Földrajz érettségi

Budapest és agglomerációja. Történeti fejlődés.

Budapest városszerkezete:

A nagyvárosok fejlődése során egyes városrészek meghatározott tevékenységre specializálódtak.

Egy nagyváros szerkezete ezért övezetes rendet mutat, mely a következő övekre bontható:

  • Városközpont (city center):

Sétáló utcák, az államigazgatás épületei, irodák, szállodák. A nappali népesség nagyobb, így lakófunkció kevésbé jellemző. Jelentős viszont az idegenforgalom. Történelmi városmagok (pl. I. kerület).

  • Belső munkahelyöv:

Szorosan összenőtt a city centerrel, irodák, bankok, biztosító társaságok épületei. Nagyobb városokban az üzleti negyed felhőkarcolói. Budapesten az V. kerület. Éjszaka kiürül.

  • Belső lakóhelyöv:

A belváros körül helyezkedik el. Itt a lakófunkció a jelentősebb. Sűrű beépítettség jellemzi. 3-5 emeletes bérházak, nagy polgári lakások. Gangos, körfolyosós lakások, melyeknek a felújítását már elkezdték. Pl. 7-8. kerület. A Nagykörút környéke. Az öv bizonyos részei elgettósodhatnak. Az USA nagyvárosaiban etnikai gettók, illetve egy-egy nemzet által lakott városrészek jöttek létre ebben az övben. Pl. Kis-Itália, Kínai negyed.

New York: Haarlem.

  • Külső munkahelyöv:

Valaha itt volt a városhatár. Nagy helyigényű üzemek, szolgáltatások települtek ide. Panelházas épületek, pályaudvarok, gyárak. A bezárt üzemek helyén, sok helyen bevásárlóközpont/pláza létesült. Pl. Csepel, Kőbánya.

  • Külső lakóhelyöv:

Kertes házak, családi házas övezet. Ahogy növekedett a népesség úgy megjelentek itt is a lakótelepek. Budán villák, és társasházak találhatóak ebben az övben. Pl. Rákospalota, Zugló, Rózsadomb.

  • Az agglomeráció a külső lakóhelyövet szorosan övezi. Az agglomeráció a város vonzáskörzetet jelenti, várostömörülést. Jelen esetben a fővároshoz sok szállal kapcsolódó települések halmaza. Pl az aggloemráció része: Érd, Diósd, Gödöllő, stb.

Az agglomeráció településtípusai és kapcsolatuk a központtal:

  • Az urbanizáció felgyorsulása a nagyvárosokat övező településhalmazok, agglomerációk kialakulásához vezetett.

  • A nagyvárosok előterében sűrűsödő települések gyakran összeérnek, esetenként a nagyváros részévé válnak.

  • A központtól távolodva ritkul a településhalmaz, de a centrumba vezető útvonal mentén a települések növekedése folyamatos.

  • A centrum közelében alvótelepülések alakulnak ki, amelyek szinte csak lakófunkcióval bírnak, népességük ugyanis a településhalmaz központjába jár dolgozni, tanulni. A népesség ingázik. Pl. Solymár, Páty, Nagykovácsi, Üröm, Bugyi, Kistarcsa.

  • Bolygóvárosok: Az agglomerációhoz tartozó olyan kisvárosok, amelyek bizonyos városi szerepköröket, központi funkciókat átvettek a központtól. Szintén munkalehetőséget nyújtanak az alvótelepülések lakóinak, tehermentesítik a centrumot. Pl. oktatás (Gödöllő). Logisztikai központok (Budaörs, Törökbálint).

Az agglomeráció és a központ szoros kapcsolata:

  • Az agglomeráció előnyei: zöldövezet, egészséges lakóhely, városellátó mezőgazdaság, pihenési lehetőségek, bizonyos ipari tevékenységek átvétele. Az agglomeráció kedvező fekvésű települései üdülő-pihenő szerepkört látnak el, tovább növelve a településhalmazon belüli népességmozgást.

  • A központ szerepe: munkahely, szolgáltatások biztosítása (kórházak, felsőfokú iskolák, közigazgatás, kultúra stb.).

Budapest városfejlődését serkentő legfontosabb tényezők:

  • ókorban: helyi építőanyag, hévizek, segítették terület fejlődését, folyó, folyami átkelő.

  • középkor: várépítésre alkalmas domborzat, kedvező fekvés. Folyami átkelőhely, kereskedelmi útvonalak metszéspontja, „vásárvonalak gócpontja”. Országon és a Kárpát-medencén belül is központi fekvés.

  • 19. század: főváros központú út- és vasúthálózat kiépítése, bővülő fogyasztó piac, építkezések. Egy hatalmas ország (Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül a történelmi Magyarország) egyik központjává kívánták fejleszteni (sikerrel).

  • 20. század: agglomerációs előny egyes iparágak együttes megjelenéséből fakadóan, infrastruktúra, szolgáltató szektor fejlettsége, magas képzett munkaerő.

Mivel Budapestet egy nagyobb országméretre „tervezték”, a trianoni „gazságot” követően kialakult egy „vízfej” effektus. Vagyis egy kisebb területű országban egy aránytalanul nagy, milliós nagyváros. Ennek következménye pl. a közlekedési hálózat Budapest-centrikussága is. A főváros szerepe már akkor jelentős volt, de az 50-es évektől tovább fejlesztették Budapestet. A főváros-centrikusság nem szűnt meg.

Budapest az „ipar utáni” korszakba lépett több mint két évtizede: csökkent a népessége az elővárosok javára. Az ipart kitelepítették, az átmenőforgalom alól megpróbálják a központot tehermentesíteni (M0-s).

Budapest a 21. században társadalmi és gazdasági szempontból

  • 1, 7 millión lakják.

  • Legtöbben a szolgáltató (tercier) szektorban dolgoznak- kiterjedt a munkaerő vonzása, vonzáskörzete, (ingázok száma magas).

  • Magas kvalifikált munkaerő (jól szakképzett munkaerőt jelent).

  • A hazai politikai élet legfőbb színtere: államigazgatási intézmények, minisztériumok.

  • Magánvállalkozások, külföldi-magyar vegyes vállalatok, tőzsde.

  • Kiemelkedő a tudományos-, oktatási-, és a kulturális szerepe, valamint az idegenforgalom.

Példák a nagyvárosi élet okozta társadalmi-környezeti problémákra:

  • Pl. Nagy beépítettség miatt csökken a zöldterületek nagysága, zsúfoltság jellemző ezekre a területekre. Nagy a levegő terheltsége (szmog – fűtés, közlekedés).

  • A túlterhelt infrastruktúra miatt közlekedési problémák lépnek fel.

  • Jelentős levegőszennyezés lép fel a megnövekvő közlekedési forgalom miatt, növekszik a zajártalom is.

  • Gondot jelent a megnövekvő városi lakosság és rohanó életmód miatt a hulladék elhelyezés.

  • Gondot jelent még a lakáshiány illetve a lakásállomány romlása és az egyre több hajléktalan megjelenése az utcákon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.