A nyelvújítás és módszerei

• A nyelvújítás előzményének tekinthető a magyar nyelv grammatikájának tudományos vizsgálata, amely a XVI. században vette kezdetét (Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás).

• A XVIII. század második felében újra előkerült a magyar nyelv ügye: a magyar nyelv megújítását célzó törekvés a nemzeti modernizációs programba illeszthető, hiszen a Habsburg abszolutizmus németesítő törekvéseivel szállt szembe, a nemesi ellenállás a magyar nyelv államnyelvvé tételét tűzte ki célul.

• Bessenyei György vetette fel először a nyelvművelés igényét Magyarság című röpiratában. Hatására nyelvművelő társaságok jöttek létre, a mozgalom vezetője Kazinczy Ferenc volt, aki Széphalomról irányította az eseményeket. A nyelvújítás támogatóit neológusoknak nevezzük, ellenzőit ortológusoknak.

• A nyelvművelő mozgalom 1772-től 1882-ig tartott, de szimbolikus lezárásának tekinthető az első nyelvművelő folyóirat, a Magyar Nyelvőr megjelenése is.

• Megoldásra váró kérdések voltak:

 Az egységes nyelvi norma alapjainak megteremtése

 A nyelvjárások és a köznyelv viszonyának rendezése

 Helyesírási szabályok alkotása (pl. szóelemzés vagy kiejtés elve, ipszilonista-jottista vita)

 Szókincs gyarapítása

• Dokumentumok

 Tövisek és virágok – Kazinczy Ferenc ebben az epigrammagyűjteményében fejti ki a

nyelvújítás alaptételeit

 Mondolat – az ortológusok gúnyirata

 Felelet a Mondolatra – a neológusok gúnyirata

 Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél – Kazinczy tanulmánya

• Módszerek a szókincs gyarapítására

 szóképzés pl. alakít

 szóösszetétel pl. szemüveg

 szóelvonás pl. kapál – kapa

 szóösszerántás pl. híg anyag – higany

 szórövidítés pl. címer – cím

 népnyelvi szavak beemelése a köznyelvbe pl. betyár

 elavult szavak felújítása pl. aggastyán, év

 idegen szavak fordítása pl. hangverseny

• Eredmények

 10.000 új szó

 A szépirodalmi stílus megújulás (pl. Kazinczy – fentebb stil eszménye)

 1832 Az első akadémiai helyesírási szabályzat