Nyelvtan érettségi

A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, találkozásuk szabályszerűségei

  1. Fogalmak (hang, betű, fonéma, magánhangzó, mássalhangzó, a hangok alkalmazkodása)

HANG = a beszéd legkisebb egysége

BETŰ = a hang írásban rögzített formája

! a betűk nem mindig azonosak a hangokkal ld. látja / láttya

FONÉMA = a beszédhang elvonatkoztatott nyelvi formája (ejtésváltozatoktól való elvonatkoztatás ld. ház – ihlet); jelentés-megkülönböztető szereppel bír

Magánhangzók – mássalhangzók (képzés szempontjából a legfőbb különbség)

Magánhangzók

Mássalhangzók

Képzés szempontja

képzése során a tüdőből kiáramló levegő a hangcsatorna semelyik részén nem ütközik akadályba

képzése során a tüdőből kiáramló levegő a hangcsatorna valamely részén akadályba ütközik. Minden mássalhangzó akadályhang!

Zöngésség szempontja

mind zöngés

két fő típusa: magas (e,é, i, í. ö, ő, ü, ű) és mély (a, á, o, ó, u, ú)

lehetnek zöngések és zöngétlenek egyaránt

A zöngés mássalhangzó képzésekor rezegnek a hangszalagok, a zöngétlen mássalhangzó képzésekor pedig nem rezegnek.

A beszédben a hangokat nem elszigetelten, hanem összefüggően, egy folyamat részeként ejtjük és halljuk. A szomszédos hangok hatnak egymásra, többé-kevésbé megváltoztatják egymás tulajdonságait. Ezt a jelenséget alkalmazkodásnak nevezzük.

  1. A magánhangzók találkozásának szabályszerűségei→ a magánhangzótörvények

  1. HANGRENDI HARMÓNIA: a magánhangzók típusát szabályozza a szavakban magas (körte), mély (ananász) és vegyes(szilva) hangrendű szavaink vannak

  2. ILLESZKEDÉS TÖRVÉNYE: azt szabályozza, hogy adott hangrendű szavakhoz milyen hangrendű toldalék kapcsolódhat (az utolsó szótag magánhangzójának hangrendje a döntő) Pl. almához, körtéhez

  3. HIÁTUSTÖRVÉNY: két egymás mellett álló magánhangzó közé egy ejtéskönnyítő j-t iktatunk pl. dió, fiú, tea

  1. A mássalhangzók találkozásának szabályszerűségei→ a magánhangzótörvények

  1. ZÖNGÉSSÉG SZERINTI RÉSZLEGES HASONULÁS pl. mosdás

  2. KÉPZÉS HELYE SZERINTI RÉSZLEGES HASONULÁS pl. különben

  3. ÍRÁSBAN JELÖLT TELJES HASONULÁS pl. avval

  4. ÍRÁSBAN JELÖLETLEN TELJES HASONULÁS a + b a / b pl. hallja

  5. ÖSSZEOLVADÁS a + b c pl. tanítsa

  6. MÁSSALHANGZÓ – KIESÉS pl. mindnyájan

  7. MÁSSALHANGZÓ – RÖVIDÜLÉS pl. otthon

Bővebben:

  1. Hasonulások

Hasonulásról akkor beszélünk, ha egy szóban (esetleg szavak határán) az egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, a másikhoz hasonló lesz, hozzá hasonul. A hasonulásoknak két fő típusát különböztetjük meg: a részleges és a teljes hasonulást.

A részleges hasonulások

  • Ha két mássalhangzó közül az egyiknek a képzése részben közeledik a másikéhoz. A hasonulás ilyenkor csak egy képzésbeli mozzanatra terjed ki.

  • 1) Zöngésség szerinti részleges hasonulás során az egymás mellett álló zöngés és zöngétlen mássalhangzók közül a hátul álló zöngésség tekintetében megváltoztatja az előtte állót. Pl: vasgolyó (vazsgolyó), csúszda (csúzda), bicikli (bicigli)

  • 2) A képzés helye szerinti részleges hasonulás során az ‘n’ hang változik meg az utána következő, két ajakkal képzett mássalhangzó hatására ‘m’ lesz belőle a kiejtés során.

  • Pl: színpad (szímpad), azonban (azomban)

  • A részleges hasonulás a mai nyelvünkben mindig jelöletlen! (Korábban nem minden esetben volt így!)

A teljes hasonulás

  • Ha az egymás mellé kerülő mássalhangzók közül az egyik teljesen magához hasonlóvá formálja a másikat. Ebben az esetben a két hang helyett csak egy hosszú hangot képezünk.

  • Fajtái:

  • a) Írásban jelölt (pl: nagy + vá = naggyá, kéz + vel = kézzel, ez + féle = efféle) Ebben az esetben a helyesírás szóelemzési elve érvényesül.

  • b) Írásban jelöletlen (anyja ~ annya, egészség ~ egésség, beszélj ~ beszéjj)

B) Az összeolvadás

Akkor következik be, ha két különböző képzésű szomszédos hang az ejtésben egy harmadik hanggá egyesül. Általában írásban nem jelöljük.

Két eltérő mássalhangzó az írásban

Példák

Egy új, mindkettőtől eltérő mássalhangzó a kiejtésben

t + s

barátság

ccs

d + sz

adsz

cc

n + j

menjünk

nny

d + j

családja

ggy

t + sz

futsz

cc

C) Kiesés

Ha a szó belsejében (esetleg a szavak határán) kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, a hangcsoport középső tagja (ez többnyire d vagy v) az ejtésben kiesik.

Kettőnél több mássalhangzó (írásban)

Példák

Kiesik a középső mássalhangzó (kiejtéskor)

n + d + t

mondta

n + t

l + d + t

ldte

l + t

s + t + s

most sincs

s + s

Néha írásban is jelöljük a hangkesést, csak kivételes esetekben! (bólingat, tekinget)

D) A rövidülés

Olyan hangtani törvény, amikor a rövid mássalhangzó szomszédságában (előtte vagy utána) levő hosszú mássalhangzót is hosszan ejtjük.

Példa

Hangkapcsolat az írásban

>

Hangkapcsolat az ejtésben

Példa kiejtéskor

jobbra

bb + r

b + r

jobra

lánccal

n + cc

n + c

láncal

otthon

tt + h

t + h

othon

(Gyakorló) Feladat: Keress az idézetekből a különböző mássalhangzótörvényekre példákat! Mire kell figyelni a kiválasztott szavak helyesírásánál? Találtál-e példát az összes mássalhangzótörvényre? /Segítségképpen az első kettőben ki van jelölve a kérdéses hangkapcsolat./

A legtöbb ember rossz bíró a maga dolgában.” /Arisztotelész/

Nyugodt víztől is irtózik a hajótörött.” /Ovidius/

Mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek?” /Seneca/

Adjatok egy pontot és kimozdítom a földet.” /Archimedes/

Bár egyetlen feje volna az emberiségnek, hogy egy kardcsapással vághatnám le.” /Tarquinius Superbus/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük