A szöveg a nyelv legmagasabb szintű egysége.
Formailag és tartalmilag is összefüggő, lezárt, egész megnyilatkozás.
Terjedelme: egyetlen szó is lehet, de több ezer oldal is. Kritériuma az, hogy az adott szituációban kerek, egész, összefüggő és elegendő információt közöljön. Tehát ez is szöveg:
A szövegeket különböző szempontok szerint osztályozzuk.
- résztvevők száma szerint: monologikus, dialogikus (párbeszédes) vagy több ember között zajló
- a funkciója szerint: elbeszélő, leíró és érvelő
- kommunikációs színtér szerint, amit az alábbiakban részletesen mutatunk be:
MAGÁNÉLETI szövegtípusok jellemzője, hogy spontán alakíthatók, szabályok és elvárások kevésbé kötődnek hozzájuk. Szókincsük kevésbé választékos, gyakran alkalmazza a szlenget. A legtöbb érzelemkifejező eszközt itt használjuk. Példák: szerelmi vallomás, szidás, lelkizés, viccmesélés, baráti társalgás, blog, komment | |
KÖZÉLETI szövegtípusok: az emberek nagyobb tömegét érintik, legfőbb színterük a társadalmi érintkezés, a politika. A céljuk a legtöbb esetben a meggyőzés, ezért a hatásosságra törekszik. Jellemző módszerük az érvelés. Példák: kampánybeszéd, felszólalás, vita, tárgyalás, szónoklat. | |
HIVATALOS szövegtípusok: szigorú formai szabályok szerint alakulnak, fontos szerepe van a tényeknek, adatoknak, megszólításformáknak. Példák: kérvény, önéletrajz, fellebbezés, határozat, jogszabályok és törvények | |
EGYHÁZI szövegtípusok: hosszú időn keresztül alakultak (a világvallások az ókor és középkor óta), fő jellemzőjük a vallási szókincs használata. Formájuk lassan változik (pl. szertartások szövegei). Példák: ima, szent iratok, prédikáció, | |
TUDOMÁNYOS szövegtípusok: pontosságra és egyértelműségre törekszenek, jellemző a szakszavak idegen szavak gyakori használata. Szövegszerkesztésben a logika igen fontos, gyakori a következtetés és a magyarázat. Példák: felelet és dolgozat, tudományos értekezés, lexikoncikk, ismeretterjesztő cikk. | |
MÉDIA szövegtípusai csak 100-150 éve alakultak ki. Fő céljuk a meggyőzés, a befolyásolás és a tájékoztatás. Közérdekű és aktuális dolgokról szól, széles közvéleményhez. Példák: hír, interjú, kritika, reklám, cikk, vélemény. | |
SZÉPIRODALOM szövegtípusainak fő jellemzője a kreatív, egyéni nyelvhasználat, a költői képek gyakori használata. Szerkesztését a műfaj határozza meg. Divatja az irodalmi korok szerint változik. Példák: regény, novella, elégia, epigramma, elbeszélő költemény, tragédia stb. |