A nem nyelvi kifejező eszközök szerepe a kommunikációban
Nem csak beszéddel lehet kommunikálni, hanem egyéb nem nyelvi formákban is, pl. ha integetünk; mosolygunk; forgatjuk a szemünket; rámutatunk egy táblára; csípőre tett kézzel állunk; stb. → ilyenkor mindig közvetítünk valamilyen üzenetet (és mások nem nyelvi üzeneteit is képesek vagyunk felfogni).
Akkor is közvetítünk magunkról ilyen üzenetet, amikor nem is akarunk, mert szimplán az arcunk, testtartásunk sok mindent kifejez → „nem lehet nem kommunikálni”
A NYELVI kommunikáció (pl. egy beszélgetés) közben is használjuk a nem nyelvi kifejezőeszközöket (pl. gesztikulálunk, fintort vágunk, ide-oda lépegetünk, stb.)
A NEM NYELVI kifejezőeszközök:
Tájékoztatnak a beszélő (Feladó) érzelmi állapotáról + a hallgatóhoz (Címzetthez) való viszonyáról. A hallgató is állandó visszajelzést ad
Nyomatékosítják a szöveget, mondanivalót (Üzenetet) → fontos, hogy összhangban legyen a szöveg a nem nyelvi jelekkel, különben sérül az üzenet, zavar keletkezik a kommunikációban (kétértelműség). (pl. mosolyogva szidunk le valakit; vagy fintort vágunk, miközben azt mondjuk, „de jó, hogy itt vagy!”, stb.)
Kultúránként változók is lehetnek (pl. araboknál elvárás, hogy evés után böfögni kell – nálunk illetlenség; vagy a japánok mindig meghajolnak a tisztelet jeléül – nálunk a hajlongás megalázkodást, szolgalelkűséget jelent; vagy egyes országokban a fejrázás jelenti az igent, a bólogatás a nemet…)
A nem nyelvi kifejezőeszközök fajtái:
1.A beszéd zenei eszközei
hangsúly – hanglejtés – hangerő – beszédtempó – beszédszünet
Mind fontos kísérői a beszédnek, sok mindent kifejezhetnek, üzenhetnek. (pl. lassan beszél: fáradtság; halkan beszél: titkos információ; gúnyos hangsúllyal új értelmet kap az üzenet, stb.)
2. Mimika – arcjáték
szem + szemöldök (tekintet), orr, száj, arcvonások, fej kommunikációja.
A tekintetnek (szem + szemöldök) kapcsolatfelvevő (a kapcsolat úgy kezdődik, hogy meglátják egymást – felveszik egymás tekintetét) és kapcsolattartó funkciója is van (tartanak-e a beszélők szemkontaktust, figyelnek-e egymásra).
4 alapvető érzelem van, amely minden embernél ugyanolyan arcjátékban jelenik meg: öröm (mosoly), bánat (szemöldökráncolás, legörbülő száj), meglepettség (tágra nyílt szem, felvont szemöldök, általában nyitott száj), undor (orr-ráncolás, ajkak felbiggyesztése) → ezeket már az újszülöttek is tudják utánozni – egyetemes érzelemkifejezés
Ezeken kívül is nagyon sok üzenetet tudunk közvetíteni a mimikánkkal: szemforgatás, kacsintás, szemöldökráncolás, bólogatás, fintorok, stb.
3. Gesztusok (kézmozdulatok)
A kezünkkel már önmagában is sok mindent kifejezhetünk (pl. rámutatás, kézjelek, integetés, stb.); de a gesztusok természetes kísérői a beszédnek is.
Melléklet:
ábra: feltartott hüvelykujj, vagy mutató és hüvelykujj kört formál → siker, minden rendben 6 -7-8. ábra: hazugság – a kéz a száj előtt
165. ábra: széttárt karok → „kész vagyok”, vagy: „nem tehetek többet”, stb.
166. ábra: szem birizgálása → fáradtság, unalom
167. ábra: ha a testhez hozzáérünk → önbizalom (mint King-kong, aki a mellét veri..)
168. ábra: karba tett kéz – védekezés, bizalmatlanság, sértődöttség
feltartott mutatóujj: leckéztetés, fenyegetés
kéztördelés: bizonytalanság, szorongás
kifelé nyitott tenyér a test előtt: elutasítás
kitárt karok: öröm, ölelési szándék
összetett kéz: kérés
4. Testtartás:
Már az is kifejezhet üzenetet, hogy hogyan állunk / ülünk, milyen a testtartásunk (pl. görnyedt háttal, lehajtott fejjel állunk vagy kihúzott háttal, felemelt fejjel).
A maga biztosságot az jelzi, ha valaki minél több helyet foglal, minél több helyre terjeszti ki a testét (169. ábra: asztalon a láb – területmegjelölés, hátra dőlés, önbizalom; 130. ábra: autón a láb – vagy széken, padkán: területmegjelölés, önbizalom; 131. ábra: csípőn a kéz, támaszkodó másik kéz, előre tett láb: fenyegetés, provokálás, túlzott önbizalom)
Az önbizalomhiányt, szorongást az jelzi, ha valaki minél kisebbre húzza össze magát, a kezét a teste elé veszi.
Görnyedt testtartás, pótcselekvések (pl. körömrágás, kéztördelés, hajbirizgálás).
Kislány képe a padon: az egész karja a teste előtt van → védekezés, teljesen összegömbölyödik, minél kisebbre → önbizalomhiány, két kézzel könyököl → szomorúság / fáradtság
Fiatal lány képe: Kézbe temetett arc → legnagyobb védekezés – szomorúság, levertség
Felső ábrák: Csípőre tett kéz: terpeszállásban → sértődöttség;
Egyik lábban előre lépve → harag, fenyegetés.
Könyöklés: nyitott tenyérrel → unalom; zárt tenyérrel → érdeklődés
Térközszabályozás
Meg kell tartanunk a kommunikációs helyzetnek megfelelő távolságot a beszélgetőpartnertől (se túl távol, se túl közel ne álljunk) ha beszélgetés közben közelebb lépünk, vagy hátrálunk 1-2 lépést, azzal is kifejezünk valamit. (Ez nem mindig megvalósítható, pl. tömött buszon mindenki túl közel van.)
Mindenkinek van egy saját, személyes tere (aurája), ez kb. 30 cm. Ezt tiszteletben kell tartani, különben megsértjük az illető személyes szféráját. Csak az léphet be, akit maga az illető enged be (pl. ölelés, puszi, stb.); de ha akaratán kívül közeledik valaki, az kellemetlen, bántó, sértő lehet (pl. valaki az arcába üvölt valakinek; fenyegetően közel lép, stb.).
Külső megjelenés – emblémák
Maga az öltözködés, ápoltság, higiénia, hajviselet, külső megjelenés is hordozhat üzenetet
azzal is kommunikálunk, ahogy kinézünk (pl. EMO, punk, stb. stílus; elegáns megjelenés, szakadt ruha, stb.) Emblémák: Jelentéssel bíró tárgyak, eszközök a kommunikációs folyamatban.
Pl. ékszerek, testékszerek, jegygyűrű, tetoválás, jelvények, felirat a pólón, napszemüveg, cigaretta, stb. → Ezek mind elárulnak dolgokat rólunk, a gondolkodásunkról → üzenetet közvetítene.