Nyelvtan érettségi

Az egyszerű mondat

  • mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak.

1. A mondat szerkezet szerint lehet:

  • Egyszerű mondat
  • Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll.
  • Fajtái:

a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll.

Pl.: Ádám iszik.

b) Bővített mondat: az alanyon és állítmányon kívül más mondatrészt /szintagmát/ is tartalmaz.
Pl.: Ádám vizet iszik.

c) Hiányos mondat: vagy az alany vagy az állítmány hiányzik.

Az állítmány elmaradása mindig hiányos mondatot okoz, az alany elmaradása nem feltétlenül, hiszen az igei személyragok egyértelműen kijelölik az alany számát, személyét.

Pl.: Vizet iszik.

d) Tagolatlan: nem tartalmaznak alany-állítmányi szerkezetet Pl.: Segítség!

  • Összetett mondat
  • Az összetett mondat több tagmondatból áll.

2. A mondat a beszélő szándéka szerint lehet:

  • Kijelentő mondat: 
  • Egyszerű közlést, nyugodt hangú megállapítást jelent. A beszédben a hangsúlya egyenletes, nyugodt, hanglejtése ereszkedő, írásban a mondat végére pontot teszünk.

Pl.: Ma este későn megyek haza.

  • Kérdő mondat:

1. eldöntendő: 

  • A válasz igen vagy nem lehet.
  • A hangsúlya nyugodt, hanglejtése emelkedő, ereszkedő.

Pl.: Látod ezt?

2. kiegészítő: 

  • A válasz hosszabb terjedelmű, a kérdés kérdőszóval kezdődik, a hanglejtés ereszkedő.
  • Mondatvégi írásjele a kérdőjel.

Pl.: Hogy vagy?

3. felkiáltó mondat: 

  • Hangsúlya erőteljes, hanglejtése ereszkedő.
  • Érzelmet fejez ki.
  • Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.

Pl.: Fáj az ujjam!

4. felszólító mondat: 

  • Kérést, parancsot vagy tiltást fejez ki.
  • Hanglejtése ereszkedő, mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.
  • tiltószavak: ne, se
  • tagadó szavak: nem, sem

5. óhajtó mondat: 

  • Érzelmet, vágyat fejez ki.
  • Gyakran indulatszóval kezdődik, az állítmány feltételes módú.
  • Hanglejtése lebegő.
  • Mondatvégi írásjele a felkiáltó jel.

3. A mondat mondatrészekből áll. 

  • A mondatrész szófaji és alaktani sajátosságok alapján állítmány, alany, tárgy, határozó és jelző lehet.
  • Tibor az Örs vezér teréről szokott indulni a kettes metróval.
  • Mit állítunk? szokott (igei állítmány)
  • Ki szokott? Tibor (alany)
  • Mit szokott? indulni (tárgy)
  • Honnan szokott?
  • Örs vezér teréről (helyhatározó)
  • Mivel szokott? metróval. (eszközhatározó)
  • Milyen metróval? kettes metróval (minőségjelző)

a) Állítmány

  • A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy más körülményt kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része.

b) Alany

  • A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal mondunk valamit.
  • Főnév, vagy főnévként használt szó.

c) Tárgy

  • Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más igenévi mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy), illetőleg amelyet ez a cselekvés eredményez (eredménytárgy)

d) Határozó

  • A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg.
  • Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó

e) Jelző

  • Az a mondatrész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó tulajdonságát, helyét, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki.
  • Fajtái: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző

4. Mind az öt mondatfajta logikailag lehet állító vagy tagadó:

  • tagadó kijelentés: Pl.: nem akarok elmenni ma délután.
  • tagadó óhajtás: Pl.: Ó, bárcsak ne mennék haza!
  • tagadó felkiáltás: Pl.: Ne nyúlj a ládához!
  • kérdő eldöntendő: Pl.: Nem kérsz kekszet?
  • tagadó kiegészítő kérdés: Pl.: Miért nem kérsz kekszet?
  • A felszólító mondatot, ha tagadom, akkor tiltó mondat lesz.

a) Állítmány

  • A mondatnak az alannyal kapcsolatos történést, minőséget vagy más körülményt kifejező igei vagy igei-névszói vagy névszói része.
  • igei :mutatja a modalitást (módjelek), az idővonatkozást (időjelek), az alany számát és személyét (igeragok), a tárgy határozott vagy határozatlan voltát (tárgyas és tárgyatlan igék; alanyi és tárgyas ragozás), s utal a tárgy személyére is.
  • névszói : a 3.sz. alanyt jelöli kijelentő mód jelen időben pl. A veréb madár.
  • névszói–igei, összetett: névszói rész: + létige (+marad, múlik) pl. A madár veréb volt.
  • Ha a létigét tartalmazó mondatot kijelentő mód, jelen idő, E/3-be téve a létige eltűnik, akkor az állítmány névszói, ha megmarad, akkor igei

b) Alany

  • A mondatnak az a része, amely megjelöli azt, akiről, amiről az állítmánnyal mondunk valamit.
  • Főnév, vagy főnévként használt szó.
  • határozott alany
  • határozatlan alany: kifejezhetjük határozatlan névmással (valaki, valami), T/3-ű állítmánnyal
  • általános alany: kifejezhetjük általános névmással (akárki, bárki), az ‘ember’ szóval, az állítmány ragozásával (T/1., T/3., E/T/2.)
  • tapadásos alany: az alany fogalma hozzátapadt az állítmányhoz (pl.: terítve van)
  • alanytalan mondatok – az időjárásra, napszakra vonatkoznak: Dörög. Villámlik.

c) Tárgy

  • Azt a fogalmat nevezi meg, melyre az igei állítmánnyal, vagy más igenévi mondatrésszel kifejezett cselekvés irányul (iránytárgy), illetőleg amelyet ez a cselekvés eredményez (eredménytárgy)

d) Határozó

  • A mondatban kifejezett cselekvés körülményeit fogalmazza meg.
  • Fontosabb határozók: hely-, idő-, szám-, állapot-, eredet-, eredmény-, társ-, mód-, eszköz-, fok-mérték-, ok-, cél-, részes-, állandó határozó

e) Jelző

  • Az a mondatrész, amely a vele szerkezetet alkotó névszó tulajdonságát, helyét, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki.
  • Fajtái: minőség-, mennyiség-, birtokos-, értelmező jelző

5. A mondatrészek egymással grammatikai vagy logikai viszonyban állnak, ez a szószerkezet /szintagma/.

a) hozzárendelő szintagma:

  • tagjai az alany és az állítmány, közöttük egyenrangú a viszony, együttesen a mondat központi magvát alkotják
  • A mondat fő részeként elemzéskor a mondat első nyelvtani szintjén helyezkednek el.

b) az alárendelő szintagma :

  • tagjai az alaptag és a meghatározó tag vagy bővítmény.
  • Az alaptag a mondaton belül egy szinttel feljebb helyezkedik el /pl. alany, állítmány, más mondatrész/, a meghatározó tag az alaptagnak lehet tárgya, határozója vagy jelzője.
  • Az alaptagból kérdezhetünk a bővítményre.

c) a mellérendelő szintagma:

  • két vagy több azonos mondatrész, halmozott mondatrész egyenrangú

kapcsolata

6. Az egyszerű mondat szintjei:

  1. szint: alany–állítmány (hozzárendelő szintagma); kölcsönösen meghatározzák egymást.

  2. szint: az alany és állítmány bővítményei; a szórend kötetlen.

(…)szint: a bővítmények bővítményei; a szórend kötött, csak együtt mozdulhatnak el mondat szórendjében.

7. Egy egyszerű mondat elemzése:

Péter itegnap vizet hozott a bszomszéd migémes hkútjáról.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük