Kialakulás:
A város a településszerkezetben központi szerepkört tölt be. Olyan intézmények is találhatóak benne, melyek nemcsak a városi lakosság ellátását biztosítják (pl. munkahelyek, orvosi ellátás)
Az első városok kialakulásában a kézművesség és a kereskedelem fejlődése játszotta a fő szerepet.
Az ipari forradalom hatására a városok száma és szerepköre is gyorsan bővült.
Erről a 20-as töritétel is szól
Várostípusok:
Agrárvárosok: viszonylag kis települések, fő funkciójuk a mezőgazdasági termelés. Piaci jelleggel is rendelkezik. Napjainkban az alacsonyabb fejlettségű területekre jellemző várostípus, korábban Magyarországon is sok volt belőlük, például az Alföldön Kecskemét, Makó.
Iparváros: az indusztriális fázisban kialakuló városok, melyek egyes esetekben óriásvárossá is növekedhetnek. Ágazati beosztástól függően több típusa van. A fejlett és fejlődő országokban is jellemző, előbbiekben azonban inkább az átalakulás jellemző rájuk, például a Ruhr-vidék iparvárosai közé tartozó Dortmund, de Miskolcot is ide sorolhatjuk.
Kereskedelmi városok: azon városok sorolhatók ide, ahol a kereskedelmi funkció, vagy annak valamely ágazata dominál. Ezen települések közül több például a tőzsde segítségével megtartotta ezen funkcióját, és ma is ide sorolhatóak.
Kikötővárosok: tengeri és folyami kikötő szerint csoportosíthatóak, jellemző a hajógyártás, kőolaj-finomítás és vegyipar.
Átkelővárosok: folyami révnél vagy hídnál alakultak ki. Hajdan szerepük fontosabb volt, ma már azért jelentéktelenebbek. Pl. Pest-Buda fejlődése is jelentős részben ennek köszönhető.
Közigazgatási központok: lehet regionális vagy országos szintű, vagy egyházi központ
Határvárosok: államok közötti határátkelő helyek, különösen akkor jelentősek, ha a két ország között kevés ilyen van
Idegenforgalomra épülő városok: lehet a műemlékekre alapuló (Velence), zarándokhelyre (Mekka, Santiago de Compostela) vagy fürdőváros (Gyula), de számos egyéb fajtája is van (pl. konferenciavárosok)
Iskolavárosok: korösszetételük az itt található (ma főleg) egyetemek miatt fiatal, szezonális jellegű. Pl. Oxford, Bologna, Sárospatak
Urbanizáció:
Városodásnak (urbanizációnak) azt a folyamatot nevezzük, amelynek során növekszik a városok száma, nő a városi lakosok aránya. A város terjeszkedik a környező települések felé, kialakul az agglomeráció, létrejönnek alvótelepülések és bolygóvárosok. Tehát olyan mennyiségi változások történnek, amelyek a központi szerepkör megjelenését eredményezik.
Első szakaszában a faluról hatalmas tömegek özönlenek a növekvő számú városokba
Második szakaszában alakul ki a tulajdonképpeni agglomeráció, mely során a környező települések felhagynak a mezőgazdasággal, egyre több városi funkciót felvéve. Kialakulnak az egyes városszerkezeti övek (belső és külső munkahelyöv és lakóöv)
Harmadik szakasza a dezurbanizáció, mely során a falvakba való kifelé mozgás a jellemző, ennek okai a szebb természeti környezet, az alacsonyabb stressz-szint, egészségesebb életmód lehetősége