A szöveg a teljesség és lezártság érzetét kelti, tehát egymással összefüggő mondatok sorából szerkesztett egész. A kapcsolatot a szövegösszetartó erő, a kohézió biztosítja.
A kohézió “hatósugara” szerint megkülönböztetünk globális, azaz átfogó és lineáris, azaz egyenes vonalú kohéziót. A globális kohéziót a tartalmi-jelentésbeli kapcsolatok biztosítják, a lineáris kohézió a szövegfolytonosságban mutatkozik meg; alkotói a grammatikai kapcsolóelemek.
A lineáris kohézió tehát szövegösszetartó erő, amely a szöveg összefüggését nyelvtani eszközökkel biztosítja úgy, hogy az eszközöket beleszerkeszti a szövegbe.
A szövegösszefüggés legfontosabb nyelvtani kapcsolóelemei:
1. Névelő
Legtöbbször a névelőhasználat közömbös, de a főnév újabb említésekor, amikor a főnév már ismertként szerepel a határozatlan névelő határozottként szerepel. Például: Egy fiú és egy lány sétál a parkban. A fiú megfogja a lány kezét.
2. Utalás rámutató szókkal, ragokkal, jelekkel
A szövegben azonosság esetén ugyanazt a fogalmat nem kell kétszer megnevezni, elég ezen esetekben visszautalni. Ennek esetei, ha névmást használunk: az anafora, a deixis és a katafora. Utalni nemcsak névmásokkal lehet, hanem határozószókkal, kötőszókkal, igei személyragokkal és birtokos személyjelekkel. Például: (határozószós) Jancsi szereti Juliskát És viszont. Kötőszóval: Jancsi szereti Juliskát. Pisti is.
3. Hiányosság
A visszautalás egy fajtája, amikor a már említett, ezért a megértés szempontjából fölösleges részt elhagyjuk. Például: Jancsi megtanulta a leckéjét. Juliska is.
4. Kötőszó
A mondatok közti logikai viszony jelölői. Így lehet a viszony kapcsolatos, ellentétes, következtető, magyarázó és választó.
5. Egyeztetés
Lehet alaki és jelentésbeli. Ilyen az alany és az állítmány egyeztetése, a birtokos személyjel használata, az igeragozás, amely nemcsak a mondaton belül, hanem a szöveg mondatai közt is megfigyelhető. Például: Jancsi meglátta Juliskát. Messziről rámosolygott.
6. Szórend
A szövegkörnyezettől függ az is, hogy milyen szórendet használunk. Például a következő mondatban minden szórendje más jelentést takar: Jancsi szereti Juliskát.
7. Új közléselem-ismert rész
Minden mondatban az ismert és az új közlés arányosan jelenik meg. Például az egyik mondatban állítmányként, a másikban határozóként: Látogass meg a jövő héten! Bármikor jöhetsz.