Mi a kommunikáció?
A latin eredetű communicatio főnévből származik, mely közlésfolyamatot jelent, vagyis egy olyan jelrendszert, melyben egyaránt előfordul a verbális (nyelvi) és a nonverbális (nem nyelvi) rendszer.
A kommunikáció típusai:
A kommunikáció | Közvetett | Közvetlen |
Kétirányú | 2 barát beszélget egy asztalnál | telefonbeszélgetés |
Egyirányú | előadás az iskolában | telefonbeszélgetés |
A kommunikációs tényezői
feladó: különféle nyelvi és nem nyelvi jelekkel küldi az üzenetet a címzettnek, kódol (adó)
címzett: az üzenetet felfogja, értelmezi, ha mód van rá válaszol változhat így a szerep, dekódol (vevő)
üzenet: maga az információ
kód: az üzenetet kifejező, összefüggő nyelvi és nem nyelvi jelek összessége
csatorna: az a közeg, amin keresztül, amin eljut az üzenet pl.: levegő, telefon
csatornazaj: ami az üzenet eljutását gátolja pl.: hadarás, tintafolt
redundancia: terjengősség, ezzel lehet a csatornazajt kiküszöbölni pl.: ismétlés
közös valóság: az a valóságdarab, melyet mindkét félnek ismernie kell a kommunikáció sikerességéhez, ha ez nem valósul meg, akkor azt a megfelelő információk átadásával kell pótolni
közös nyelv: nemcsak a közös nyelvet jelenti, hanem a közös gondolkodásmódot és azonos szóhasználatot
közös előismeret:
közös előzmények: közösen átélt események félszavakból való értés
beszédhelyzet: az adott szituáció
A kommunikációs folyamat funkciói
tájékoztatás
felhívás
érzelemkifejezés
kapcsolatlétesítés-, fenntartás-, zárás
értelmezés
szépirodalmi, esztétikai
A kommunikációnak az a fajtája, mely széles befogadó rétegeknek közvetett egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével. Vigyázni kell, hogy több forrásból értesüljünk, hogy objektíven tudjuk látni a helyzetet. Nagy a véleménybefolyásoló szerepe.