Nyelvtan érettségi

A mai magyar nyelvváltozatok. A nyelv társadalmi és területi változatai

Az emberek szerepe és helyzete a társadalomban nem egyforma, életkoruk, nemük, iskolázottságuk stb. alapján különböző csoportokba szerveződnek. A társadalmi rétegződés szükségszerű következménye a nyelvhasználat rétegződése, amely területi és társadalmi jellegű lehet..

  • A nyelv vízszintes tagolódása következtében alakulnak ki a területi nyelvváltozatok, vagyis a nyelvjárások (dialektusok).

  • A nyelv függőleges tagolódása következtében alakulnak ki a társadalmi nyelvváltozatok, vagyis a szociolektusok.

  • A nemzeti nyelv a belső nyelvváltozatok összessége: a területi nyelvváltozatok, a társadalmi nyelvváltozatok és a köznyelv alkotja.

  • A köznyelv a nemzeti nyelv beszélt változata; írott változata az irodalmi nyelv: a nemzeti nyelv változatai közül ez a leginkább meghatározó, az iskolarendszer is ezt terjeszti, leginkább ebben nyilvánul meg a nyelvi norma.

  • A nyelvi norma az írott és beszélt nyelv társadalomban elismert szabályainak és szokásainak összessége. Eszközei a nyelvtanok, a szótárak stb. Szinte konzerválják a nyelvet, látszólag elvágják a nyelvi változások útját. A nyelv azonban mégiscsak változik, szókészlete gyarapodik, a norma ezt a folyamatot csak lelassíthatja, de nem állíthatja meg. Ezért időnként szükségessé válik a nyelvi normának és a nyelvi eszménynek az újrafogalmazása

 Társadalmi nyelvváltozatok:(=szociolektusok)

  • A társadalmi tagolódás következtében a következő nyelvváltozatok jönnek létre:

SZAKNYELV

Foglalkozási ágak, tudományok nyelve. Egyértelműségre törekszik, szakszókincséről ismerhető fel.

HOBBINYELV

Az emberek szabadidős tevékenységeihez kapcsolódó sajátos nyelvhasználat.

GYERMEK- VAGY DAJKANYELV

A beszélt nyelv legegyszerűbb változata, amelyet a kisgyermekek és a velük foglalkozó felnőttek használnak. Szókincse sajátos, jellemző a kicsinyítő képzők használata.

IFJÚSÁGI NYELV

A fiatalok nyelve, elsősorban szókincsében tér el a köznyelvtől, szóalkotása színes és képszerű, nagyon kreatív és változatos, több nyelvváltozatból kölcsönzi elemeit. Gyorsan változik, jelentős a köznyelvre gyakorolt hatása, mivel sok új szóalak (neologizmus) keletkezik, s onnan a köznyelvbe terjed át. Stílusa határozott, őszinte, szókimondó, gyakran ironikus. Hangvétele időnként nyers vagy akár harsány. Pl.: doga, diri, kispályás.

ARGÓ v. tolvajnyelv

Eredetileg a bűnözők nyelve, ma a városi népnyelv alsóbb szintje, bizalmas, durva, de szemléletes. Jellemző a durva, trágár kifejezések használata. Az argó szavak néha ismeretlen eredetűek, máskor köznyelvi szavak eltorzításával keletkeznek. Sok esetben köznyelvi szavakat új jelentéssel ruháznak fel (kiló= 100, rongy= 1000). Az argóból sok kifejezés kerül át a köznyelvbe azáltal, hogy az idő folyamán szalonképessé, elfogadottá válnak

SZLENG: az argó elemeinek bekerülése a köznyelvbe, illetve a társalgási nyelvbe. Városi nyelvváltozat, alacsony rendű köznyelv, inkább beszélt formában használatos, szókészlete átmeneti és divathullámszerű, jellemző a bizalmas társalgási stílus.

Szókészlete gyorsan változik, szüntelenül újrateremtődik. A szleng (ellentétben az argóval) nem egyetlen csoport kiváltsága, nyelvváltozata, nem kötődik egyetlen nyelvi réteghez sem. Cél a köznyelvi stílus variálása, élénkítése, a nyelvhasználat egyénisítése, a köznyelvi normától való elszakadás. Pl.:csaj, csóró, pia. A szleng manapság már nemcsak a beszélt nyelvben jelenik meg, hanem feliratokon, a plakátokon, azaz az írott nyelvhasználatban is.

Területi nyelvváltozatok: a nyelvjárások (=dialektusok)

Kialakulása általában földrajzi okokra vezethető vissza. A nyelv területi változatai.

Hazánkban nincs olyan nagy különbség, mint pl. a német vagy az olasz nyelvben, ahol szinte meg sem értik egymást a különböző nyelvjárást beszélők.

A magyar nyelvjárások főként hangzókészletben különböznek egymástól, szókincsükben és nyelvtani szabályaikat tekintve kevésbé.

A nyelvjárások osztályozásával sok magyar tudós foglalkozott (pl. Deme László, Imre Samu) E két kutató rendszerében (A magyar nyelvjárások atlasza) 18 tiszta és 10 kevert nyelvjárástípust különít el.

(2-3 nyelvjárást elegendő jellemezni!!)

A nyelvjárás neve

Területi behatárolása

Jellemzői

Nyugati

Északnyugat-Dunántúl

Zárt e hang. Nyitódó kettőshangzók (pl. szó>szuo, lő>lüő) Sok helyzetben rövid magánhangzót ejtenek (pl. tiz, husz, tüz)

Dunántúli

Északkeleti-Dunántúl

Zárt e. A főnévi igenév képzője: ni>-nyi, -nya

Déli

A Duna két oldalán, Dél-Magyarországon

Zárt e helyett ő-zés (pl. öszik, mögy, szedök)

Tiszai

Tiszántúl középső része, a Körös-vidék

Zárt e. Az ó,ő,é hangok helyén záródó kettőshangzót ejtenek (pl. jou, lőü) Erős í-zés (pl. felesíg, víres)

Palóc

A Dunakanyartól északra eső területek (pl. Nógrád megye)

Ajakkerekítés nélküli a hang. A köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek. Az ly betű lágyított l-lel való ejtése. Ű hang helyett gyakran ejtenek i-t. (pl. kilső, siket) A -val/-vel rag nem hasonul az előtte lévő msh-hoz (pl. szekérvel)

Északkeleti

Északkelet-Magyarország

Az ó,ő,é helyén záródó ou, öü, éi van (pl. vaut-vout, szeép-széip) Gyakran megrövidül az í, ó, ő hang (pl. víz, út, szür) Kijelentő mód E/3-ban megjelenik az –n rag (pl. leszen, veszen, teszen)

Mezőségi

Erdély középső része

O helyett a hangot ejtenek (pl. malam, szaba) Hosszú mgh helyett annak rövidebb változata él a toldalékokban (pl. hazbol, mellöl) Az elbeszélő múlt megmaradása. (pl. mene, jövék)

Székely

Erdély déli része

A keleti székelyek nyelve sok hasonlóságot mutat a nyugat magyarországi nyelvjárással. O helyett a hang használata. Van elbeszélő múlt idő (pl. mene) és régmúlt (pl. mentem volt) is.

Csángó

Székelyföld déli része és Moldva

Van beszélő múlt (pl. mene, kére)és régmúlt (pl. ment vala, kért vala )is.

A tájszavak típusai:

– alaki tájszó: csak kiejtésbeli eltérés a köznyelvi változattól (gyisznó, bagár, vótak)

– valódi tájszó: az adott nyelvjárásban létezik, máshol ismeretlen (pityóka=’krumpli’, pikíroz=’ültet’)

– jelentésbeli tájszó: más-más jelentést hordoz nyelvjárásonként (bogár=légy, kap=talál)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük