A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük a mondatban

Mondat fogalma

• A mondatok beszédünk legkisebb egységei. A mondat jelentése nemcsak a mondatot alkotó szavak jelentésétől, hanem a szövegkörnyezettől is függ.
• Szintagmákból épül fel (szintagma  Szószerkezet, két alapszófajú szó kapcsolata.)
• Két fajtája van
  • Alárendelő
  • Mellérendelő
• Mondatrész: szófaji és alaki sajátosságok alapján
  • Állítmány
  • Alany
  • Tárgy
  • Határozó
  • Jelző

Állítmány

• Fogalma: A mondat állítmánya szorosan kapcsolódik a mondat alanyához: megmutatja, hogy az alany mit cselekszik, vagy mi történik vele.
• Jelölés
  • A mondatban: állítmány (két vonallal húzzuk alá)
  • Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Á
• Fajtái
  • Igei állítmány (I)
    • Fogalma: cselekvést, történést, létezést fejez ki pl. Péter olvas
    • Jellegzetes szófaja: ragozott igealakok
    • Egyéb tudnivalók: az igei állítmányhoz más szavak is hozzátartozhatnak:
      • tagadó vagy tiltószó (nem kérek, ne várj)
      • elváló igekötő (nézd meg)
      • a jövő időt kifejező fog segédige (várni fog, kérni fogok)
      • a feltételes mód múlt időt kifejező volna segédige (kértem volna)
    • Az elemzés menete Péter olvas. – Mit állítunk? – Olvas. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.
  • Névszói állítmány (N)
    • Fogalma: – azonosítást vagy minősítést fejez ki pl. Az ég kék. Az autó gyors.
    • Jellegzetes szófaja: névszók: főnév, melléknév, számnév, névmás
    • Egyéb tudnivalók: a névszói állítmánnyal csak a következőt lehet kifejezni: kijelentő mód, jelen idő E/3. vagy T/3.
  • Névszói-igei állítmány (N-I)
    • Fogalma: mivel a névszói állítmánnyal csak a következőt lehet kifejezni: kijelentő mód, jelen idő E/3. vagy T/3. – az összes többi módot, időt, számot, személyt csak úgy lehet kifejezni, ha a névszói állítmányhoz egy létigét kapcsolunk pl. Az ég kék volt. Az autó gyors lesz.
    • Jellegzetes szófaja: névszó + létige (van, volt, lesz)

Alany

• Fogalma: Az a mondatrész, amelyről az állítmánnyal megállapítunk valamit.
• Jelölés:
  • A mondatban: alany (egy vonallal húzzuk alá)
  • Szerkezeti rajzban / ágrajzban: A
• Fajtái
  • Határozott alany
    • Fogalma: – Pontosan tudjuk, hogy kire vagy mire vonatkozik az alany. (Péter ma ötöst kapott az iskolában.)
  • Határozatlan alany
    • Fogalma: Nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
    • Kifejezőeszközei:
      • főnévi határozatlan névmás (Valaki kitörte az ablakot.)
      • T/3. személyű igealak (Megtalálták a bűnöst.)
      • Az alany előtt határozatlan névelő áll (Egy fiú törte be az ablakot.)
  • Általános alany
    • Fogalma: Az állítmány mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.
    • Kifejezőeszközei:
      • Főnévi általános névmások: akárki, akármi, bárki, bármi, mindenki, senki, semmi,
      • Általános jelentésű főnevek: ember, világ, város… Az egész város tud már az esetről.
      • T/1. és T/3. személyű igealakok Keressük meg Lacit! Kovács Rékának hívnak.
      • E/2. személyű igelakok Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
• Az alany és az állítmány alaki és értelmi egyeztetése
  • Alaki egyeztetés
    • Az alany és az állítmány közül az előbbi vonzza az utóbbit. Közöttük az egyeztetés elsősorban számban és személyben történik a magyar nyelvben.
  • Értelmi egyeztetés
    • Az alany alakja többes számú, de egy fogalmat jelöl – egyes számú állítmány áll mellette. Az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalom.

Tárgy

• Fogalma: A tárgy az a bővítmény, amelyre a cselekvés irányul, vagy amely a cselekvés eredményeképpen létrejön.
• Jelölése
  • A mondatban: tárgy (szaggatott vonallal húzzuk alá)
  • Szerkezeti rajzban / ágrajzban: T
• Fajtái
  • Iránytárgy
    • A tárgy már készen van, csak csinálunk még vele valamit (kiflit eszem, képet nézek, ruhát próbálok)
  • Eredménytárgy
    • a tárgy most készül (kiflit sütök, képet festek, ruhát varrok, házat építek)

Határozók

• Fogalma: A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát, idejét, célját, módját, eszközét …).
• Jelölése
  • A mondatban: határozó (hullámos vonallal húzzuk alá és jelöljük milyen határozó)
  • Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H (Jelöljük milyen határozó)
• Kifejezőeszközei
  • ragos névszók: osztályban, szeptembertől, tollal
  • névutós névszók: osztály elé, szeptember folyamán, a tollal együtt
  • főnévi igenevek: olvasni, táncolni, futni
  • határozói igenevek: olvasva, számolva, futva
  • határozószók: jól, ügyesen, délelőtt
  • kérdőszók: hol, kivel, miért
• Fajtái
  • hely
  • idő
  • szám
  • állapot
  • mód
  • eredet
  • eredmény
  • társ
  • ok
  • cél
  • eszköz
  • fok
  • mérték
  • állandó
  • hasonlító
  • részes

Jelzők

• Fogalma: jelzők segítségével a névszók (általában főnevek) jelentését pontosabbá tehetjük. 
• Jelölése
  • A mondatban: jelző (pontozott vonallal húzom alá és jelöljük milyen jelző)
  • Szerkezeti rajzban / ágrajzban: J (jelöljük milyen jelző)
• Kifejezőeszközei
  • A minőségjelző
    • melléknév: a nagy lárma, poros föld
    • melléknévi igenév: a csörrenő kard, a megkötendő béke
    • melléknévi névmás: ilyen vad, ekkora hangzavart, másféle papír
    • főnév: arany nyaklánc, Pista bácsi, Mecsek hegység
  • A mennyiségjelző
    • határozott tő- és törtszámnév: két katonája, negyed hétkor
    • határozatlan számnév: sok átutazó, kevesebb hiba
    • -nyi képzős melléknév: tengernyi lakos, csipetnyi só
    • főnév: láda krumplit, (két) véka aranyért
    • számnévi névmás: annyi szív, ennyi kívánság.
  • A birtokos jelző
    • főnév ragtalanul vagy -nak, -nek raggal: a hír mécse, síromnak a halmán
    • főnévként használt más névszó: a tizenkettő osztói, a fehér ellentéte
    • főnévi névmás: az önök képviselője, a te harisnyád.
• Fajtái
  • Minőségjelző
  • Mennyiségjelző
  • Birtokos jelző
  • Értelmező jelző