A publicisztikai stílus jellemzői

  1. A publicisztika szó a latin publicare = közhírré tesz, közhasználatra ad szóból származik.

    • szűkebb értelemben: a sajtó, az újságírás (írásbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás)

    • Tágabb értelemben: a sajtó, a rádió és a televízió (írásbeli és szóbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás)

    • Igen széleskörű kommunikációs szerepet tölt be, az élet minden területével kapcsolatot tart; erős hatásra, meggyőzésre törekszik; sok műfajt fejlesztett ki.

  2. A publicisztika feladata a tájékoztatás, ez azonban nem kizárólagos cél, benne van az állásfoglalás, a közvélemény alakításának szándéka is.

  3. A stílusréteg jellemző vonása: a közérthetőség, a meggyőzésre, a közvetlen hatásra való törekvés.

  4. A meggyőzés, az értelmi-érzelmi hatáskeltés nyelvi eszközei:

    • Az érdeklődéskeltő cím.

    • A gondosan feltüntetett tényanyag, az időszerű vonatkozások (nevek, időmegjelölés, szervezetekre, intézményekre való hivatkozás, dokumentumok szó szerinti vagy tartalmi idézése).

    • A mondatszerkesztés, a mondatfűzés általában egyszerű, könnyen érthető, de ha a téma úgy kívánja, a legbonyolultabb megformáltság is megjelenhet a szövegben.

    • Jellemzik a neologizmusok (új szavak alkotása)

    • Az expresszív szavak, a szóképek, a nyelvi humor eszközeivel is él. (pl. Indulatok a könyvtárban, Gyuszi ül a fűben)

    • Jellegzetes stílusalakzatok alkalmazása (ismétlés, fokozás, kérdések, felkiáltások, ellentétek stb.)

    • Jellemző a divatszavak, sablonok, közhelyek túlzott használata.

    • Kedveli az idegen szavakat.

  5. A hatáskeltés nyelven kívüli eszközei

    • A vizuális eszközök tudatos használata:

      • szabályostól eltérő írásmód (NÉVshowR, A minden6ó)

      • nyomdatechnikai eszközök

      • képek, ábrák grafikonok

      • a nyomtatás minősége, a színek használata, a szöveg írásképe.

  6. Tényközlő és véleményközlő műfajok

Tényközlő

Véleményközlő

  • Hír

  • Interjú

  • Tudósítás

  • Riport

  • Glossza

  • Esszé

  • Cikk

  • Jegyzet

Hasonló

  • Az érvelő-meggyőző szöveg felépítése

    A retorika: a beszéd művészete (Arisztotelész). Feladata, hogy meggyőzésre alkalmas legyen, így minden elemző-meggyőző szövegtípus alapja. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönségét. Az érvelő szöveg célja: elgondolkodtatja, egy állítás igazságáról meg akarja győzni az olvasót vagy hallgatót A szónoki beszéd felépítése BEVEZETÉS Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a…

  • Kulturált vita

    Vita  Disputa Életünkhöz tartozik, mindenhol előfordul Egy témán belül, két ember különböző véleményt képvisel Bármiről lehet Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on → Partnerlink – vásárlás esetén jutalékot kaphatunk, neked ugyanannyiba kerül. Nyilvános vita:…

  • A nyelvi és a vizuális kommunikáció

    Kommunikáció: tájékoztatás, információcsere, közlés valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (kód) segítségével. A kommunikáció kódja: nyelvi jelek Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on → Partnerlink – vásárlás esetén jutalékot kaphatunk, neked ugyanannyiba kerül. nem nyelvi jelek Kommunikáció: a teljes közlésrendszer. A teljes…

  • A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban

    Az irodalmi mű szövegének alapvető szerkezeti jellemzője a képi hálózat, amelyet az író a nyelvi egységek tudatos kiválasztásával és egyedi elrendezésével alakít ki. A hangok, szavak, szerkezetek, mondatok, szövegrészek kerülhetnek egymással olyan kombinációba, hogy többletjelentéssel gazdagodnak. Alakzatoknak, latinul sémáknak nevezzük a nyelvi elemek, egységek jellegzetes összekapcsolási módját, a megszokottól eltérő használatát. Ezeket a hangoktól kezdve…

  • Az összefoglalás funkciója és típusai

    Egy szöveg összefoglalására a következő esetekben lehet szükség: szöveget szerkesztünk, írunk valamely témában egy meglévő szöveg (tanulmány, újságcikk, használati utasítás, tankönyvi lecke stb.) magunk számára való áttekintésére, megértésére, emlékeztetésre) A szövegalkotás folyamán összefoglalást 4 esetben készíthetünk: a szöveg megírása előtt önmagunknak, ez segíti a szöveg megírását a szöveg bevezetésében, így a hallgatókat, olvasókat tájékoztatjuk a…

  • Dokumentumtípusok

    Hagyományos és „nem hagyományos” dokumentumok Különböző dokumentumtípusok jellemzői Könyv részei, tartalmi és formai jegyei, azonosító adatai Kézikönyvtár dokumentumai Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on → Partnerlink – vásárlás esetén jutalékot kaphatunk, neked ugyanannyiba kerül. Az…