Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája

Babits pályaíve (a poeta doctustól, a homo aestheticustól a homo moralisig, a prófétaságig)

A mű megszületésének körülményei (betegség, Anschluss)

Kísérő tanulmányok (Az írástudók árulása, A tömeg és a nemzet)

Téma- és műfajválasztás (Jónás, a kényszerpróféta; az elbeszélő költemény „népszerűsége”)

Az értelmezés kulcsa: a bibliai parafrázis (párhuzamok és változtatások)

Ars poetica: a költő, az írástudó (a próféta) szerepe, kötelessége – kortól függetlenül

Arany János-párhuzamok (Mindvégig)

Jónás imája (a Jónás könyvének nyitva hagyott kérdésére adott válasz: a küldetés mélyen átélt felvállalása)

Babits Mihály: Jónás könyve (1938)

Miért Jónás?

A bibliai alakot és történetet saját személyiségével és művészi fejlődésével érezte rokonnak. Jónás a küldetése elől futott, „rühellé a prófétaságot”, de erős hányattatás után nem térhetett ki feladata elől. A zárkózott személyiségű Babits a tiszta művészet arisztokratikus képviselőjéből vált a humanista értékek elkötelezett szószólójává.

A közösségi indíttatású költészet előzményei:

-háborúellenes versek: Húsvét előtt, Fortissimo (Zsoltár gyermekhangra)

-a prófétikus hang erősödése: Mint a kutya silány házában, Holt próféta a hegyen, Vers a csirkeház mellől, Mint különös hírmondó

Háttér

A Jónás könyvét súlyos gégeműtétje után a betegágyon vetette papírra, amikor némaságra ítélve csak beszélgetőfüzeteivel tartotta kapcsolatát a külvilággal. A Nyugat 1938.szeptemberi számában jelent meg először. 1938-ban, Ausztria német megszállása után Babits egész Európa pusztulásától rettegett. Ebben a történelmi helyzetben vetődött fel az a kérdés: mit tehet a költő, a művész a barbár erők ellen? 

Műfaj

A négyrészes elbeszélő költemény egyben bibliai történet mögé rejtett lírai önvallomás. Babits műve az ószövetségi kispróféta történetének parafrázisa. A közismert példázat feldolgozásában a változtatások a történet újabb értelmezését kényszerítik ki.

A történet (Babitsé)

I. rész

A küldetés és annak szabotálása. 

Jónás parancsot kap Istentől, hogy a romlott Ninivében prédikáljon, de ő ehelyett egy hajóra szállva elmenekülne a feladat elől. A tengeri viharban azonban fény derül kilétére, s a hajósok a tengerbe dobják.

II. rész

A küldetés felvállalása.

Az Úr büntetésének cethala elnyeli Jónást, aki három nap gyötrelmes önvizsgálata és imái után elszánja magát.

III. rész

A küldetés teljesítése.

Jónás Ninivében a város pusztulását jövendöli, de süket fülekre talál, sőt egyenesen gúnyt űznek belőle. Dühében a városon kívül ver tanyát arra várván, hogy az Úr végrehajtja a jövendölt bosszút. De hiába vár heteken keresztül.

IV. rész

A küldetés magyarázata

Jónás indulatos értetlenkedéssel kéri számon az Istent, mert ő csak kettejük közös szószegését érzékeli, nem tudhatja, hogy Isten megbocsátása mögött mi rejlik. Nem tudhatja, hogy néhányakra mégis hatással volt prédikációja. Az Úr egy árnyékot adó tök növesztésével, majd elszárasztásával példázná Jónásnak irgalmas döntése motivációját. Ezt követően egyértelműen tisztázza a hatásköröket. A próféta feladata kizárólag Isten igéjének hirdetése, a következmények megítélése már nem rá tartozik. Az ítélkezés joga kizárólag az Úré. Jónás hallgatása sokféleképpen értelmezhető.

Értelmezés az eltérések alapján

Az apróbb változtatások mellett (a tengerbe dobás körülményei, a tökpéldázat realista kidolgozása, stb.) a legfontosabb eltérés a két mű között a ninivei események kapcsán érzékelhető. A Bibliában a város lakossága azonnal bűnbánatot gyakorol, így érthető az Úr megbocsátása, viszont abszolút jogtalan Jónás bosszúvágya. Babits hosszasan ecseteli a próféta megpróbáltatásait, és kudarcos küldetése után nem csodálkozhatunk dühödt pusztításvágyán. Ebben az esetben az Úr reakciója tűnhet illogikusnak, csakhogy ez az Isten nem az ószövetségi bosszúállás, hanem az Újszövetségben megjelenő megbocsátás képviselője.

Jogos ugyan Jónás felháborodása az erkölcsi romlottság miatt, de jogtalan a világ pusztulását kívánnia.

„A szó tiéd, a fegyver az enyém. Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem.” – zárja le a vitát az Úr közte és szolgája közt. Ekkor Jónásnak rá kell eszmélnie, hogy nem az ítélkezés az ő kötelessége, hanem a harc minden embertelenség és barbárság ellen. Még akkor is, ha a küzdelem esetleg komikusnak, a kimondott szavak visszhangtalannak tűnnek. 

Babits kiemelkedő nagy művének végső tanulsága az, hogy a próféta, az írástudó nem menekülhet kötelessége elől. 

Hangnemek

A küldetéstudat archaizáló pátosza mellett jelen van az irónia, ill. a naturalisztikus részletek beiktatásával a groteszk humor is.

Jónás imája 

1939-ben függesztette költeményéhez a Jónás imáját. Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, az Istenhez intézett rimánkodás. Bátran és nem bujkálva kíván megszólalni. A közeli halál tudata is sürgeti. Most már fáradhatatlanul követi Isten parancsait, sugalmazását mindaddig, míg lehet, „míg az égi és ninivei hatalmak engedik”, hogy beszéljen és meg ne haljon.