Földrajz érettségi

A hideg mérsékelt öv – Az emberi beavatkozás és következményei

A hideg mérsékelt öv a szárazföldek eloszlása következtében csak az északi félgömböt fogja körül (Kanada, Oroszország, Alaszka, Finnország, Svédország, Norvégia).

Főbb jellemzők:

Tele hosszú és hideg.

A napsugarak hajlásszöge kicsi, a nappalok rövidek.

– Északi szegélyén helyenként többnapos éjszakák is előfordulnak, illetve nyáron több napig nem megy le a Nap.

– Az erősen lehűlő szárazföldek fölött a sarki anticiklonokhoz hasonló, nagy kiterjedésű, fagyos, magasnyomású légköri képződmények jönnek létre (grönlandi és szibériai anticiklon).

– Itt fordulnak elő az északi félteke legnagyobb hidegei (Ojmjakon (Kelet-Szibéria): –77,8°C).

A nyár rövid, de viszonylag meleg, ezért az évi közepes hőingás itt a legnagyobb a Földön (33-70 °C).

– A csapadékhullás csúcsértéke a nyár elejére jut, de az évi 300-700 mm csapadék jelentős része hó, amelynek mennyisége a szárazföld belseje felé csökken.

– A kis párolgás miatt a 300 mm-es csapadék értékek is közepes vízellátást biztosítanak.

A folyók vízjárása ingadozó. Télen befagynak. Tavaszi végi, nyári árvizeiket a hóolvadás okozza. A gyakori fagyváltozékonyság miatt a kőzetek aprózódása meghaladja a mállást.

– Az állandó talajnedvesség miatt a felszín alakításában a vízen kívül csuszamlásoknak, talajfolyásoknak is jelentős a szerepük.

Az összességében hűvös, nedves éghajlat a szélsőségeket jól tűrő fenyőfajoknak kedvez. Természetes növénytakarója a tajga. Összetétel: luc-, jegenye-, vörös- és erdei fenyő. A lombhullató fákat nyír és nyár fajok képviselik.

– A zárt fenyvesek alatt a cserje- és gyepszint fejletlen, a mohaszint dús.
Mivel a tajga tűlevelű avartakarója a csapadékot könnyen átereszti, talaja erősen kilúgozott, fakószürke erdőtalaj (podzol).

– A forró övezet eső- és monszunerdőin, erdős szavannáin kívül a tajga „őserdőiben” él a leggazdagabb, a legháborítatlanabb állatvilág (medvék, szibériai tigris, szarvasok, rozsomák, mókusok).

Erőforrások:

  • A tajga zóna a világ legnagyobb összefüggő erdősége (Kanada, Szibéria). A területen nagy szerepe van a fakitermelésnek, erdőgazdálkodásnak.

  • Prémes állatok vadászata, tenyésztése.

  • Oroszország szibériai részén hatalmas szénhidrogénkincsek (kőolaj és földgáz) vannak: Nyugat-szibériai-alföld. Kanadában olajhomok-lelőhelyeket fedeztek fel az erdő zónájában.

Az emberi beavatkozás következményei:

  • Erdőirtás: a fakitermelés miatt, útépítések, települések miatt.

  • A kőolajbányászat (Oroszország) okozta környezetrombolás: mivel a talaj a fagyás-olvadás hatására mozog, ezért a vezetékek megrepednek. Hatalmas területeket öntött el az olaj és pusztította ki az erdőt.

  • Kanadában az olajhomok bányászatához hatalmas területeket kell letarolni, ez is erdőpusztítással jár. Ráadásul a homokból bonyolult eljárással lehet kinyerni az olajat. Ez bizonyos melléktermékekkel jár: meddőhányók, zagytározók, meddőtavak (ezek súlyosan szennyezik a környezetet).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük