Mondat fogalma:
- A mondatok beszédünk legkisebb egységei. A mondat jelentése nemcsak a mondatot alkotó szavak jelentésétől, hanem a szövegkörnyezettől is függ.
- Szintagmákból épül fel (szintagma Szószerkezet, két alapszófajú szó kapcsolata.)
- Két fajtája van
- Alárendelő
- Mellérendelő
Mondatrész: szófaji és alaki sajátosságok alapján
- állítmány
- alany
- tárgy
- határozó
- jelző
Állítmány
- Fogalma: A mondat állítmánya szorosan kapcsolódik a mondat alanyához: megmutatja, hogy az alany mit cselekszik, vagy mi történik vele.
- Jelölés
- A mondatban: állítmány (két vonallal húzzuk alá)
- Szerkezeti rajzban / ágrajzban: Á
- Fajtái
1. Igei állítmány (I)
- Fogalma: cselekvést, történést, létezést fejez ki pl. Péter olvas
- Jellegzetes szófaja: ragozott igealakok
- Egyéb tudnivalók: az igei állítmányhoz más szavak is hozzátartozhatnak:
- tagadó vagy tiltószó (nem kérek, ne várj)
- elváló igekötő (nézd meg)
- a jövő időt kifejező fog segédige (várni fog, kérni fogok)
- a feltételes mód múlt időt kifejező volna segédige (kértem volna)
- Az elemzés menete Péter olvas. – Mit állítunk? – Olvas. Ez az állítmány, két vonallal húzom alá.
2. Névszói állítmány (N)
- Fogalma: azonosítást vagy minősítést fejez ki pl. Az ég kék. Az autó gyors.
- Jellegzetes szófaja: névszók: főnév, melléknév, számnév, névmás
- Egyéb tudnivalók: a névszói állítmánnyal csak a következőt lehet kifejezni: kijelentő mód, jelen idő E/3. vagy T/3.
3. Névszói-igei állítmány (N-I)
- Fogalma: mivel a névszói állítmánnyal csak a következőt lehet kifejezni: kijelentő mód, jelen idő E/3. vagy T/3. – az összes többi módot, időt, számot, személyt csak úgy lehet kifejezni, ha a névszói állítmányhoz egy létigét kapcsolunk pl. Az ég kék volt. Az autó gyors lesz.
- Jellegzetes szófaja: névszó + létige (van, volt, lesz)
Alany
- Fogalma: Az a mondatrész, amelyről az állítmánnyal megállapítunk valamit.
- Jelölés:
- A mondatban: alany (egy vonallal húzzuk alá)
- Szerkezeti rajzban / ágrajzban: A
- Fajtái
1. Határozott alany
- Fogalma: Pontosan tudjuk, hogy kire vagy mire vonatkozik az alany. (Péter ma ötöst kapott az iskolában.)
2. Határozatlan alany
- Fogalma: Nem tudjuk, vagy nem akarjuk pontosan megnevezni.
- Kifejezőeszközei:
- főnévi határozatlan névmás (Valaki kitörte az ablakot.)
- T/3. személyű igealak (Megtalálták a bűnöst.)
- Az alany előtt határozatlan névelő áll (Egy fiú törte be az ablakot.)
3. Általános alany
- Fogalma: Az állítmány mindenkire, vagy egy csoport minden egyes tagjára vonatkozik.
- Kifejezőeszközei:
- Főnévi általános névmások: akárki, akármi, bárki, bármi, mindenki, senki, semmi,
- Általános jelentésű főnevek: ember, világ, város… Az egész város tud már az esetről.
- T/1. és T/3. személyű igealakok Keressük meg Lacit! Kovács Rékának hívnak.
- E/2. személyű igelakok Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
Az alany és az állítmány alaki és értelmi egyeztetése
- Alaki egyeztetés: Az alany és az állítmány közül az előbbi vonzza az utóbbit. Közöttük az egyeztetés elsősorban számban és személyben történik a magyar nyelvben.
- Értelmi egyeztetés: Az alany alakja többes számú, de egy fogalmat jelöl – egyes számú állítmány áll mellette. Az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalom.
Tárgy
- Fogalma: A tárgy az a bővítmény, amelyre a cselekvés irányul, vagy amely a cselekvés eredményeképpen létrejön.
- Jelölése
- A mondatban: tárgy (szaggatott vonallal húzzuk alá)
- Szerkezeti rajzban / ágrajzban: T
- Fajtái
1. Iránytárgy
- Fogalma: A tárgy már készen van, csak csinálunk még vele valamit (kiflit eszem, képet nézek, ruhát próbálok)
2. Eredménytárgy
- Fogalma: a tárgy most készül (kiflit sütök, képet festek, ruhát varrok, házat építek)
Határozók
- Fogalma: A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát, idejét, célját, módját, eszközét …).
- Jelölése
- A mondatban: határozó (hullámos vonallal húzzuk alá és jelöljük milyen határozó)
- Szerkezeti rajzban / ágrajzban: H (Jelöljük milyen határozó)
- Kifejezőeszközei
- ragos névszók: osztályban, szeptembertől, tollal
- névutós névszók: osztály elé, szeptember folyamán, a tollal együtt
- főnévi igenevek: olvasni, táncolni, futni
- határozói igenevek: olvasva, számolva, futva
- határozószók: jól, ügyesen, délelőtt
- kérdőszók: hol, kivel, miért
- Fajtái:
- hely
- idő
- szám
- állapot
- mód
- eredet
- eredmény
- társ
- ok
- cél
- eszköz
- fok
- mérték
- állandó
- hasonlító
- részes
Jelzők
- Fogalma: jelzők segítségével a névszók (általában főnevek) jelentését pontosabbá tehetjük.
- Jelölése:
- A mondatban: jelző (pontozott vonallal húzom alá és jelöljük milyen jelző)
- Szerkezeti rajzban / ágrajzban: J (jelöljük milyen jelző)
- Kifejezőeszközei:
- A minőségjelző
- melléknév: a nagy lárma, poros föld
- melléknévi igenév: a csörrenő kard, a megkötendő béke
- melléknévi névmás: ilyen vad, ekkora hangzavart, másféle papír
- főnév: arany nyaklánc, Pista bácsi, Mecsek hegység
- A mennyiségjelző
- határozott tő- és törtszámnév: két katonája, negyed hétkor
- határozatlan számnév: sok átutazó, kevesebb hiba
- -nyi képzős melléknév: tengernyi lakos, csipetnyi só
- főnév: láda krumplit, (két) véka aranyért
- számnévi névmás: annyi szív, ennyi kívánság.
- A birtokos jelző
- főnév ragtalanul vagy -nak, -nek raggal: a hír mécse, síromnak a halmán
- főnévként használt más névszó: a tizenkettő osztói, a fehér ellentéte
- főnévi névmás: az önök képviselője, a te harisnyád.
- Fajtái
- Minőségjelző
- Mennyiségjelző
- Birtokos jelző
- Értelmező jelző