Nyelvtan érettségi

Az érvelő-meggyőző szöveg felépítése

A retorika: a beszéd művészete (Arisztotelész). Feladata, hogy meggyőzésre alkalmas legyen, így minden elemző-meggyőző szövegtípus alapja. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönségét.

Az érvelő szöveg célja: elgondolkodtatja, egy állítás igazságáról meg akarja győzni az olvasót vagy hallgatót

A szónoki beszéd felépítése

  1. BEVEZETÉS

  • a hallgató jóindulatának megnyerése

  • felkelteni a befogadó érdeklődését

  • téma megadása és témaválasztás indoklása

  1. ELBESZÉLÉS

  • a körülmények, tények bemutatása akár történettel is

  • a személy, az ügy, a dolog, a hely bemutatása leírással, jellemzéssel

  1. KITÉRÉS

  • látszólag az ügyön kívül eső, szórakoztató szövegrész, egyfajta illusztráció, saját életből vett anekdota

  1. TÉMAMEGJELÖLÉS ÉS FELOSZTÁS

  • beszélő saját álláspontjának megfogalmazása

  • a beszéd legfontosabb állításának kimondása

  • gondolatmenet előrevetítése, felosztása

  1. BIZONYÍTÁS ÉS CÁFOLÁS

  • az érvek bizonyítása

  • az esetleges ellenérvek cáfolata

  1. BEFEJEZÉS

  • az emlékezet felfrissítése az elmondottak összefoglalásával

  • cselekedetekre buzdítás

  • érzelemre hatás, érzelmi betetőzés

Elemző-meggyőző szöveg felépítése

  1. Bevezetés

  • célja az érdeklődés felkeltése, a figyelemfelkeltés

  • itt kell szerepelnie a témamegjelölésnek

  • itt fogalmazzuk meg a tételmondatot is: vagyis azt, hogy mit akarunk cáfolni vagy bizonyítani

  • gyakori, hogy egy meggyőző, érdekes történettel kezdjük, hiszen ez rögtön figyelemfelkeltő

  1. Tárgyalás

  • a tárgyalásban történik a téma igazi részletezése

  • logikus sorrend, logikai kapcsolóelemek használata

  • élvezetes, gördülékeny fogalmazás

  • ebben a részben bizonyítjuk állításainkat

  • ezeket különböző érvekkel lehet bizonyítani (pl. számok, statisztikák, híres emberekre vagy tudósokra való hivatkozás, logikai levezetés, stb).

  • ugyanebben a részben ellenérveket is felhozhatunk, vagyis megcáfoljuk azokat az állításokat, amelyek a mi véleményünkkel ellenkeznek

  • hasznos, hogyha érdekes történetekkel, szólásokkal, közmondásokkal, szállóigékkel is alátámasztjuk a mondanivalónkat

  • írásban minden új érvet érdemes új bekezdésben kezdeni, és mindegyiket részletesen kifejteni

  1. Befejezés

  • a befejezés fő célja az összefoglalás: még egyszer összegezzük eddigi mondanivalónkat, röviden megismételjük a legfőbb érveket

  • végkövetkeztetés levonása

  • érdemes a tételmondatot is megismételni

  • a befejezés fontos része lehet az érzelmi meggyőzés, a hatáskeltés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük