A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszköze

A tömegkommunikáció: széles befogadórétegnek szóló, egyirányú és közvetett kommunikációs forma .

• Cél: hogy minél több információt minél szélesebb réteghez lehessen eljuttatni.
  

Médiaműfajok: médium (egyes szám), média (többes szám) ~ tömegközlési és tájékoztatási eszközök

Sajtóműfajok: a sajtó a legöregebb médiaműfaj

Rendszerezés:

• megjelenés rendszeressége (havonta, naponta stb.)
• megjelenés, terjesztés helye (országos, határon túli, regionális stb.)
• tartalmuk (politikai-közéleti, szórakoztató, vegyes)
• célzott közönség
• nyelvük szerint: egy- vagy többnyelvű (párhuzamos nyelvűek)

Újságírásban 2 féle:

• tájékoztató (információs)

• véleményközlő (publicisztikai)

A tájékoztató műfajcsoport legjellemzőbb tagjai: hír, tudósítás, a riport, interjú, reklám, közlemény …

Hír: friss, közérdekű, fontos, 4 kérdésre válasz: kivel/mivel, hol, mikor, mi történt

Információ: hír alapja, mindaz, aminek hírértéke van, és az újdonság erejével hat
Közlemény: vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információt tartalmazó üzenete

Tudósítás: hasonló a hírhez, de saját tapasztalatok alapján

Riport: személyes jelenlét, elbeszélő-cselekvő az újságíró cselekménye van (bevezetés, leírás, befejezés)

Interjú: kérdések, párbeszédes forma, itt újságíró nem vesz részt a cselekményben

Véleményközlő sajtóműfaj: cikk, kommentár, kritika, olvasói levél, szerkesztői üzenet, hirdetés, recenzió, glossza, esszé, …

Cikk: külön műfaj, tényszerű közlés (+) a cikkíró elemzése, véleménye

Kommentár: hírmagyarázat

Glossza: rövid, tömör szókimondó, ironikus, csattanóval zárul; hangeszközével, stíluseszközökkel hat az olvasó érzelmeire, humorérzékére

Jegyzet: életből vett, hétköznapi cselekmény, 1-1 szóló, rövid, de stíluseszközökben gazdag, hangvétele lehet drámai, lírai, humoros, ironikus. Az író célja az érzelmekre hatás és gondolkodásra késztetés.

Nyílt levél: levélformában, ismert, fiktív személynek

Olvasói levél: lapban olvasottal vélemény

Kritika: műalkotásról készült bemutató

• ismertetés: ajánló módon

• recenzió: értékel és elemez is, tudományosan igazolt

• bírálat: részletes recenzió, elhelyezi a művet az alkotó munkásságában

Tanulmány, monográfia –szaksajtó műfajai:

Esszé: elmélyült irodalmi, tudományos, személyes hangvételű írás

Rádiós műfajok:

• terjesztés szerint: országos, települési stb.

• fenntartó szerint:

– közszolgálati (állami támogatás, előfizetők pénzéből)
– kereskedelmi (magánerő, reklámok)
– társadalmi, civil …

Műsortípusok:

• hír, információ, krónikai, politikai jellegű műsor
• hirdetés, reklám
• zenei műsor
• beszélgetős műsor
• korosztályi, rétegműsorok
• kisebbségi, vallási
• szociálpolitikai
• tudományos ismeretterjesztő
• művészeti, irodalmi
• szórakoztató műsor
• sportműsor
• magazinműsor
• szolgáltató műsor
• folytatásos műsor

  Műsorok: 2 csoport:

  írott anyagot előadó, megszólaltató (bemondó, színész, műsorvezető olvas fel)
  hangos anyag elsődleges rádiós műfaj
  

Televíziós műfaj: Nyelvet felváltja, kiegészíti kép is

• kiterjedtsége: világméretű, országos stb.
• működtető: közszolgálati, kereskedelmi
• sugárzott műsor jellege szerint: egyprofilú, többprofilú műsorok:

• élőadás,
• konzervműsorok

Néhány műsortípus: híradó, dokumentumműsorok, reklám, folytatásos teleregény

A tömegkommunikáció:

Hatáskeltő, figyelemfelkeltő eszközök:

• a színek célzott használata: élénk színek; kontrasztok (fekete-fehér, színes)

• hangerő változtatása: reklámok hangosabban szólnak

• nyomtatásban: külalak; betűstílus, betűszín, kiemelés, aláhúzás

• az ábra a szövegben
• zenei aláfestés, …

Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre:

• SMS: tömör, rövid: soxor, minden6ó, 1ház

• kiejtés utáni írás: LM=elem

• szleng

• helyesírási hibák; terjednek (nyelv romlik), (gyorsabb gépelés miatt is)

• szakszavak köznyelvbe terjednek (számítástechnikai szavak)

• vizuális jelek: J (smiley): emotív/felhívó funkció

A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai

• A tömegkommunikáció a közlésfolyamatnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek közvetít információkat. Nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével.

Beszélhetünk:

• Sajtóműfajokról
• Rádiós műfajokról
• Televíziós műfajokról

Sajtóműfajok: A sajtó a legrégibb médiaműfaj. A megjelenés rendszeressége szerint vannak:

• Napilapok
• hetilapok
• havonta vagy félévente megjelenő újságok

• A megjelenés helye szerint vannak:

• országos
• helyi
• intézményi

• Műfajai szerint vannak:

• tájékoztató műfajok
• véleményező műfajok

• Tájékoztató sajtóműfajok:

1. Hír: 4 alapvető kérdésre ad választ:

1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. Kivel?
                     2. Hol?
                     3. Mi történt?

2. Információ: több kisebb hír összessége

3. Tudósítás: Pontos, tárgyilagos, tényszerű. A tudósítást adó személy mindig a saját maga által látott vagy hallott eseményekről készít tájékoztatást.

4. Riport: Itt fontos az újságíró személyes jelenléte, melyben a valóságban megtörtént esemény szerepel.

5.Közlemény: vállalat, intézmény közérdekű információja.

• Véleményező sajtóműfajok:

1. Cikk: kevert műfaj, melyben összefonódik a tényszerű közlés, a cikkíró véleményével.

2. Kommentár: hírmagyarázat

3. Glossza: rövid, tömör, ironikus, bíráló és csattanóval záruló írás.

4. Jegyzet: Gondolkodásra késztető írás

5. Kritika: Valamilyen műalkotásról készült bemutató.

Rádiós műfajok:

• 2 nagy csoportba oszthatjuk ezeket a műfajokat: lehetek írott anyagot előadó műfajok és hangos anyagok.

Rádióműsor típusok:

• hír
• politikai műsorok
• zenei műsorok
• tudományos, ismeretterjesztő műsorok
• korosztályonkénti rétegműsorok

Televíziós műfajok:

• Összetettek, melyekben a nyelvet sokszor felváltja illetve kiegészíti a kép.

A TV-s műsorok lehetnek:

• elé adások
• előre rögzített műsorok

Jellemző TV-s műsorok:

• hírműsor
• dokumentumműsorok
• reklám
• zenei műsorok
• filmek
• közvetítések
• tele regény