1. Információs társadalom

• Szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra.
• Az információs társadalom „motorja” a technológia, irányítója azonban az ember. Az állampolgárok tömegesen kezdenek el új cselekvési és viselkedési mintákat követni, az élet- hosszig tartó tanulás, az iskolázottság, a műveltség, a digitális írástudás iránt felébredt igénnyel.
• A hálózatba való összekapcsoltság az internet és a mobiltelefon révén ön-és közösségerősítők, esélyteremtők, amelyek az információ- és tudásáramlás élénkítésével számos pozitív hatáskövetkezményt eredményeznek.
• A modern társadalom két legfontosabb információ közvetítője, a számítógép – /internet/ és a mobiltelefon.

2. Mobiltelefon

• A beszélgetés bevezető része, az udvariassági formula elmaradhat.
• A hívó felet nem csak a számkijelzés, de akár az előre beállított csengőhang alapján is azonosítani lehet.
• Ha mi mobilozunk valakinek, a hívott fél személye szintén nyilvánvaló, nem igényel azonosítást.
• SMS-t bármikor és bárhonnan írhatunk és olvashatunk. Megőrizhetjük, újra olvashatjuk. Az SMS-ek sokfélék. Íródhatnak a megszokott helyesírással.
• A hírek, hivatalos üzenetek tartoznak ide, és magánüzeneteink közül azok, amelyeket nem közeli ismerőseinknek írunk. Az SMS-forgalom többségét azonban azok az üzenetek adják, amelyeket családtagoknak, barátoknak, kedvesünknek küldünk. Ezek az igazi SMS-ek viszont jócskán eltérhetnek a megszokott írásmódtól

3. Számítógép – /internet/

• Új, eddig nem használt technikák, és régebbi technikák együttes alkalmazása.
• Hatástöbbszöröző eszköz.
• Az emberek közötti élő kapcsolat a gyakori kommunikáció függvénye. Az emberek az interneten a problémáikra keresnek megoldást.
• A neten az elsődleges megjelenési forma a weblap.
• Mindig célközönségnek szól.
• A weblap szövegének szerkesztésekor a lényeget kell megfogalmaznunk egyszerűen, érthetően, figyelemfelkeltő módon. Fontos a hitelesség, a bizalomfelkeltés, a kultúrált megjelenés. A jól kiválasztott képeknek bizalomfelkeltő erejük van. A fejlécnek „ütősnek” kell lenni, mert itt dől el, hogy az adott téma iránt érdeklődő tovább olvassa-e weblapunkat. Az elérhetőséget jól láthatóan, egyértelműen kell feltüntetni a kapcsolatfelvétel megkönnyítése miatt.

3.1 Kommunikáció az interneten: e-mail, internetes fórumok, chat, társalgó/csevegő programok

• Az új információs csatornákon megjelenő írott szövegek jelentős része  valójában nem az írásbeliség, hanem a szóbeliség birodalmába tartozik.
• Az e-mail, az SMS, az internetes fórumok, a chat-üzenetek szövegei beszélt szövegek, írott formában. Ezekben nem kell a hagyományos írásbeliségben megszokott módon kifejtett, precízen fogalmazott mondatokat írnunk; lehetünk hétköznapiak, érzelemkifejezésünk pedig közvetlenebb. Sőt: a fölsorolt szövegformákban gyakran tudatosan is jelzik, hogy beszélt nyelvet rögzítenek, azzal, hogy fonetikusan írnak. Ez nem a katasztrofális helyesírás, hanem a címzetthez fűződő bensőséges kapcsolat, a bizalom és összetartozás jele.
• A számítógépes hálózatok alkalmasak a levelezésre, sőt a beszélgetésre (csevegésre) is. A társalgó vagy csevegő program hasonlít az élőbeszédre: rövid üzeneteket váltunk, amit éppen írunk, megjelenik a beszélgetőpartner képernyőjén: akár egy földrésszel odébb is. Vita- fórumok, beszélgető csoportok alakultak. A csevegő programok is igyekeznek fölszámolni a helyesírást, hiszen a gyorsaság, az esetlegesség, sőt az egyediség a fontos. Mindez természetes is lehet, ameddig két ember magánügye, ám ezek a csevegő programok tágabb közösségekhez is szólnak.
• A világháló terjeszt nyelvi divatokat. Ezek a nyelvi igénytelenségek, következetlen, alkalmi rövidítések pedig már megjelentek az iskolai dolgozatokban, különféle reklámszövegekben, egyes rádió és TV adók nyelvezetében.

Előnyök:

• lehetőség a sűrű kapcsolattartásra
• az e-mail-ek, SMS-ek elmenthetőek, újra megtekinthetőek, kevesebb időt igényel az írás
• könnyebb ismerkedési lehetőség
• a rövidítések, hangulatpótló elemek által a nyelv bővül

Hátrányok:

• túl sok angol kifejezés, melyeknek nincs magyar megfelelője; a használt nemzetközi nyelv alapja az angol
• a nyelv torzul, infantilis (köcce = köszi) kifejezések is helyet kapnak
• szavakon belül rövidítéseket használunk, melyek fixálódhatnak (vagyok = vok)
• a kézírás készsége visszafejlődik
• a rövidített fogalmazás miatt a szövegértési képesség csökken
• a szabványos levélforma kihalóban van, a hivatalos levelek formája elvész

4. Az elektronikus írásbeliség főbb jellemzői:

• tömörítések, rövidítések, szavakon belüli egyszerűsítés, jelhasználat (soxor, 1ház)
• kiejtés utáni írás (LM = elem)
• a szleng szavait használjuk
• helyesírási hibák használatával a nyelv romlik (lehet tudatos használat, de lehet a gyors gépelés miatt is)
• a szakszavak a köznyelvbe kerülnek (számítástechnika)
• a vizuális jelek használata emotív, felhívó funkcióval bír (smiley)
• az elektronikus ügyintézéssel terjednek a rövidítések

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre

• Információs társadalom: szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra. Kezdetét a XX. századi találmányok jelentik (rádió, tv, telefon), az információs forradalom kifejezést viszont manapság az internet hozta hatalmas és gyors változásokra használjuk.

Következményei ma még beláthatatlanok:

• pozitív: elvben mindenki hozzáférhet a médiumhoz és publikálhat, így egyre nehezebb lesz bárkinek valótlanságokat állítani, mert mindenki, aki ismeri az igazságot, nyilvánosan bizonyíthatja a tényeket

• negatív: a gyakorlatban a szegények és gazdagok közötti űr növekszik, lévén ennek a fejlődésnek egy olyan infrastruktúra az alapja, amely a szegény régiókban és a harmadik világban még hiányzik; a publikált tartalomban a szólásszabadság jegyében az emberi gyarlóság teljes spektruma burjánzik

TELEFON

• A mobiltelefon kialakulása miatt egyre gyorsabb ütemben tűnnek el a vezetékes telefonok.Ennek nagy előnye, hogy szinte bárhol, bármikor telefonálhatunk (néhány helyen külön kérik, hogy ne használjuk mobiltelefonunkat). A mobiltelefonnal egyetemben kialakult az SMS, MMS és egyéb különféle szolgáltatások. Ezzel könnyen tudunk bárhonnan és bármikor szöveges üzenetet küldeni bárkinek.  Előnye, hogy nagyon gyorsan eljut az adótól a vevőig.

SZÁMÍTÓGÉP

• A legjelentősebb, számítógéphez kötődő találmány az internet. Az internet mindenki számára könnyen elérhető akár otthon, iskolában, könyvtárakban. Elég gyors és széles, mindent megtalálhatunk rajta, amit keresünk, néha talán túl sokat is. A számítógép hatása a legérdekesebb az emberi gondolkodásra, ugyanis egyre inkább rabjává válunk. Ami a telefonnál az SMS vagy MMS, az a számítógépnél az e-mail. Hátránya: nem biztos, hogy a vevő rögtön elolvassa, ugyanis az emberek nincsenek olyan sűrűn számítógép-közelben, mint telefonközelben, illetve változó, ki milyen sűrűn ellenőrzi postaládáját. Az e-mail előnye a mobilhoz képest a nagyobb terjedelmű szövegek küldésében, illetve jóval olcsóbb voltában mutatkozik meg. A számítógép ill. az internet új műfajokat is létrehozott (honlap, blog, chat, fórum, levelezőlista stb.

OKOSTELEFON

• A mobil és a számítógép vegyüléke: olyan telefonkészülék, mely a mobiltelefon funkciói mellett internet-hozzáféréssel is rendelkezik.

Funkciói:

• telefonálás
• sms, mms
• internetalapú telefonálás, üzenetváltás (Viber, WhatsApp stb.)
• internetezés: legnagyobb arányban a közösségi oldalak használata (FB, Twitter, Pinterest, Instagram stb.)
• e-mail
• blogok, egyéb netes portálok használata

Jellemzője: egyre kevésbé szöveg- és egyre inkább vizuális alapú (a képek, esetenként videók szerepe egyre nagyobb)

Nyelvünkre gyakorolt hatása

• Visszaszorul az olvasás és a beszéd, a könyvek szerepét átveszi az internet
• Romlik a helyesírás, mert a hosszú levelek helyét átveszik az e-mailek, az SMS-ek és a csevegőprogramok, ezek esetében az egyszerűségre törekednek az emberek, a helyesírás rovására megy a rövidség
• A magyar nyelvbe idegen szavak vegyülnek, melyeket főleg az angolból vettünk át (pl.: lájkol, tablet, smart tv, chatel)
• Angol szavak angol rövidítései is közhasznúak, főleg sms-ben és csevegésben (thx, btw)
• A rövidség miatt nyelvtanilag helytelen kifejezéseket használunk írásban (mien, moziban voltunk=moziba voltunk, 7vége, oan)
• Az ékezetek sokszor nem jelennek meg (sms, telefon alapú kommunikáció)
• A kézírás készsége visszafejlődik
• Sokszor helyettesít szót, szórészt szám (vettem 1 kabátot, jó8, 7fő) vagy jel (+kérte)
• Kialakul egy egyéni szóhasználat a chat programokon belül (pl. rövidítések: vok, soxor, LM)
• A nagybetűk használata erősen visszaszorul, főleg a magánhasználatban, illetőleg hangulati jelentőségre tesz szert a nagybetűs írásmód (NEEEEEEEM!!!)
• Az e-mail-ek, SMS-ek elmenthetőek, újra megtekinthetőek, kevesebb időt igényel az írás
• A rövidítések, hangulatpótló elemek által a nyelv bővül
• Infantilis (köcce = köszi) kifejezések is helyet kapnak
• A rövidített fogalmazás miatt a szövegértési képesség csökken

Telefon

A mobiltelefon nyelvhasználatra gyakorolt hatása a verbális és az írott kommunikáció felől egyaránt megközelíthető. Ha a verbális funkciót nézzük, a helyhez kötött vezetékes telefon használata megköveteli bizonyos udvariassági formulák betartását: a hívó fél a köszönés után általában bemutatkozik, hiszen nem lehet biztos abban, hogy ki veszi fel a kagylót a másik oldalon. A mobilbeszélgetések során ezek az udvariassági formulák gyakran elmaradnak, hiszen a hívó felet nem csak a számkijelzés, de akár az előre beállított csengőhang alapján is azonosítani lehet. Ha mi mobilozunk valakinek, a hívott fél személye szintén nyilvánvaló, nem igényel azonosítást. Így a beszélgetés bevezető részének, az udvariassági formulák lemorzsolódásának lehetünk (fül)tanúi.

E-mail (a levelezés újítása):

• forma változása → eltűnnek a külsőségek (boríték, bélyeg), változik a felépítés (pl. nincs dátum)
• különböző plusz funkciók: kép, zene, egyéb fájlok küldése
• gyorsaság – esély az azonnali reakcióra
• a magán- és a hivatalos e-mail távolsága nő: a magánüzenetek formalitásai (üdvözlő formulák, aláírás, bekezdésekre tagolás) eltűnőben vannak, az sms és chat eredetű nyelvi sajátosságok beszivárognak (hangulatjelek, rövidítések, mondat helyett szószerkezet, lazuló helyesírás)
• hivatalos e-mail: a formalitások nagy része megmarad, kivéve a fölöslegeseket (datálás). Könnyebb a mellékletek csatolása 

Chat (a szóbeliség és az írásbeliség között):

• rengeteg nyelvi hiba a gyorsaság miatt
• rövidítések (h, hnap, vki)
• hiányos, rosszul szerkesztett mondatok; egész mondat helyett szószerkezet vagy mondattöredék
• az élő beszéd tempóját próbálja elérni
• plusz funkciók: mikrofon, kamera → megjelennek a nonverbális eszközök, majdnem élő kommunikáció – de a metakommunikatív eszközök egy részét nem közvetíti
• hangulatjelek, azaz emotikonok (a hangulatjelek fejlődése: karakterek → képek → mozgó ikonok)
• a helyesírási szabályokat nem követi