Nyelvtan érettségi

A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

A szövegszerkesztés menete:

             1.Az első lépések: Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása.
A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget (pl. ünnepi beszéd, nyilvános vitához való hozzászólás, búcsúztató beszéd stb.)
Anyaggyűjtés előtt: elővázlat írása ( céltudatosabb gyűjtés érdekében).

             2.Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése.

Forrásai: mások tapasztalatai, ismeretei –  könyvből, filmből, internetről, személyes beszélgetésből; saját ismereteink, tapasztalataink hitelesebbé teszik beszédünket. (megfigyelések, kísérletek, kapcsolatok, utazások, olvasmányok).-> következtetések levonása, egyéni ötletek.

             3.Az elrendezés:

Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat. Kiválasztjuk a fontosabb gondolatokat, ezek a  tételmondatok. Ezek köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, ezekből épül fel a vázlat, amiben szerepelhetnek kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.

             A befogadást és megértést segítik a következő elvek:

Egység elve: a szöveg tárgyára vonatkozzon mindaz, amit mondunk vagy írunk.

Haladás és folyamatosság elve: minden mondat továbbvigye a téma kifejtését vagy új nézőpontból mutassa be azt.

A mondanivaló logikus elrendezésének elve: nem elég összekapcsolni a szövegrészeket, logikus sorrendbe kell állítani őket.

A mondanivaló arányos elrendezésének elve: a szövegrészek terjedelmét, az egyes részek kifejtettségét a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához igazítsuk. Nagyobb teret és időt kapjanak a fontosabb részek.

A fokozatosság elve: az összegyűjtött anyag elrendezésekor mérlegelnünk kell: mi a fontos, és mi kevésbé fontos a szöveg egészének a szempontjából. Meggyőző beszédben a fontosabb részeket a szöveg élére vagy végére kell tenni.(A szövegünk a teljesség és a befejezettség érzését keltse.)

4.A szöveg kidolgozása:

Megfogalmazzuk a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.

Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket.

Ügyelünk a nyelvhelyességre, helyesírásra.

Előadásmód megtervezése (nem nyelvi eszközök alkalmazása).

5.Az emlékezetbe vésés és az előadás:

A lényeges érveket, néhány idézetet, hatásos beszédfordulatokat, akár az egész szöveget érdemes megtanulnunk, majd próbabeszédet tartanunk (az önellenőrzés+csökkenti a lámpalázat).

Törekedjünk a spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre.

A felolvasás a legkevésbé alkalmas forma nyilvános előadásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük