Gyakorlati szövegtípusok

Vitaindító

Egy vitatott probléma ismertetése. Azokat a kérdéseket fogalmazza meg, melyekre a vita során választ szeretnénk kapni.

A feladat nem az, hogy kiálljunk valamelyik oldal mellett, vagy az, hogy megoldjuk a felvetődött problémát, hanem az, hogy felvetéseinkkel elindítsuk a gondolkodást.

Felépítése:

  • utalunk a kommunikációs helyzetre;
  • vázoljuk a problémát – szólhatunk arról is, miért aktuális éppen most a téma megvitatása;
  • bemutatjuk a lehetségesen felmerülő kérdéseket, álláspontokat;
    • érveket is hozhatunk a különböző álláspontok támogatására – pártatlanul, elfogadva a különféle nézetek releváns voltát.
  • végül a hallgatókat véleményformálásra buzdítjuk.

Felszólalás és hozzászólás

A felszólalás egy adott témával kapcsolatos álláspont rendezett formájú kifejtése.

A hozzászólás egy korábban már elhangzott szövegre reflektál.

Felépítésük:

  • a hallgatóság megszólítása;
  • hozzászólás esetében azon gondolatok felidézése, amelyekre a hozzászóló reflektálni akar;
  • a tézis megfogalmazása és érvek felsorolása az állítás alátámasztására; az esetleges ellenérvek cáfolata;
  • a mondanivaló összefoglalása;

Végül formális befejezés (pl. Köszönöm a lehetőséget/figyelmet…).

Motivációs levél

Az önéletrajz kísérőlevele. Benne a pályázó bemutatkozik lehetséges munkaadójának. Leírja:

  • milyen állásra szeretne jelentkezni;
  • mi teszi őt a legalkalmasabb személlyé az adott állás betöltésére
    • végzettségek, korábbi állások és a bennük elért sikerek és tapasztalatok;
    • a munkakör betöltéséhez szükséges személyes tulajdonságok, képességek, kompetenciák;
  • miért érdeklődik az adott munkakör, feladat iránt és milyen céljai vannak vele a jövőre nézve.
  • Formális befejezés: a személyes találkozásba és tárgyalásba vetett remény kifejezése

A motivációs levélnek a hivatalos levelek formai követelményeit kell figyelembe vennie.

Hivatalos levél általában

A hivatalos levelet egy intézményhez, hatósághoz írjuk, vagy tőle kapjuk. Lehet kérvény, fellebbezés, panaszlevél, értesítés, felszólítás, határozat, engedély stb.

Tárgyilagos, személytelen hangnem, pontos fogalmazás, szigorú szabályok a szóhasználatban, megszerkesztésben.

Felépítése:

  • Fejléc – a feladó nevével, elérhetőségével, valamint a címzett nevével, elérhetőségével, illetve az ügyintéző nevével és a levél tárgyának megjelölésével.
  • Megszólítás – a címzett nevével és rangjával. Ha nem ismerjük a címzett nevét: Uram/ Asszonyom megszólítás vagy az intézmény neve.
  • A mondanivaló felvezetése, majd az álláspont, indoklás kifejtése.
  • Záróformula, keltezés, aláírás.

Kérvény

A kérvény a hivatalos levelek egyik típusa, melyben a kérvényező valamilyen igénnyel, kéréssel fordul egy intézményhez, hatósághoz.

Felépítése:

  • a hivatalos levelekre jellemző fejléc és megszólítás
  • az ügy előadása, a kérés megfogalmazása;.
  • indokolás, az érvek felsorolása;
  • befejezésként a kérés megismétlése.
  • Záróformula (pl. Kérem beadványom kedvező elbírálását), dátum, aláírás.

Panaszos levél

A panaszos levél a hivatalos levelek egyik típusa, melyben a panasszal fordulunk egy intézményhez, hatósághoz.

Felépítése:

  • a hivatalos levelekre jellemző fejléc és megszólítás
  • panaszunk tényszerű, pontos ismertetése
  • panaszunk jogosságának bizonyítása
  • Záróformula: intézkedés kérése – (pl. Kérem az ügy mielőbbi kivizsgálásását)

dátum, aláírás.

Ajánlás

Az ajánlólevél egy pályázat elbírálójának szól, melyben a levél írója a pályázóról ad véleményt.

Felépítése:

  • a címzett megszólítása
  • az ajánló és a pályázó közötti kapcsolat megvilágítása
  • a pályázó bemutatása, jellemzése (a pályázat céljával összefüggésben)
  • az ajánlás indoklása
  • záróformula (pl. A fentiek alapján méltán ajánlhatom XY-t az állás betöltésére),

dátum, aláírás

Méltatás

A méltatás vagy laudáció az ünnepeltet köszöntő és érdemeit méltató beszéd kitüntetés átadásakor, beiktatáskor.

  • Felépítése:
  • a kommunikációs helyzetre, az alkalomra utalás
  • az ünnepelt jellemzése, életének, munkásságának, érdemeinek bemutatása
  • zárás (pl. az jókívánság megfogalmazása pl. Kívánjuk, hogy tudását még hosszú ideig kamatoztassa mindnyájunk javára; Sok sikert és erőt kívánunk jövőbeli céljaihoz és feladataihoz.)

Hasonló

  • A határon túli magyar nyelvűség

    A kisebbség fogalma  A nem anyanyelvi területen élő népcsoportokat hívjuk kisebbségnek. Nemzetiségi, nyelvi és vallási kisebbségekről szoktunk beszélni. A kisebbségek kulturális autonómiára törekednek (kultúrájuk, művészetük, vallásuk szabad, anyanyelven való gyakorlása; anyanyelvi oktatás az óvodában, iskolában, esetleg egyetemen; az anyanyelv használatának joga a közéletben, anyanyelvi névhasználathoz való jog, anyanyelvi tömegtájékoztatás stb.).  A magyar anyanyelvűek 1/3-a Magyarországon…

  • A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban

    Az irodalmi mű szövegének alapvető szerkezeti jellemzője a képi hálózat, amelyet az író a nyelvi egységek tudatos kiválasztásával és egyedi elrendezésével alakít ki. A hangok, szavak, szerkezetek, mondatok, szövegrészek kerülhetnek egymással olyan kombinációba, hogy többletjelentéssel gazdagodnak. Alakzatoknak, latinul sémáknak nevezzük a nyelvi elemek, egységek jellegzetes összekapcsolási módját, a megszokottól eltérő használatát. Ezeket a hangoktól kezdve…

  • Összetett szavak

    A szóösszetétel a szóalkotásnak az a módja, melynek során két szót eggyé kapcsolunk össze. Ha az új szó valamely alkotóeleme már maga is összetett szó, akkor többszörösen összetett szóról beszélünk (gépkocsivezető). Összetett szavak keletkezhetnek mondatban vagy azon kívül. A gyakran egymás mellett előforduló szavak jelentése lassan egységesül, s fokozatosan új szóvá tapadnak össze. Létrejöhetnek még…

  • A szóelemek

    A szótári szó a jel és rag nélkül álló, szótárazható nyelvi egység (például: olvas, okos, könyv, kék, sok). A közlésfolyamatban a szavak nemcsak így fordulnak elő, hanem a mondat részeként valamely jelentésmozzanatot tartalmaznak. A jelentésmozzanattal bővített szótári szó a szóalak. A szóalak tehát valamely szerkesztés eredménye, így jelentéssel bíró részekre bontható. Ezeket a részeket nevezzük…

  • A képszerűség stíluseszközei

    A stilisztika fontos összetevője a költői eszköztár, amely a hangulat, avagy a mondanivaló kifejezésére alkalmas. 2 nagy csoportját különböztetjük meg az eszközöknek: szóképek alakzatok szóképek: a költői nyelv jellemző kifejezőeszközei, amelyek gondolatok, érzelmek ábrázolását teszik lehetővé. A szavak sok esetben többjelentésűek, képileg kap jelentést a szó. 2 csoport: névátvitelre épülő szóképek névcserére épülő szóképek Névátvitelre…

  • Az egyszerű mondat részei

    A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak. 1. A mondat szerkezet szerint lehet: Egyszerű mondat Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll. Fajtái: a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll. Pl.: Ádám iszik. b) Bővített mondat: az alanyon és…