Nyelvtan érettségi

A képszersűég stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése

  • KÉPSZERŰSÉG = a közlés képfelidéző és érzelemkifejező ereje

  • A szemléletesség legfőbb elemei a szóképek (trópusok) = egy fogalom, illetve jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján.

= Két fogalmat, jelenséget összehasonlítunk, köztük összefüggést létesítünk azzal a céllal, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük.

HASONLAT

Egy dolgot érzékletesebbé tesz azzal, hogy valamilyen hasonlóság vagy közös jegy alapján egy másikhoz hasonlítja. A hasonlót és a hasonlítottat mindig kötőszók / vagy egyéb hasonlítást kifejező elemek (névutók, ragok) kapcsolják össze.

Sétáltam, mint felhő, melyet / szél hajt céltalan, könnyedén” (William Wordsworth)

KÖRÜLÍRÁS

Eufemizmus: finomkodó, enyhe megnevezése valaminek

Kakofemizmus: semleges jelentésárnyalatú szavak helyett durva, pejoratív szavak használata

METAFORA

Névátvitel tartalmi hasonlóság vagy hangulati egyezés alapján. A köznyelvben is igen gyakori (pl. a düh érzelmi fogalmai és a forrásban lévő folyadék fizikai fogalmai közötti metaforikus kapcsolatok: forrt a dühtől; majd szétrobban mérgében; teljesen begőzölt; kieresztette dühét; plafonon volt mérgében…)

Ütni készül ökle csontos buzogánya” (Arany János)

SZINESZTÉZIA

Különböző érzékelési területekről származó érzetek összekapcsolása.

fehérlő illatokkal alkonyul” (Radnóti Miklós)

MEGSZEMÉLYESÍTÉS

Élettelen dolgokat élőnek láttat; elvont fogalmat, természeti jelenséget, növényeket, állatokat emberi tulajdonsággal ruház fel.

jajong ládák léce” (József Attila)

ALLEGÓRIA

Elvont fogalom érzékelhető költői képben történő ábrázolása; gyakran hosszabb gondolatsoron, esetleg az egész művön végigvitt költői kép.

Minden egyes képi elem valamely gondolati elemnek megfeleltethető.

Petőfi: Föltámadott a tenger 

Tenger = a forradalmi hangulatú, felkelt nép (metafora)

Szilaj hullámok= vihar = forradalom

Hajók= a forradalmi nép elnyomói

A süllyedő , megtépázott hajók= az elnyomók pusztulása

  Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

SZIMBÓLUM

Gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom vagy gondolatsor) jelképe, érzéki jele; olyan trópus, amelyben nincs egyértelmű megfeleltetés a megjelenő kép és a fogalom között, amelyet fel akar idézni.

Mind az allegória, mind a szimbólum voltaképpen metaforák láncolata, hosszabb és kifejtettebb (akár egész műveken végigvonuló) metaforasor, amelyben egy elvont gondolat konkrétabb képek segítségével jelenik meg

A szimbólum: inkább megérzésen alapul, mint tudáson; titokzatosabb, elmosódott jellegű; fogalmilag nem fogható meg teljesen; nem egyértelműek a képi megfeleltetések; több értelmezést tesz lehetővé; romantikától kezdve jellemző

„Létem, ha végleg lemerűlt

 ki rettenti a keselyűt!

 S ki viszi át fogában tartva

 A Szerelmet a túlsó partra!”  (Nagy László)

  (Szerelem= érték, tisztaság, jóság, szépség) (Keselyű= értékek pusztítója, több dolog lehet)

METONÍMIA

A két fogalom közti névcsere térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok-okozati kapcsolaton alapul.

a sarkon reszket egy zörgő kabát” (József Attila)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük