Az információs forradalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre - Nyelvtan érettségi

Bevezetés

jelenleg az újabb magyar kor nyelvtörténeti korszakában van a nyelvtörténet
20-21. sz. rohamos technikai fejlődése: informatika hatása a nyelvre, nyelvromlás

Írásbeli és szóbeli szövegek jellemzői, típusai

kevesebb igényesség
laza mondatkapcsolatok
szabálytalan szövegszerkesztés
pongyolább mondatok
gyakrabban szükséges az ismétlés és visszautalás
azonnal látjuk, halljuk a hallgatók visszajelzéseit
nem nyelvi jelek kísérik (gesztusok, mimika, testtartás, megjelenés, térközszabályozás, tekintettartás)
szövegtípusok: társalgás, meghívás, köszöntés, kérés, felelet, előadás, szónoki beszéd

nemcsak a nyelvi jelek hatnak ránk, hanem a szöveg formája, képe, a színek, a betűformák, a tagolás, egyéb nem nyelvi jelekkel
írásjelek: valamennyire megjelenítik az élőszó nem nyelvi jeleit
tudatosabbak, igényesebbek, megformáltabbak
nem látjuk az olvasó azonnali visszajelzését
folyamatos szövegek: a mondatok lineárisan követik egymást, kommunikációs, grammatikai és jelentésbeli kapcsolatok (pl. esszé, filmismertető, magánlevél)
nem folyamatos szövegek: csak kommunikációs és jelentésbeli kapcsolatok (pl. pontokba szedett használati utasítás)
szövegtípusok: feljegyzés, levél, dolgozat, önéletrajz, kérvény, hirdetés, értekezés, novella

A digitális szövegek

információs-kommunikációs eszközök (IKT) -> új lehetőség az információk feldolgozására, a szövegalkotásra, a szövegek megosztására
IKT: gyűjtőnév – technológiák + eszközök és alkalmazások
megjelennek: magánéletben, munkahelyen, iskolában
pl.: számítógép, interaktív tábla, okostelefon, tablet, internetes keresőprogramok, e-mail, Skype, közösségi oldalak
az IKT-eszközök előtt: írásbeli szövegek terjedése (kézzel írott, írógép, nyomda); szóbeli szövegek terjedése (személyes találkozók, hagyományos telefon)
az IKT-eszközökkel hozzuk létre a digitális szövegeket
digitális szövegek típusai:

módosíthatóság, dinamikusság, végtelen terjedelem
asszociativitás: újabb és újabb linkre kattintva újabb és újabb információk válnak eléretővé, kapcsolódnak össze
hipertext: digitális szövegek rendszere
hipertextualitás: a digitális szövegek tulajdonsága, a szövegek egymásra épülése és hálózatos összekapcsolódása
multimedialitás: a szöveghez kép-, hang- és videofájlok kapcsolhatók
széles körben megoszthatóak

az IKT-technológiák megváltoztatják a kommunikációs, olvasási, szövegértési, szövegalkotási, tanulási szokásainkat

Az infokommunikációs technológia kutatása és a digilektus fogalma

David Crystal: az internetnyelvészet első kutatója (2001) – netnyelv (netspeak) fogalma: kettősnyelvűnek tartja az e nyelvváltozatot beszélőket
más nyelvészek szerint: az internetes szövegtípusok számtalan szövegfajta jellemzőit egyesítik – heterogenitás (vegyes jelleg, összetettség) jellemzi őket
digitális szövegtípusok különböző elnevezései:

Balázs Géza – másodlagos szóbeliség fogalma
Bódi Zoltán – szimbolikus írásbeliség/új beszéltnyelviség
Érsok Nikoletta – virtuális írásbeliség
Veszelszki Ágnes – digilektus: a számítógép közvetítette kommunikáció nyelvhasználati módjának, egy új nyelvváltozatnak a megnevezése

A kézírás és az elektronikus írás viszonya

az e-mail, a chat és az SMS felváltja a kézzel írott levelet
kézzel írott levél jellemzői: egyedi, készítőjének sajátos jegyeit viseli
a pszichológusok a személyiség egy részének elvesztésétől tartanak azok esetében, akik soha nem írnak kézzel

A kommunikáció tényezői és a választott kommunikációs forma összefüggései

különböző társas helyzetek megoldása (találkozó lemondása, bocsánatkérés, találkozó megszervezése, udvarlás) -> egyre elterjedtebbek a digitális szövegtípusok
személyesebb szituációk: gyakoribb a személyes érintkezés
csetelés, SMS: barátok, családi kapcsolattartás
e-mail: hivatalos kommunikáció, munkahelyi kapcsolatok

Netspecifikus kifejezések, rövidítések, szóalakok

kezdőbetű rövidítés
netspecifikus betűszavak: mozaikszavak, szavak kezdőbetűiből vagy első szótagjából összeállított szavak
arab típusú írás: magánhangzók elhagyása
betűhelyettesítés számmal/szimbólummal
szóösszerántás (szerintem-sztem)
szócsonkítás (amúgy-am)
egyedi technikák

jellemző a digilektusbeli alakok használata az egyéb személyes szövegformákban is (pl. jegyzetek, feljegyzések, napló, közvetlen kapcsolatban állók üzenetváltásai)
a rövidített szóalakok használata nyelvromboló hatású
további jellemzők: tömörség, szlenghasználat, becéző szóalakok, helyesírási norma ignorálása, szabad értelmezése, gyors változékonyság
hatása van a tegezésre és a magázásra is (tegezés előtérbe került)
az élőszó nonverbális jellemzőinek pótlására szolgál:

betűtöbbszörözés
írásjelhalmozás
emotikon: hangulatjel; nyomtatott írásjelek olyan sorozata, amely egy emberi arcot formál, általában valamilyen érzelmet fejez ki
képes írás
pozitívum: kreatív, lényegre törő, tömör
negatívum: igénytelenség, felületesség, nyelvhasználók lustasága

Meghatározó körülmények:

a digitális kommunikáció nyelvhasználatának ismerete a digitális eszközök használatának gyakoriságától függ
meghatározó a partnerhez való viszony, a helyzet külső körülményei
„digitális bennszülöttek” és „kintrekedtek” közötti értési nehézségek -> csoportnyelvi, másokat kizáró jelleg
információs technológia fiatalsága -> a generációk közötti átörökítés hagyománya még nem alakulhatott ki

Netikett

az internetes kommunikáció etikai oldala
a network etiquette szóból származik
összefoglalja a hálózati kommunikáció illemszabályait
A CSUPA NAGYBETŰVEL ÍRÁS KIABÁLÁSNAK SZÁMÍT
trágár szavak kerülése
sértő szavak, szövegek kerülése (pl. mások vallásához vagy hazájához fűződő érzelmeinek megsértése)
diszkrimináció kerülése
szóközhasználat
olyan hozzászólásokat írjunk, amit szemtől szemben is kimondanánk
plágium kerülése –> más szellemi tulajdonának felhasználása engedély/forrásmegjelölés nélkül úgy, hogy azt a saját szellemi termékünknek állítjuk be
illetlen tartalmak közlésének kerülése
ha rossz helyre küldjük az üzenetet, kérjünk bocsánatot
mások magánügyeinek, érzelmeinek tiszteletben tartása
tömörség, rövidség
e-mailezéskor mindig töltsük ki a tárgy rovatot
nekünk írt személyes levél továbbítása előtt kérjünk engedélyt a levél feladójától
ne válaszoljunk a trágár, durva levelekre
az e-mail végén illik elköszönni
nem illik kéretlen információt (spam) küldeni e-mailben