Állandósult nyelvi szerkezetek: szólások, közmondások

A nyelv szókészletébe nemcsak szavak tartoznak, hanem a szónál nagyobb, kötött formák, állandósult szókapcsolatok is.

Az állandósult szókapcsolatok legfontosabb jellemzője az alaki és jelentésbeli összeforrottság. Jelentésük nem szószerinti, hanem átvitt (pl. csütörtököt mondott: Pista szerda helyett csütörtököt mondott -ez esetben nem állandósult szókapcsolatról beszélünk, hisz ez nem átvitt értelmű).

Az állandósult szókapcsolatoknak nagy a stiláris erejük. Képszerűségük, szemléletességük, hangulatuk élénkíti érzékletesebbé teszi a stílust. Sokszor nyelv- és művelődéstörténeti értékű nyelvi elemek.

Az állandósult szókapcsolatok öt főbb típusát szoktuk megkülönböztetni. Ezek a következők: szokványos kifejezésmódok, szólások, szóláshasonlatok, közmondások, szállóigék.

A szokványos kifejezésmódok közé soroljuk a társalgási fordulatokat (mi újság?), a körülírásokat (számolja a napokat), a metaforás kifejezéseket (háborút visel), a népmesei fordulatokat (itt a vége, fuss el véle), stb.

A szólások alkotják az állandósult szókapcsolatok legszínesebb csoportját. Megkülönböztetünk igés szerkezetű (nem teszi az ablakba) és párhuzamos szerkezetű (se füle, se farka) szólásokat.

A szóláshasonlatok alakilag egy főmondatból és egy hiányos szerkezetű hasonlító mellékmondatból állnak. A szóláshasonlat első fele tartalmazza a hasonlítót, a mellékmondat a hasonlítást. Például: Szegény, mint a templom egere.

A közmondások valamilyen általános érvényű megfigyelést, életigazságot, tapaszlatot tartalmazó mondatok. Annyiban több a szólásnál, hogy nemcsak egy fogalom helyettesítője, hanem ítéletet is tartalmaz. Például Aki mer, az nyer.

A szállóige nagyobb körben használt kijelentés, melynek rendszerint a szerzőjét is ismerjük. Például: Ne bántsd a magyart! (Zrínyi).

Valójában ennél az öt kategóriánál sokkal több fajtája van az állandósult szókapcsolatoknak. Ide tartoznak még a köszönésformák (Pálinkás jó reggelt!), különböző káromkodások (Fene egye meg!), a népéletben a babonák, ráolvasások szövege (Csúnya, ronda vagy, meg ne verjelek szemmel.). Modern jelenség állandósult szókapcsolatként a közéleti, politikai jelszó (Hallgass a szívedre, szavazz a Fideszre!), a különböző feliratok, graffitik. Állandósulhatnak humoros célból elferdített szólások, közmondások is, például: Ép testben épp, hogy élek.

Hasonló

  • Területi nyelvváltozatok és a norma

    A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei 1. A nyelv tagolódásával a szociolingvisztika (társadalmi nyelvészet) tudományága foglakozik. A szociolingvisztika legfőbb kiindulópontja, hogy a nyelv és a társadalom szorosan összefügg, kölcsönhatásban van, egyik megváltozása a másik változását vonja maga után. Nyelvi hovatartozásunkat társadalmi hovatartozásunk szabja meg: anyanyelvünkkel egy nemzethez tartozunk, esetleg a magyar nyelvnek egy területi változatát használjuk…

  • Hangtan

      Hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak. két, egymással szoros összefüggésben lévő fő ága a fonetika és a fonológia A nyelvtanok általában egyetlen fejezetben tárgyalják őket. Több nyelvben nem is létezik összefoglaló elnevezés a két területre, hanem csak a fonetika és a fonológia szó jelentései Fonetika A fonetika a beszédhangokat egymástól függetlenül, azok akusztikai megjelenését, képzését, sajátosságait…

  • Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók

    A napjainkban használt szófaji osztályozásban négy szempontot szoktak figyelembe venni A szófajba sorolás szempontjai: a szavak szótári jelentését a szavak alaki sajátosságát-az adott szóhoz kapcsolható-e hozzá toldalék pl.: olvas -> ni/ás ne -> nem tudunk kapcsolni mondatbeli szerepük alapján alany, állítmány, tárgy, határozói vagy jelzői szerep kapcsolható-e hozzájuk bővítmény Pl.: István szeret könyvet olvasni. Az…

  • A magyar nyelv szófaji rendszere

     I. Ige II. Névszók Tulajdonképpeni névszók 1. a) főnév: köznév tulajdon név:  személynév, állatnév, márkanév, intézmény, cím , földrajzi név b) főnévi igenév 2. a) melléknév b) melléknévi igenevek: folyamatos igenév, befejezett igenév, beálló igenév 3. Számnév: határozatlan számnév, határozott számnév: tőszámnév, törtszámnév, sorszámnév A tulajdonképpeni névszókat helyettesítő szók 4. névmások: a) főnévi névmás: személyes névmás,…

  • Az információs forradalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre

    Bevezetés jelenleg az újabb magyar kor nyelvtörténeti korszakában van a nyelvtörténet 20-21. sz. rohamos technikai fejlődése: informatika hatása a nyelvre, nyelvromlás   Írásbeli és szóbeli szövegek jellemzői, típusai Szóbeli szövegek kevesebb igényesség laza mondatkapcsolatok szabálytalan szövegszerkesztés pongyolább mondatok gyakrabban szükséges az ismétlés és visszautalás azonnal látjuk, halljuk a hallgatók visszajelzéseit nem nyelvi jelek kísérik (gesztusok,…

  • Az érvelő-meggyőző szöveg felépítése

    A retorika: a beszéd művészete (Arisztotelész). Feladata, hogy meggyőzésre alkalmas legyen, így minden elemző-meggyőző szövegtípus alapja. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönségét. Az érvelő szöveg célja: elgondolkodtatja, egy állítás igazságáról meg akarja győzni az olvasót vagy hallgatót A szónoki beszéd felépítése BEVEZETÉS a hallgató jóindulatának megnyerése felkelteni a…