A Nap és Naprendszer

Alapfogalmak

-fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt (300.000 km/s sebességgel) megtesz. E mértékegység bevezetése azért volt szükséges, mert a csillagászatban hatalmas távolságokkal dolgoznak. (1 fényév = kb m)

– csillagászati egység: a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye (jele: CsE, 1 Cse ~ 150 ezer kilométer = 8,3 fényperc)

A Napunk

– Naprendszerünk közepén helyezkedik el

– a Földtől 150 ezer kilométerre van (fénysebességgel 8,3 perc alatt érnénk el a Napot)

– majdnem tökéletes gömb alakú

– átmérője 109-szer akkora, mint a Földdé (1,392 x 10km)

– forgási periódus: körülbelül 25 nap (nyugatról keletre forog)

– nagy részét hidrogén (73,46%) és hélium alkotják (24,85%) ezen kívül kis mértékben oxigén, szén, vas, neon, nitrogén

– plazma állapotban lévő anyagból áll => nincs szilárd felszíne

– hőmérséklete:

felszínen: 5780 K

mag: 13,6 x K

korona: 5 x K

– magfúzió: magreakció amely során két kisebb atommag egyesül és egy nagyot alkot. Ez zajlik a Napunkban is. Hidrogén alakul át héliummá.

– 5 milliárd év múlva vörös óriás lesz belőle, majd fehér törpévé fog alakulni => a Föld is ezzel egy időben fog elpusztulni

A Naprendszerünk

– bolygórendszer, melyet a Nap gravitációs ereje tart egyben

– 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett

– a Naprendszerünk határai: eleinte azt hitték, hogy a Kuiper-övnél van vége de kiderült, hogy valójában az Oort-felhőnél van vége

– sugara 1-2 fényév, legkülső bolygóig számítva 80 CsE, tágabb értelemben 350 CsE

– Naprendszerünk közepén a Nap áll, körülötte kering a 8 bolygó, illetve rengeteg törpebolygó, kisbolygó, bolygóközi anyag (pl kozmikus por), meteorok, üstökösök alkotják.

– törpebolygók: bolygók és kisbolygók közötti átmenet, elég nagy tömegű ahhoz, hogy gömbhöz közeli alakja legyen, a Nap körül kering. (2006-ben hozták létre ezt a kategóriát) ilyen pl. a Pluto, Ceres, Eris, Haumea, Makemake

– Föld típusú bolygók (kőzetbolygó): kisebb tömegűek, nagyobb sűrűségűek, szilárd kőzetet tartalmaznak, a Naphoz közelebb keringenek. Ide tartozik: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars

– Jupiter típusú bolygók (óriásbolygók): a Naptól távolabb vannak, nagy tömegűek, kis sűrűségűek, Ide tartozik: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

Nap és Holdfogyatkozás

Napfogyatkozás: egy csillagászati jelenség, amely következtében a Hold teljesen vagy részben eltakarja a Napot

Holdfogyatkozás: holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik.

Történelmi háttér

Geocentrikus világkép: a Föld helyezkedik el a Naprendszerünk középpontjában, körülötte kering az összes többi égitest. Az ókori görögöktől származik (Ptolemaiosz, i. sz. 150 körül: Almagesz c. mű). Geocentrikus világkép alapvetései: a Föld mozdulatlan, a bolygók kör alakú pályán mozognak, a keringési sebességek állandóak

Heliocentrikus világkép: a Nap helyezkedik el a Naprendszerünk középpontjában. Kopernikusz nevéhez fűződik (14-15. század). 20 éves munkája: „Nikolausz Kopernikusz kis kommentárja az égi mozgásokra vonatkozó, saját maga által kidolgozott hipotézisekről” (meg ne jegyezzétek) c. művében alaptételek: az égitestek nem egyazon középpont körül keringenek, minden körmozgás a Nap körül történik, a bolygók mozgásában csak a földi megfigyelő lát direkt és retrográd szakaszokat. Az égbolt számos jelensége csak a Föld mozgásával magyarázható.

Űrkutatás fontosabb eredményei

(Csiszi nem mondta pontosan mit meg meddig kell, szóval az alap dolgok mellett (holdraszállás, Gagarin stb) néhány érdekességet is beraktam, aztán mindenki azt tanul amit szeretne)

3 fontos űrkutató szervezet: National Aeronautics and Space Administration (USA, NASA), Európai Űrügynökség (EU, ESA), Roszkoszmosz (orosz, RKA)

1957- „űrkorszak kezdete” → Szputnyik-1

1961 – első ember űrrepülése → Vosztok-1 (Jurij Gagarin)

1961 – A holdprogram bejelentése → Apollo küldetések

1967- Apollo-1 katasztrófa (tesztelés közben történt, kabinban tiszta oxigén légkör, egyik ember közelében rövidzárlat, gyorsan terjedő tűz => BUMM.)

1969 – holdraszállás Apollo-11 (Neil Armstrong, Edwin Aldrin, Michael Collins)

1981 – Space Shuttle programok (újrahasználható hordozóesközök, balesetek: Challenger 1986, Columbi 2003)

fontosabb űrszondák: Voyager-1 (2017 novemberében: 140 CsE-re a Naptól) és Voyager-2 (2017 novemberében: 115 CsE-re a Naptól)

2003-2018/19 RIP 🙁 : Opprotunity marsjáró (45 km-t tett meg)

2014: Curiosity marsjáró