Hagyományos és „nem hagyományos” dokumentumok

Különböző dokumentumtípusok jellemzői

Könyv részei, tartalmi és formai jegyei, azonosító adatai

Kézikönyvtár dokumentumai

Az elektronikus dokumentumok fajtái és előnyei

A könyvtárakban különböző információ hordozókkal találkozunk, ezeknek más és más információértéke lehet, melyeket az alábbi típusokba sorolhatjuk.

Az ismeretek forrásai és hordozói

Az ismereteket megőrző dokumentumok lehetnek:

• Írásos

• Képi

• Audiovizuális

• Elektronikus – Multimédia

Írásos ismerethordozók

1. Nyomtatottak és kéziratosak is lehetnek

1. Könyv, mint az alapvető könyvtári dokumentum

típusai:

• gyermekkönyv,

• ismeretközlő könyv,

• szépirodalmi könyv,

• tankönyv

Könyvek jellemzői

A könyv címoldala tartalmazza a szerző(ke)t, a címet, a kiadó nevét, a kiadás helyét és évét. A lektorok, a fordító, a szerkesztő és az illusztrátor neve a címlap hátoldalán (verzóján) szokott lenni. A könyvben az eligazodást a tartalomjegyzék, néha a név – és tárgymutató segíti. Általában a könyv végén találjuk a jegyzeteket; az ajánlott és felhasznált irodalom jegyzékét; a kolofont (záradék), vagyis a nyomtatásra vonatkozó adatokat és a mellékleteket. Néhány évtizede nemzetközi szabvány írja elő, hogy minden könyvnek legyen egy saját azonosítója: az ISBN – szám (International Standard Book Number), amely a könyvet kiadó országot és a kiadót is azonosítja (nemzetközileg használt kódszám). A sorozatoknak és az időszaki kiadványoknak ISSN – számuk van (International Standard Serial Number), nemzetközi szabványos időszaki kiadványazonosító szám.

• Formai elemek

• védőborító, kötéstábla, gerinc

• könyvtest (védőlap, előzéklap, címlap: szerző, cím, kiadási adatok; verzó, oldalak, kolofon)

• Tartalmi elemek

• fülszöveg, bevezetés, előszó, utószó

• tartalomjegyzék

• fejezet

• tábla, függelék, jegyzet, illusztráció, melléklet

• irodalomjegyzék

• mutató: tárgy-, név-, földrajzi név-, időrendi-

• jegyzék: kép-, térkép

2. Időszaki kiadványok

• Napilapok

• címoldal helyett fejléc

• szerkesztőségi adatok keretben: kolofon

• több hasábos tördelés

• vezércikk

• Hetilapok

• általános

• politikai

• irodalmi

• ismeretterjesztő

• szórakoztató

• Folyóiratok

• szakfolyóirat

• ismeretterjesztő

• irodalmi

• művészeti

• szórakoztató

• gyermek és ifjúsági lapok

• tallózó folyóirat

• referáló folyóiratok

• Évkönyvek

• egyesületek,

• társaságok,

• iskolák jelentethetik meg

3. Kis és apró nyomtatványok

• Meghívók, kiállítási anyagok, plakátok stb.

2. Nem hagyományos dokumentumok, nem írott anyagok

Képi anyag (vizuális)

• fénykép

• grafika

• mikrofilm

• diafilm

• némafilm

Hangzó anyag (audio v. auditív )

• hanglemez

• hangszalag

• zenei cd

• elektronikus sajtó, rádió

Kép és hang (audiovizuális)

• hangosfilm

• videofilm

• DVD-film

Multimédia

• Mágneslemez, háttértárolók

• CD-ROM

• DVD

• Internet dokumentum

• Elektronikus sajtó, TV

Az elektronikus dokumentumok fogalma

Előnyei

• Elektronikus formában léteznek, bitekben

• Változtatás nélkül kinyomtathatók

• Példányszámuk nem előre meghatározott

• Használatuknál nincsenek földrajzi korlátok

Hátrányai

• Nehéz megállapítani a szerzőt, sőt a címet is

• Nem tudjuk hányadik kiadás, mikor változtattak rajta

• Azonosítási pont az URL, melyen nem biztos hogy később is elérhető, fontos: mentés

Kézikönyvtár

Mindazok a dokumentumok ide tartoznak, amelyek alkalmasak arra, hogy valamely tudományág, szakterület ismereteiről közvetlenül felhasználható adatot, illetve szakirodalmi információt nyújtsanak. A kézikönyvtárat rendszerint az olvasószolgálati tájékoztató térben, szabadpolcon tematikus rendezésben tárolják, és ezek a művek nem kölcsönözhetők. A kézikönyvtár állományát gondosan, tervszerűen kell fejleszteni, nemcsak a könyvtár saját szakterületén, hanem a határterületekre és az általános, összefoglaló művekre is kiterjesztve.

A legfontosabb kézikönyvek:

Lexikonok

• ismeretek betűrendben

• tömör szócikkek

• Utalók, rövidítések használata

• típusai:

  • • • • általános pl. Magyar nagylexikon

        • szaklexikon pl. Biológiai lexikon

• mérete szerint nagy-, közép- és kislexikon

Enciklopédiák

• nagyobb egységben, összefüggéseiben dolgozza fel az ismeretanyagot

• Tartalomjegyzék és mutatók használata nélkülözhetetlen a keresésben

• Típusai:

általános és szak enciklopédia

Szótárak

Egynyelvű ~

• • értelmező

  • helyesírási

  • szinonima

  • kiejtési

  • történelmi

  • Etimológiai (eredet)

Többnyelvű ~

Mérete szerint: nagy-, kézi- v. zsebszótár

Egyéb kézikönyvek

• adattárak (pl. statisztikai évkönyv)

• fogalomtárak

• atlaszok

• Kronológiák

• kézikönyvek

• monográfiák (pl. Magyarország története)

• Ki kicsodák, életrajzi lexikonok

• bibliográfiák

• önálló v. rejtett

• általános v. szak

Közhasznú ismeretek tára
ma már a legfrissebb adattárak az interneten érhetők el

• menetrend

• térkép

• telefonkönyv

• szaknévsor

• „kisokos”

Gyakorlati feladatok pl.

• A tételhez kapcsolódó információk keresése különböző dokumentumokból, ill. adott dokumentum sajátosságainak bemutatása

• Fekete Sándor sokat foglalkozott Petőfi munkásságával. Ki ő, mikor élt, nézzen utána a megfelelő dokumentumokban!

• Készítsen szabályos hivatkozást a megtalált információhoz, jellemezze a dokumentumot!

• A könyvtár számítógépes katalógusának használata, adott szempontok szerinti művek keresése, adatelemek kiválasztása, logikai műveletek használata

• Petőfi Sándor verseit nagyon sokszor kiadták. Nézze meg hány különböző kiadású műve található meg könyvtárunkban, ill. milyen különböző dokumentumtípusokon szerezhetünk róla információt?

• Petőfiről Fekete Sándor több művet is írt, ezek közül melyek találhatók meg könyvtárunkban? (Melyek nincsenek meg?) Van olyan amelyik egy népszerű sorozatnak a tagja, melyik sorozatról lehet szó?