusba. Fejlett gyáripar jött létre, átalakultak a tulajdonviszonyok. Viszont Japán nyersanyagokban szegény ország, ezért a 20. század első felében erővel akart olyan területeket zsákmányolni, ahol jelentő alapanyagok, energiahordozók, nyersanyagok, ércek találhatók (háborúk: japán kínai háború, japán-orosz háború, első világháború, második világháború). A második világháború azonban (többek közt) Japán teljes vereségével zárult. Az USA katonai megszállás alá vonta a szigeteket, a gazdaság tönkrement, sok város elpusztult (Hirosima, Nagaszaki, Tokió egyes részei).

  • c) A japán „gazdasági csoda”: A II. világháború után a gazdaság dinamikus fejlődésbe kezdett. A csoda okai, tényezői:

  • Állami irányítással, támogatással fejlesztették a gyáripart.

  • Korszerű feldolgozóipar.*

  • Nagyarányú kutatás-fejlesztés (a nemzeti jövedelem jelentős hányadát költötték oktatásra). A kutatások, fejlesztések révén a termékszerkezet korszerű, piacképes, állandóan továbbfejlesztett. Különösen fejlettek a csúcstechnikák.

  • A japán mentalitás, fegyelem: A japánok hagyományosan takarékosak, szorgalmasak, munkaszeretők, magasan képzettek, lojálisak a feljebbvalóikhoz. Annak ellenére, hogy a bérek nem túl magasak.

  • Exportorientált gazdaságpolitika: Japán ásványkincsekben és energiahordozókban szegény, ezeket külföldről vásárolja. Áramot víz-, atom és hőerőművekben állít elő. Viszont ezért drága késztermékkel (*-nak hála) fizet, így külkereskedelmi mérlege pozitív.

  • A legmodernebb külföldi technikák átvétele, alkalmazása, korszerűsítése: Japán az 50-es, 60-as években rengeteg szakembert küldött külföldre (USA, Nyugat-Európa) tanulni (esetenként ipari kémkedni… 😉 ).

  • A fentiek eredményeként számos iparágban az élen jár: acélgyártás, vegyipar, autók-, motorkerékpárok-, hajók gyártása, televíziók, videók, hi-fi berendezések, számítógépek, fényképezőgépek, háztartási gépek, órák, ipari robotok, miniatűr cikkek gyártása.

Egyéb információk:

  • Honshu délkeleti partján húzódik végig az ipari sáv, amely az ország ipari termelésének 2/3-át adja. Kiemelkedő a Tokio-Kawasaki-Yokohama városegyüttes szerepe. Tokió a világ egyik jelentős pénzügyi központja.

  • A Nagoya körüli ipari körzet autógyártásáról, feldolgozóiparáról, szolgáltatási funkcióiról ismert. Az Osaka-Kobe-Kyoto háromszög a vegyipar központja, de jelentős az elektronikai ipara is.

  • Az 1990-es évek végén indult technopolisz-program célja a keleti parti gazdasági koncentráció túlsúlyának csökkentése volt. A technopoliszok egyesítik a K+F ágazatokat, kutatóintézeteket, egyetemeket, korszerű infrastruktúrával felszerelt modern városokat. Ezeket olyan helyekre telepítik, ahol a gazdaság fejlesztésre szorul.

  • Hatalmas összegeket költ kutatásra és fejlesztésre. Csak a legfejlettebb technológiákkal foglalkozik, a korszerűtlenebbet átadták a többi délkelet-ázsiai országnak.

  • Az 1990-es évek elején gazdasági recesszió, visszaesés kezdődött. Ennek okai:

  • túl nagy volt a részvények tőzsdei kibocsátásának mértéke és magas lett a bankok behajthatatlan hiteleinek aránya

  • túlértékelődtek a pénzügyi folyamatok.

  • Fekvéséből adódóan a közlekedés főleg autóval, hajóval és repülőgépekkel történik. Hatalmas kikötők épültek. A szigeteket alagutakkal és hidakkal kötik össze.

  • Fontosabb központok: Sapporo, Yokohama, Tokío, Nagoya, Kyoto, Osaka, Kobe, Fukuoka.

Hasonló

  • A Föld, mint bolygó

    Bolygónk a Naprendszerben: a Naptól számítva a 3. bolygó. A Naprendszer központja a Nap nevű csillag. Ekörül elliptikus pályán keringenek a bolygók. A Föld mozgásai Tengely körüli forgás A Föld forog saját tengelye körül, másrészt kering a Nap körül. A Föld forgástengelyének felszíni döféspontjai az Északi és Déli-sark. E tengely körül a Föld 24 óra…

  • Centrumok és perifériák

    A piacgazdaságban a piac, a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg a termelés szerkezetét, módját, mennyiségét, az árakat és a béreket.  Az állam jogszabályokkal biztosítja a működőképes piaci versenyt, biztosítja az össztársadalmi érdekeket, közszolgáltatásokat (oktatás, egészségügy stb.), elhárítja a környezeti károkat, érvényre juttatja a társadalmi igazságosságot, biztosítja a stabilitást, a gazdasági egyensúlyt és védi…

  • Földrengések

    Földrengéskor a Föld anyagai rugalmasan rezegnek. A rengés a földrengés fészkétől rengéshullámokban terjed tovább. A rengéshullámnak két fő típusa van: a térhullámok és a felületi hullámok. A térhullámok a földkéregben keletkeznek és a tér minden irányában terjednek. Kipattanási helyük a földrengés fészke alsó központja, a hipocentrum. Ahol a leghamarabb érik el a felszínt, ott a…

  • A meleg mérsékelt öv területeinek összehasonlítása és gazdasági tevékenysége

    A meleg mérsékelt öv a mérsékelt övezeten belül helyezkedik el (táblázat és ábra erről ment ki  földrajzi övezetesség). A meleg mérséklet öv mindkét félgömbön a 30o és 45o szélességi körök között fekszik. Földrajzi helyzetére utal az öv idegen elnevezése: szubtrópusi, azaz trópusok „alatti”, trópusokhoz közeli öv. Az övön belül két eltérő éghajlatú területet különítünk…

  • Az időjárás elemei

    Az idő, az időjárás és az éghajlat adott helyre, meghatározott térségekre érvényesek. Számokkal jellemezhető adatai az időjárási és éghajlati elemek: napsugárzás intenzitása, hőmérséklet, légnyomás, szél, vízgőztartalom, csapadék. Az idő és az időjárás egyedi mérések adatait, az éghajlat statisztikai átlagszámítások eredményeit használja. Az idő a légkör pillanatnyi fizikai állapotát jelenti, az időjárás annak rövidebb időtartam alatt…

  • Magyarország településföldrajza

    2003-as adatok szerint a települések száma: 3435, ebből: – főváros, megyei jogú város: 23 – egyéb város: 229 – község: 2893 19 megye és a főváros. A megyeszékhelyek és az 50 000 lakosnál népesebb városok megyei jogú városként működnek, közigazgatásilag önállók. A területi közigazgatás alapegységei a községek és a városok. Jogi szempontból egyenlő rangúak, működésük az…