Területe: 377 750 km2,
Lakossága: 128 millió,
Fővárosa: Tokió
Államformája alkotmányos császárság.
Természeti adottságok
A szigetország 4 nagy és 3900 apró szigeten fekszik a Csendes-óceánban. Szigetei a Pacifikus-hegységrendszer tengerből kinyúló csúcsai. A szigetek mellett a 10 ezer m mély Japán-árok húzódik.
A törésvonal környéke ma is aktív; sok a működő vulkán (pl. a 3176 m magas Fuji), a földrengés, a gejzír. A nagyobb szigetek (Hokkaido, Honshu, Shikoku, Kyushu) felszínének nagy része hegyvidék.
Az éghajlatot több tényező alakítja: a földrajzi szélességkülönbség következtében, amíg északon még hótakaró van, délen már aratnak. Északról hideg, délről meleg tengeráramlás halad el a part mellett. A szigeteket övező tengerek miatt nemcsak a nyári, hanem a téli monszun is szállít csapadékot.
A folyók rövidek és bővizűek.
Mezőgazdaság: a terület kétharmada erdővel borított hegyvidék csak kis rész művelhető a kis gazdaságokat korszerű, kisméretű gépekkel művelik meg. Bár nagyon hatékonyan termelnek, a termelt mennyiség nem fedezi az összes szükségletet.
Főleg rizst, gabonaféléket, szóját, zöldséget, gyümölcsöt (cseresznye, narancs, mandarin, gesztenye stb.), teát termesztenek.
Az állattenyésztés lassan visszaszorul szarvasmarha, sertés, baromfi, selyemhernyó.
A tenger hasznosítása halászat, osztriga- és gyöngykagyló-tenyésztés céljára.
Gazdasági élet
a) Saját út!!!!! Az egyetlen olyan fejlett ázsiai ország, amely nem a nyugati civilizáció alapjairól kiindulva fejlődött a világgazdaság egyik vezető hatalmává. Japán hosszú évszázadokig feudális, a világtól elzárkózó ország volt. Vagyis önmagától fejlődött arra a szintre, ahol jelenleg van! Ma a világ egyik legfejlettebb ipari országa.
b) A feudalizmus végétől a második világháború befejezéséig: A 19. század második felében történt meg az átmenet a feudalizmusból a kapitalizmusba. Fejlett gyáripar jött létre, átalakultak a tulajdonviszonyok. Viszont Japán nyersanyagokban szegény ország, ezért a 20. század első felében erővel akart olyan területeket zsákmányolni, ahol jelentő alapanyagok, energiahordozók, nyersanyagok, ércek találhatók (háborúk: japán kínai háború, japán-orosz háború, első világháború, második világháború). A második világháború azonban (többek közt) Japán teljes vereségével zárult. Az USA katonai megszállás alá vonta a szigeteket, a gazdaság tönkrement, sok város elpusztult (Hirosima, Nagaszaki, Tokió egyes részei).
c) A japán „gazdasági csoda”: A II. világháború után a gazdaság dinamikus fejlődésbe kezdett. A csoda okai, tényezői:
Állami irányítással, támogatással fejlesztették a gyáripart.
Korszerű feldolgozóipar.*
Nagyarányú kutatás-fejlesztés (a nemzeti jövedelem jelentős hányadát költötték oktatásra). A kutatások, fejlesztések révén a termékszerkezet korszerű, piacképes, állandóan továbbfejlesztett. Különösen fejlettek a csúcstechnikák.
A japán mentalitás, fegyelem: A japánok hagyományosan takarékosak, szorgalmasak, munkaszeretők, magasan képzettek, lojálisak a feljebbvalóikhoz. Annak ellenére, hogy a bérek nem túl magasak.
Exportorientált gazdaságpolitika: Japán ásványkincsekben és energiahordozókban szegény, ezeket külföldről vásárolja. Áramot víz-, atom és hőerőművekben állít elő. Viszont ezért drága késztermékkel (*-nak hála) fizet, így külkereskedelmi mérlege pozitív.
A legmodernebb külföldi technikák átvétele, alkalmazása, korszerűsítése: Japán az 50-es, 60-as években rengeteg szakembert küldött külföldre (USA, Nyugat-Európa) tanulni (esetenként ipari kémkedni… 😉 ).
A fentiek eredményeként számos iparágban az élen jár: acélgyártás, vegyipar, autók-, motorkerékpárok-, hajók gyártása, televíziók, videók, hi-fi berendezések, számítógépek, fényképezőgépek, háztartási gépek, órák, ipari robotok, miniatűr cikkek gyártása.
Egyéb információk:
Honshu délkeleti partján húzódik végig az ipari sáv, amely az ország ipari termelésének 2/3-át adja. Kiemelkedő a Tokio-Kawasaki-Yokohama városegyüttes szerepe. Tokió a világ egyik jelentős pénzügyi központja.
A Nagoya körüli ipari körzet autógyártásáról, feldolgozóiparáról, szolgáltatási funkcióiról ismert. Az Osaka-Kobe-Kyoto háromszög a vegyipar központja, de jelentős az elektronikai ipara is.
Az 1990-es évek végén indult technopolisz-program célja a keleti parti gazdasági koncentráció túlsúlyának csökkentése volt. A technopoliszok egyesítik a K+F ágazatokat, kutatóintézeteket, egyetemeket, korszerű infrastruktúrával felszerelt modern városokat. Ezeket olyan helyekre telepítik, ahol a gazdaság fejlesztésre szorul.
Hatalmas összegeket költ kutatásra és fejlesztésre. Csak a legfejlettebb technológiákkal foglalkozik, a korszerűtlenebbet átadták a többi délkelet-ázsiai országnak.
Az 1990-es évek elején gazdasági recesszió, visszaesés kezdődött. Ennek okai:
túl nagy volt a részvények tőzsdei kibocsátásának mértéke és magas lett a bankok behajthatatlan hiteleinek aránya
túlértékelődtek a pénzügyi folyamatok.
Fekvéséből adódóan a közlekedés főleg autóval, hajóval és repülőgépekkel történik. Hatalmas kikötők épültek. A szigeteket alagutakkal és hidakkal kötik össze.
Fontosabb központok: Sapporo, Yokohama, Tokío, Nagoya, Kyoto, Osaka, Kobe, Fukuoka.