Az urbanizáció a latin „urbs” szóból származik, jelentése: város. Két folyamat megnevezésére is használatos.
Városodás: (mennyiségi mutató) a városok, illetve a városokban élők számának növekedése.
Jelenti még a városok népességszámának növekedését, területének gyarapodását, a város-falu népességarányának megváltozását a városok javára. Ez egyrészt a falusi lakosság városokba történő beköltözéséből, másrészt a települések várossá nyilvánításából adódik. A 20. század közepétől a fejlett országok urbanizációjában a városodás folyamatának felgyorsulása jellemző.
Városiasodás: (minőségi mutató) a városi életmód elterjedése, szolgáltatások bővülése folyamatát jelenti. Azt, hogy egy településen terjed a városi életmód, fejlődik az infrastruktúra, átalakul a gazdasági-működésbeli szerkezet, megjelennek, gyarapodnak a szolgáltatási intézmények.
Urbanizáció szakaszai:
4 szakaszra lehet osztani:
Az urbanizáció szakasza: városrobbanás, agglomerálódás időszaka (a városok száma, és mérete rohamosan nő). Nő a város és a vonzáskörzet (agglomeráció) lakossága IS.
Szuburbanizáció (ebben a szakaszban a városperemi, elővárosi lakóövezetekben növekszik a város. Oda települ a népesség, ahol jó a tömegközlekedés, autópályák vannak, egészségesebb a környezet: A tehetősebb lakosság a városból szívesen költözik ki a leromlott belső lakóövből az elővárosokba, a vonzáskörzetbe. A városba költözők egy része is szívesen választja az elővárost lakóhelyéül. A belső népességmozgások következtében a települések közötti kapcsolat egyre szövevényesebb lesz.) Ebben a szakaszban az agglomeráció lakossága nő.
Dezurbanizáció (falvak felértékelődése: új közlekedési és kommunikáció technológiák jelennek meg. általánossá válik a távmunka, ezért a népesség elköltözik a városokból.) A cégek is szívesen mennek kistelepülésekre, mert a falusi térségekben olcsóbb a helyi munkaerő, nincsenek szakszervezetek, jobb a levegő és a környezet minősége is.
A zsúfolt nagyvárosi agglomerációk, mint lakóhely gyorsan veszítnek népszerűségükből, miközben divatba jön ismét a vidéki életforma. Ebben a szakaszban a város lakossága és az agglomeráció lakossága is csökken.
Reurbanizáció (Bizonyos nagyvárosok népességcsökkenése megállt, sőt helyenként ismét növekedés vette kezdetét. Ez a „vissza a városba” folyamat. A jelenség szoros összefüggésben van a lepusztult belvárosi lakónegyedek és elhagyott iparterületek színvonalas szanálásával, a városrevitalizációval: felújítás.) Ebben a szakaszban a város lakossága ismét nő.
Az urbanizációs folyamatok összehasonlítása
Fejlett országok:
Az ipari forradalom után gyorsult fel az urbanizációs folyamat.
Az ipar és a szolgáltatások fejlődése indította el.
Mind ezekhez hozzájárult:
Munkalehetőség, jobb életkörülmény, magasabb szintű infrastruktúra vonzereje, hatása.
A jobb módú réteg kitelepülése a külső lakóövbe vagy a környező településekre, a belső lakóöv lepusztulása.
Napjainkban: megkezdődött a belső városrész rehabilitációja és a belső lakóövbe való visszaköltözés.
Fejlődő világ:
A XX. század második felében indul el az urbanizációs folyamat.
Mind ehhez hozzájárult:
A mezőgazdasági munkalehetőség csökkenése agrár-munkanélküliség, romló vidéki életkörülmények elvándorlás a nagyvárosok lakosságszámának robbanásszerű emelkedése.
A bevándorlók fogadására nem alkalmasak a városok: kevés munkalehetőség, rossz lakáskörülmények nyomornegyedek alakultak ki. A városok szinte korlátlanul, s ellenőrizhetetlenül növekednek. Pl Calcutta, Bombay, Mexikóváros lakosságát csak megbecsülni lehet.
Élesen elkülönülő társadalmi rétegek – modern city (városközpont) és a város kedvezőtlenebb adottságú részei, elővárosok.
Tehát a fejlett és a fejlődő országokban időben teljesen máskor játszódott le ugyanazon folyamat (pl. az urbanizáció). Jelenleg egész más folyamatok zajlanak le a fejlett országok nagyvárosaiban, mint a fejlődő országoknál. A fejlődő országok nagyvárosai még csak az urbanizációs fázisban vannak.
Társadalmi-környezeti problémák
Fejlett országok:
A korábbi belső lakóöv lepusztulása – gettósodás – egyre nagyobb összegeket igénylő rehabilitáció.
Egyre drágábban fenntartható, drága infrastruktúra.
A nagyvárosi élet környezetkárosító hatásai: szmog, zaj, a közlekedés nehézségei, zsúfoltság.
Fejlődő országok:
Nyomornegyedekben élők számának növekedése.
Társadalmi, szociális feszültségek, növekvő munkanélküliség.
Egyre költségesebben kiépíthető infrastruktúra.
Az infrastruktúra hiányából adódó problémák fokozódása (pl. szennyvíz, szemét elszállítása – fertőzések, járványok stb.).
A városközpontban a nagyvárosi élet környezetkárosító hatásai: szmog, zaj, a közlekedés nehézségei, zsúfoltság.