Nyelvtan érettségi

Az információs forradalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre

Bevezetés

  • jelenleg az újabb magyar kor nyelvtörténeti korszakában van a nyelvtörténet
  • 20-21. sz. rohamos technikai fejlődése: informatika hatása a nyelvre, nyelvromlás

 

Írásbeli és szóbeli szövegek jellemzői, típusai

  1. Szóbeli szövegek
  • kevesebb igényesség
  • laza mondatkapcsolatok
  • szabálytalan szövegszerkesztés
  • pongyolább mondatok
  • gyakrabban szükséges az ismétlés és visszautalás
  • azonnal látjuk, halljuk a hallgatók visszajelzéseit
  • nem nyelvi jelek kísérik (gesztusok, mimika, testtartás, megjelenés, térközszabályozás, tekintettartás)
  • szövegtípusok: társalgás, meghívás, köszöntés, kérés, felelet, előadás, szónoki beszéd
  1. Írott szövegek
  • nemcsak a nyelvi jelek hatnak ránk, hanem a szöveg formája, képe, a színek, a betűformák, a tagolás, egyéb nem nyelvi jelekkel
  • írásjelek: valamennyire megjelenítik az élőszó nem nyelvi jeleit
  • tudatosabbak, igényesebbek, megformáltabbak
  • nem látjuk az olvasó azonnali visszajelzését
  • folyamatos szövegek: a mondatok lineárisan követik egymást, kommunikációs, grammatikai és jelentésbeli kapcsolatok (pl. esszé, filmismertető, magánlevél)
  • nem folyamatos szövegek: csak kommunikációs és jelentésbeli kapcsolatok (pl. pontokba szedett használati utasítás)
  • szövegtípusok: feljegyzés, levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény, hirdetés, értekezés, novella
  1. Írott-beszélt nyelv
  • a 21. sz. technikai eszközei hozták létre
  • ötvözi a beszélt és az írott nyelv sajátosságait
  • megalkotása technikai eszközzel történik (számítógép, mobiltelefon…)
  • írott szöveg jellemzői: írott formában jelennek meg
  • élőszó jellemzői: szerkezetük laza, hiányos
  • speciális nem nyelvi jelek: emotikonok, betűformák, írásjelek
  • adathordozókon rögzíthetők
  • azonnali visszacsatolás lehetősége
  • szövegtípusok: SMS, e-mail, blog, chat

A digitális szövegek

  • információs-kommunikációs eszközök (IKT) -> új lehetőség az információk feldolgozására, a szövegalkotásra, a szövegek megosztására
  • IKT: gyűjtőnév – technológiák + eszközök és alkalmazások
  • megjelennek: magánéletben, munkahelyen, iskolában
  • pl.: számítógép, interaktív tábla, okostelefon, tablet, internetes keresőprogramok, e-mail, Skype, közösségi oldalak
  • az IKT-eszközök előtt: írásbeli szövegek terjedése (kézzel írott, írógép, nyomda); szóbeli szövegek terjedése (személyes találkozók, hagyományos telefon)
  • az IKT-eszközökkel hozzuk létre a digitális szövegeket
  • digitális szövegek típusai:
  • hagyományosan létrehozott, de digitálisan továbbított
  • digitális eszközökkel létrehozott
  • digitális szöveg jellemzői:
  • módosíthatóság, dinamikusság, végtelen terjedelem
  • asszociativitás: újabb és újabb linkre kattintva újabb és újabb információk válnak eléretővé, kapcsolódnak össze
  • hipertext: digitális szövegek rendszere
  • hipertextualitás: a digitális szövegek tulajdonsága, a szövegek egymásra épülése és hálózatos összekapcsolódása
  • multimedialitás: a szöveghez kép-, hang- és videofájlok kapcsolhatók
  • széles körben megoszthatóak
  • az IKT-technológiák megváltoztatják a kommunikációs, olvasási, szövegértési, szövegalkotási, tanulási szokásainkat

Az infokommunikációs technológia kutatása és a digilektus fogalma

  • David Crystal: az internetnyelvészet első kutatója (2001) – netnyelv (netspeak) fogalma: kettősnyelvűnek tartja az e nyelvváltozatot beszélőket
  • más nyelvészek szerint: az internetes szövegtípusok számtalan szövegfajta jellemzőit egyesítik – heterogenitás (vegyes jelleg, összetettség) jellemzi őket
  • digitális szövegtípusok különböző elnevezései:
  • Balázs Géza – másodlagos szóbeliség fogalma
  • Bódi Zoltán – szimbolikus írásbeliség/új beszéltnyelviség
  • Érsok Nikoletta – virtuális írásbeliség
  • Veszelszki Ágnes – digilektus: a számítógép közvetítette kommunikáció nyelvhasználati módjának, egy új nyelvváltozatnak a megnevezése

A kézírás és az elektronikus írás viszonya

  • az e-mail, a chat és az SMS felváltja a kézzel írott levelet
  • kézzel írott levél jellemzői: egyedi, készítőjének sajátos jegyeit viseli
  • a pszichológusok a személyiség egy részének elvesztésétől tartanak azok esetében, akik soha nem írnak kézzel

A kommunikáció tényezői és a választott kommunikációs forma összefüggései

  • különböző társas helyzetek megoldása (találkozó lemondása, bocsánatkérés, találkozó megszervezése, udvarlás) -> egyre elterjedtebbek a digitális szövegtípusok
  • személyesebb szituációk: gyakoribb a személyes érintkezés
  • csetelés, SMS: barátok, családi kapcsolattartás
  • e-mail: hivatalos kommunikáció, munkahelyi kapcsolatok

Netspecifikus kifejezések, rövidítések, szóalakok

  • célja: karakterszám csökkentése, sebesség növelése
  • típusok:
  • kezdőbetű rövidítés
  • netspecifikus betűszavak: mozaikszavak, szavak kezdőbetűiből vagy első szótagjából összeállított szavak
  • arab típusú írás: magánhangzók elhagyása
  • betűhelyettesítés számmal/szimbólummal
  • szóösszerántás (szerintem-sztem)
  • szócsonkítás (amúgy-am)
  • egyedi technikák
  • jellemző a digilektusbeli alakok használata az egyéb személyes szövegformákban is (pl. jegyzetek, feljegyzések, napló, közvetlen kapcsolatban állók üzenetváltásai)
  • a rövidített szóalakok használata nyelvromboló hatású
  • további jellemzők: tömörség, szlenghasználat, becéző szóalakok, helyesírási norma ignorálása, szabad értelmezése, gyors változékonyság
  • hatása van a tegezésre és a magázásra is (tegezés előtérbe került)
  • az élőszó nonverbális jellemzőinek pótlására szolgál:
  • betűtöbbszörözés
  • írásjelhalmozás
  • emotikon: hangulatjel; nyomtatott írásjelek olyan sorozata, amely egy emberi arcot formál, általában valamilyen érzelmet fejez ki
  • képes írás
  • pozitívum: kreatív, lényegre törő, tömör
  • negatívum: igénytelenség, felületesség, nyelvhasználók lustasága

Meghatározó körülmények:

  • a digitális kommunikáció nyelvhasználatának ismerete a digitális eszközök használatának gyakoriságától függ
  • meghatározó a partnerhez való viszony, a helyzet külső körülményei
  • „digitális bennszülöttek” és „kintrekedtek” közötti értési nehézségek -> csoportnyelvi, másokat kizáró jelleg
  • információs technológia fiatalsága -> a generációk közötti átörökítés hagyománya még nem alakulhatott ki

Netikett

  • az internetes kommunikáció etikai oldala
  • a network etiquette szóból származik
  • összefoglalja a hálózati kommunikáció illemszabályait
  • A CSUPA NAGYBETŰVEL ÍRÁS KIABÁLÁSNAK SZÁMÍT
  • trágár szavak kerülése
  • sértő szavak, szövegek kerülése (pl. mások vallásához vagy hazájához fűződő érzelmeinek megsértése)
  • diszkrimináció kerülése
  • szóközhasználat
  • olyan hozzászólásokat írjunk, amit szemtől szemben is kimondanánk
  • plágium kerülése –> más szellemi tulajdonának felhasználása engedély/forrásmegjelölés nélkül úgy, hogy azt a saját szellemi termékünknek állítjuk be
  • illetlen tartalmak közlésének kerülése
  • ha rossz helyre küldjük az üzenetet, kérjünk bocsánatot
  • mások magánügyeinek, érzelmeinek tiszteletben tartása
  • tömörség, rövidség
  • e-mailezéskor mindig töltsük ki a tárgy rovatot
  • nekünk írt személyes levél továbbítása előtt kérjünk engedélyt a levél feladójától
  • ne válaszoljunk a trágár, durva levelekre
  • az e-mail végén illik elköszönni
  • nem illik kéretlen információt (spam) küldeni e-mailben

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük