Az Európai Unió egy gazdasági unió. a világgazdaság egyik centrumtérsége. Kialakulásának több oka is volt:
A 2. világháború utáni talpra állás csak a korábbi ellentétek félretételével, az erők egyesítésével volt lehetséges. Ezt ösztönözte az USA nyomasztó gazdasági fölénye és a kétpólusúvá vált rendszerben a Szovjetunió katonai fenyegetése.
Az európai országok elveszítették gyarmataikat.
Elengedhetetlenné vált a tőkekoncentráció, a kutatási költségek megosztása, a tudományos programok közös szervezése.
A földrajzi közelség elősegítette a nyersanyagok, a természeti és társadalmi erőforrások egyesítését.
A magas termelési költségek mérséklése nagyobb vállalat- és üzemméreteket (TNC-k), specializációt, összehangolt energiapolitikai intézkedéseket igényelt. Több és olcsóbb termékre volt szükség.
A TNC-k elterjedése, a termelés összekapcsolódása a gazdasági szolgáltatások összehangolását is megkövetelte.
Az együttműködés révén egyesíteni lehetett a felvevőpiacokat.
Az európai együttműködés első integrációs szerveit a „hatok” (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux-államok – az akkori legfejlettebb országok) hozták létre. Ezek: az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Gazdasági Közösség, ill. az Európai Atomenergia Közösség voltak.
Az EGK létrehozása során kitűzött célok: közös piac létrehozása, ennek érdekében a vámok, mennyiségi korlátozások megszüntetése, a négy szabadság (áruk, tőke, szolgáltatások, munkaerő szabad áramlása) biztosítása, vámunió kialakítása, jogharmonizáció, közös verseny-, agrár- és közlekedéspolitika létrehozása.
1967-ben a három integrációs szerv intézményeit egyesítették Európai Közösségek néven.
1968-ban létrejött a hat állam vámuniója.
A Schengeni egyezmény a ’90-es évektől megszüntette az Unió belső határain a határellenőrzést.
A Maastrichti Szerződés célul tűzte ki a pénzügyi unió megvalósítását, valamint kibővítették a tagok közötti integrációt kül- és biztonságpolitikai, illetve bel- és igazságügyi együttműködéssel. Ezzel ún. 3 pilléres szervezet jött létre. Az Európai Közösségek elnevezést 1993 végétől felváltotta az Európai Unió elnevezés. Jelenlegi cél a pénzügyi, vagy monetáris unió létrehozása.
1999-től a nemzetközi elszámolásban, 2002-től a készpénzforgalomban is az euró váltotta fel 12 tagország nemzeti valutáját.
2004-ben az Unió legnagyobb bővítése keretében 10 új ország, köztük Magyarország felvétele is megtörtént.
2013-ban Horvátország felvételével 28 tagúra bővült az Európai Unió, bár ez a létszám az Egyesült Királyság 2020-as felvételével ismét csökkent.
Az Unió keretében ma megvalósul a négy szabadság elve, az állampolgárok szabadon utazhatnak az Unión belül, az EU közös politikáin (pl. mezőgazdasági, regionális, gazdasági és pénzügyi) keresztül igyekszik összehangolni a tagországok közötti együttműködést, kiküszöbölni a gazdaságiproblémákat. A 2. és 3. pillér keretében továbblépés kezdődött a politikai unió felé.
Az Európai Unió főbb intézményei:
- Európai Tanács: Az EU csúcsszerve, mely a tagállamok állam- vagy kormányfőiből, az intézmény elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Stratégiai kérdésekben dönt, üléseit általában Brüsszelben tartja.
- Európai Unió Tanács: Az EU kormányközi alapon működő, elsődleges döntéshozó és jogalkotó szerve. Brüsszeli ülésein a tagországok adott témában aktuális szakminiszterei vesznek részt. Soros elnöki tisztségét félévente más ország tölti be.
- Bizottság: Az EU mindennapi munkáját végző döntéselőkészítő, javaslattevő és végrehajtó szerve. Nemzetek feletti (szupranacionális), az EU érdekeit szem előtt tartó, kormányszerűen működő szerv. 28 (a britek kilépése után 27) tagú minden ország 1 biztost delegál 5 év időtartamra. Elnökét önmaga választja. Székhely: Brüsszel.
- Parlament: Az Unió társjogalkotó, társdöntéshozó szerve, vagyis a döntések elfogadásához a Parlament beelegyezése szükséges. Elfogadja az EU költségvetését, ellenőrzi központi szerveit. Tagjait a tagországok állampolgárai közvetlenül választják 5 évre. Székhelyei Strasbourg és Brüsszel. Titkárság: Luxembourg. 751 képviselőből 21 magyarországi.
- Európai Központi Bank: Az Unió legfontosabb pénzügyi szerve, az euró bevezetéséről és értékállóságáról gondoskodik. Központja Frankfurt am Mainben van.
- Európai Unió Bírósága: tagállamok vitáit, peres ügyeit rendezi. Székhelye: Luxembourg.
Hazánkat 1991 óta társulási egyezmény kötötte az integrációhoz. 2004. május 1-jén lettünk az EU teljes jogú tagja. Jelenleg külkereskedelmi forgalmunk több mint háromnegyedét az EU országokkal bonyolítjuk le, tőkeimportunk többsége is onnan származik. Tagságunk számos előnnyel, lehetőségekkel, ugyanakkor nehézségekkel és kötelezettségekkel is jár.
Az Európai Unión belül jelentős területi fejlettségi különbségek figyelhetők meg.
Az Unió legfejlettebb területe az ún. „kék banán”, mely a Benelux-államokat, Franciaország északi, északkeleti részét, Németország nyugati részét, Svájcot és Észak-Olaszországot foglalja magába.
Regionális politika: a fejlettség- és életszínvonalbeli különbségek csökkentését, az elmaradottabb régiók felzárkóztatását, az infrastruktúra fejlesztését, a versenyképesség javítását, a határokon átnyúló regionális együttműködések támogatását hivatott elősegíteni. Ennek keretében támogatják a hanyatló, munkanélküliséggel sújtott falusias térségeket. A strukturális és kohéziós alapokhoz pályázatok útján lehet hozzájutni.