Nyelvtan érettségi

Szövegformálás és szövegfajták

A szöveg a nyelv és a beszéd legmagasabb szintű egysége. Van kommunikatív tartalma, megszerkesztett, lezárt nyelvi egység. Tartalma mindig valamilyen közlemény, szerepe tehát valamilyen üzenet közvetítése. Megformáltságának fő vonása, hogy nyelvi eszközökből áll. Hatása függ a közlésfolyamat tényezőitől.

A szöveget tartalom szempontjából a teljesség, a megformáltság szempontjából pedig a kerekség, lezártság jellemzi. Terjedelme és megformáltsága a beszélő végső mondandójához, és a közlés szerepéhez igazodik.

A szöveg két alapvető létformája az rögtönzött beszéd és az írott szöveg.

A magánnyelvhasználatban kevesebb igényességgel fogalmazunk, laza a szövegszerkesztésünk. Gazdagságát az adja, hogy szerepet kap benne a teljes kommunikációs környezet: a nyelv minden zenei eszköze, a gesztusnyelv, a személyes jelenlét és a körülmények gazdagító, értelmező ereje. A szabályok meg nem tartása is jelentéssel bírhat.

A rögtönzött szövegalkotás leggyakoribb fajtája a párbeszéd, melynek szereplői váltakozva vesznek részt a közlésfolyamatban. A szereplők minden megnyilatkozása szöveg értékű, áthatja valamely befolyásoló szándék, az állásfoglalás igénye.

Az írott szöveg szerkesztettebb, megformáltabb, mint az élőbeszéd, azonban az élőszó nem nyelvi kifejezései nem állnak benne rendelkezésünkre.

Szövegmű az önéletrajz, az értekezés, a dolgozatok, stb.

Az értekezés megírását megelőzi az anyaggyűjtés, az anyag elrendezése, például a vázlatkészítés és a megszövegezés. Az értekezésnek vannak alapállításai, tézisei, ezeket tételmondatoknak nevezzük. Általában ezek köré szerveződnek a bekezdések. A tétel bizonyításának sok módja van: ellenérvek cáfolása, tapasztalatok számbavétele, összegzése, következtetések levonása. Ezekből állnak össze az érvek. Az értekezés több részegységből áll. A bevezetés tartalmazza a szerző céljának megjelölését, a főbb szempontok megjelölését, ez a rész tehát előremutat a szöveg egészére. A befejezésnek összefoglaló szerepe van.

Az esszé átmeneti műfaj a gyakorlati és a szépirodalmi szövegmű között. A vizsgált kérdés tudományos természetű, de a kifejtésben a szerző szépirodalmi eszközöket is használ.

A szépirodalmi szövegekre nemcsak az igényes megformáltság jellemző, hanem a nyelvi jelrendszer adta lehetőségeken kívül a művészi-poétikai kifejezőeszközök használata.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük