Fogalmak (hang, betű, fonéma, magánhangzó, mássalhangzó, a hangok alkalmazkodása)
HANG = a beszéd legkisebb egysége
BETŰ = a hang írásban rögzített formája
! a betűk nem mindig azonosak a hangokkal ld. látja / láttya
FONÉMA = a beszédhang elvonatkoztatott nyelvi formája (ejtésváltozatoktól való elvonatkoztatás ld. ház – ihlet); jelentés-megkülönböztető szereppel bír
Magánhangzók – mássalhangzók (képzés szempontjából a legfőbb különbség)
Magánhangzók | Mássalhangzók | |
Képzés szempontja | képzése során a tüdőből kiáramló levegő a hangcsatorna semelyik részén nem ütközik akadályba | képzése során a tüdőből kiáramló levegő a hangcsatorna valamely részén akadályba ütközik. Minden mássalhangzó akadályhang! |
Zöngésség szempontja | mind zöngés két fő típusa: magas (e,é, i, í. ö, ő, ü, ű) és mély (a, á, o, ó, u, ú) | lehetnek zöngések és zöngétlenek egyaránt A zöngés mássalhangzó képzésekor rezegnek a hangszalagok, a zöngétlen mássalhangzó képzésekor pedig nem rezegnek. |
A beszédben a hangokat nem elszigetelten, hanem összefüggően, egy folyamat részeként ejtjük és halljuk. A szomszédos hangok hatnak egymásra, többé-kevésbé megváltoztatják egymás tulajdonságait. Ezt a jelenséget alkalmazkodásnak nevezzük.
A magánhangzók találkozásának szabályszerűségei→ a magánhangzótörvények
HANGRENDI HARMÓNIA: a magánhangzók típusát szabályozza a szavakban magas (körte), mély (ananász) és vegyes(szilva) hangrendű szavaink vannak
ILLESZKEDÉS TÖRVÉNYE: azt szabályozza, hogy adott hangrendű szavakhoz milyen hangrendű toldalék kapcsolódhat (az utolsó szótag magánhangzójának hangrendje a döntő) Pl. almához, körtéhez
HIÁTUSTÖRVÉNY: két egymás mellett álló magánhangzó közé egy ejtéskönnyítő j-t iktatunk pl. dió, fiú, tea
A mássalhangzók találkozásának szabályszerűségei→ a magánhangzótörvények
ZÖNGÉSSÉG SZERINTI RÉSZLEGES HASONULÁS pl. mosdás
KÉPZÉS HELYE SZERINTI RÉSZLEGES HASONULÁS pl. különben
ÍRÁSBAN JELÖLT TELJES HASONULÁS pl. avval
ÍRÁSBAN JELÖLETLEN TELJES HASONULÁS a + b a / b pl. hallja
ÖSSZEOLVADÁS a + b c pl. tanítsa
MÁSSALHANGZÓ – KIESÉS pl. mindnyájan
MÁSSALHANGZÓ – RÖVIDÜLÉS pl. otthon
Bővebben:
Hasonulások
Hasonulásról akkor beszélünk, ha egy szóban (esetleg szavak határán) az egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, a másikhoz hasonló lesz, hozzá hasonul. A hasonulásoknak két fő típusát különböztetjük meg: a részleges és a teljes hasonulást.
A részleges hasonulások
Ha két mássalhangzó közül az egyiknek a képzése részben közeledik a másikéhoz. A hasonulás ilyenkor csak egy képzésbeli mozzanatra terjed ki.
1) Zöngésség szerinti részleges hasonulás során az egymás mellett álló zöngés és zöngétlen mássalhangzók közül a hátul álló zöngésség tekintetében megváltoztatja az előtte állót. Pl: vasgolyó (vazsgolyó), csúszda (csúzda), bicikli (bicigli)
2) A képzés helye szerinti részleges hasonulás során az ‘n’ hang változik meg az utána következő, két ajakkal képzett mássalhangzó hatására ‘m’ lesz belőle a kiejtés során.
Pl: színpad (szímpad), azonban (azomban)
A részleges hasonulás a mai nyelvünkben mindig jelöletlen! (Korábban nem minden esetben volt így!)
A teljes hasonulás
Ha az egymás mellé kerülő mássalhangzók közül az egyik teljesen magához hasonlóvá formálja a másikat. Ebben az esetben a két hang helyett csak egy hosszú hangot képezünk.
Fajtái:
a) Írásban jelölt (pl: nagy + vá = naggyá, kéz + vel = kézzel, ez + féle = efféle) Ebben az esetben a helyesírás szóelemzési elve érvényesül.
b) Írásban jelöletlen (anyja ~ annya, egészség ~ egésség, beszélj ~ beszéjj)
B) Az összeolvadás
Akkor következik be, ha két különböző képzésű szomszédos hang az ejtésben egy harmadik hanggá egyesül. Általában írásban nem jelöljük.
Két eltérő mássalhangzó az írásban | Példák | Egy új, mindkettőtől eltérő mássalhangzó a kiejtésben |
t + s | barátság | ccs |
d + sz | adsz | cc |
n + j | menjünk | nny |
d + j | családja | ggy |
t + sz | futsz | cc |
C) Kiesés
Ha a szó belsejében (esetleg a szavak határán) kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, a hangcsoport középső tagja (ez többnyire d vagy v) az ejtésben kiesik.
Kettőnél több mássalhangzó (írásban) | Példák | Kiesik a középső mássalhangzó (kiejtéskor) |
n + d + t | mondta | n + t |
l + d + t | küldte | l + t |
s + t + s | most sincs | s + s |
Néha írásban is jelöljük a hangkesést, csak kivételes esetekben! (bólingat, tekinget)
D) A rövidülés
Olyan hangtani törvény, amikor a rövid mássalhangzó szomszédságában (előtte vagy utána) levő hosszú mássalhangzót is hosszan ejtjük.
Példa | Hangkapcsolat az írásban | > | Hangkapcsolat az ejtésben | Példa kiejtéskor |
jobbra | bb + r | b + r | jobra | |
lánccal | n + cc | n + c | láncal | |
otthon | tt + h | t + h | othon |
(Gyakorló) Feladat: Keress az idézetekből a különböző mássalhangzótörvényekre példákat! Mire kell figyelni a kiválasztott szavak helyesírásánál? Találtál-e példát az összes mássalhangzótörvényre? /Segítségképpen az első kettőben ki van jelölve a kérdéses hangkapcsolat./
„A legtöbb ember rossz bíró a maga dolgában.” /Arisztotelész/
„Nyugodt víztől is irtózik a hajótörött.” /Ovidius/
„Mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek?” /Seneca/
„Adjatok egy pontot és kimozdítom a földet.” /Archimedes/
„Bár egyetlen feje volna az emberiségnek, hogy egy kardcsapással vághatnám le.” /Tarquinius Superbus/