Földrajz érettségi

6. Milyen ásványkincsek jöttek létre a földtörténeti középidő során? Gazdasági jelentőségük. A földtörténeti középidő főbb eseményei. 

A földtörténeti középidő 235 millió évtől 67 millió évig tartott.

A középidő tagolása:

A középidő három nagy korszakra osztható: a Triász volt a legkorábbi, aztán a Jura, végül a Kréta következett. A Kréta a legfiatalabb.

Legfontosabb eseményei az alábbiak voltak:

  • A perm végén létrejött őskontinens (PANGEA) darabokra szakadt (először Laurázsiára, és Gondvanára, majd ezek is tovább darabolódtak). Létrejött az Atlanti-óceán.

  • A középidő kezdetére a tenger térhódítása és az üledékképződés volt jellemző.

  • Az élővilágban kialakultak a hatalmas méretű hüllők, a dinoszauruszok. A középidőt ezek a fajok uralták. Megjelentek az ősmadarak is. A növényvilágra a nyitvatermők voltak jellemzők, de a középidő végére megjelentek a zárvatermők is.

  • A tengerekben Ammoniteszek (a puhatestűek fejlábúak osztályába tartozó fajok). Külső vázuk feltekeredett, mint a csigáké. Rengeteg Ammonitesz-lenyomat, vagy kövület, fosszilia található a korabeli kőzetekben.

  • Két nagy hegységképződés is indult: az Eurázsiai-hegységrendszer és a Variszkuszi-hegységrendszer tagjai ekkor emelkedtek ki, s képződésük máig tart.

  • A Kréta végén egy hatalmas katasztrófa (meteorit becsapódás) következtében az élővilág jó része kihalt. A dinoszauruszok helyét az emlősök vették át.

I. Események:

Időszak:

Esemény:

Hegységképződés:

Hegységek:

Ásványkincsek***:

Kréta

Eurázsia ütközése Afrikával, a Thetys óceán bezáródása.

A zárvatermők megjelenése.

A Kréta végén hatalmas fajpusztulás (ammoniták, óriáshüllők).

Az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulásának kezdete. A Pacifikus-hegységrendszer kialakulásának folytatódása.

Eu-i:

Himalája. Pamír, Atlasz, Pireneusok, Appenninek, Alpok, Kárpátok, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Kaukázus. Pacifikus: Kamcsatka, Andok, Kordillerák, Sziklás-hegység. Kelet-Ázsia

Mészkő, dolomit.

Kőszén, kőolaj, földgáz, kősó.

Jura

Ekkor kezdődött az Atlanti-óceán kialakulása. Észak-Amerika eltávolodott Eurázsiától, Dél-Amerika Afrikától.*

A Pacifikus-hegységrendszer kialakulásának kezdete. Az Eurázsiai-hegységrendszer

Andok, Kordillerák.

Mészkő, dolomit.

Kőszén, kőolaj, földgáz, kősó.

Triász

Nyugodt időszak. Az óceánokban hatalmas üledékképződés zajlott le. Meleg éghajlat, a sarkokat sem borította jég.

Mészkő- és dolomitképződés.

Kősó, kálisó.

Két fő hegységképződési időszak jellemezte: az Eurázsiai-hegységképződés és a Pacifikus-hegységképződés.

*: A Dél-amerikai lemez ütközött a Csendes-óceáni lemezzel, s elkezdődött a Pacifikus-hegységrendszer kialakulása.

**: Az Indoausztráliai lemez az Eurázsiai lemezhez közeledett. Üledékei Eurázsiához gyűrődtek. Emiatt megkezdődött az Eurázsiai-hegységrendszer keleti tagjainak kialakulása (pl Himalája, Pamír). A Krétában az Afrikai lemez az Eurázsiai lemezhez közeledett, s a kettő között lévő Thetys óceán lassan bezárult. Üledékei meggyűrődtek, s kiemelkedtek. Ezekből képződtek az Eurázsiai-hegységrendszer nyugati tagjai: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Kaukázus, stb…

***: Magyarországon a Dunántúli-középhegységben mészkő és dolomit.

Az ásványkincsek kialakulása:

Mészkő: szerves eredetű üledékes kőzet. A tengerben élő, meszes vázú állatok maradványainak lerakódásából alakult ki.

Sókőzetek: száraz éghajlat mellett, félig elzárt, vagy elzárt tengeröblökben alakultak ki. A víz párolgásának hatására a sókőzetek fokozatosan kiváltak, s az öblök mélyén lerakódtak.

Kőolaj, földgáz: elhalt állati maradványokból tengerekben keletkezett. A maradványok a tenger aljzatára süllyedtek, majd betemetődtek. Oxigénhiányos környezetben lassan alakultak át a ma ismert kőolajjá, s földgázzá.

Kőszenek: elhalt növényi maradványokból, oxigénhiányos környezetben, nagy nyomás hatására keletkeztek.

A sókőzetek keletkezéséről egy ábra:

A kőszenek keletkezése, fajtái:

A szénképződés folyamata:

– A kőszén szerves eredetű üledékes kőzet, amelyelhalt növényi maradványokból (erdők) keletkezett.

– A szénképződés folyamatát szénülésnek is hívják. Az elhalt növényi maradványok betemetődnek, s oxigéntől elzártan, a fedő rétegek nyomása alatt megindul a széntartalmú vegyületek feldúsulása (a szénképződés).

– Annál jobb minőségű, nagyobb fűtőértékű egy szén, minél hosszabb ideig tartott a folyamat, s minél nagyobb volt a fedőrétegek nyomása.

– Egy méter vastag kőszéntelephez több 10 méter vastag növényi rétegre volt szükség.

Szénfajták:

Szénfajta

Széntartalom (%)

Fűtőérték (kJ)

Kor

Megjegyzés

Tőzeg

60

6-8 000

Néhány 10 000 év.

A szénképződés kezdeti terméke, a növényi részek még szabad szemmel is felismerhetők.

Lignit

60-65

10-12 000

Pár millió év.

Itt is vannak szabad szemmel látható növényi részek.

Barnakőszén

65-75

13-18 000

Több tízmillió év.

Sok szennyező anyagot tartalmaz, elégetése során pl. SO2 keletkezhet.

Feketekőszén

80-90

24-30 000

350-285 millió évvel ezelőtt, a karbonidőszakban.

Nagyon jó minőségű, nagy fűtőértékű, kokszolásra, vaskohászatra, acélgyártásra is alkalmas szén.

Antracit

92-96

32-35 000

Karbonidőszak.

A legjobb minőségű kőszén.

Az ásványkincsek jelentősége:

Mészkő és dolomit: építőanyagként, alapanyagként hasznosítható.

Márvány: átalakult (metamorf) mészkő. Szintén építőanyagnak kiváló.

Sókőzetek: a kősó hasznosítása elég sokrétű.

Kőszén: kokszolás, acélgyártás, energiatermelés. Egyik legfontosabb energiahordozó: hőerőművekben égetik el.

Kőolaj és földgáz: energiahordozók. Kőolaj vegyipar, közlekedés. Földgáz fűtés, erőművek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük