A nyelvi és a vizuális kommunikáció

1. Kommunikáció: tájékoztatás, információcsere, közlés valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (kód) segítségével.

2. A kommunikáció kódja:

   1. nyelvi jelek

   2. nem nyelvi jelek

3. Kommunikáció: a teljes közlésrendszer.

4. A teljes közlésrendszer részei:

A nyelvi jelrendszer: nyelvi jelek + a jelek alkalmazásának szabályai

A verbális (nyelvi) jelek:

1. részei: jelölő (hangsor, betűsor) és jelölt (fogalom):

– a jelölő és a jelölt viszonya túlnyomóan társadalmi megállapodáson alapul

– a hangulatfestő és hangutánzó szók esetében alaki hasonlóságon

2. fajtái:

A nyelv rendszerének szintjei:

• fonémák – hangok

• morfémák – szóelemek

• lexémák – szavak

• szintagmák- szószerkezetek

• mondatok

• szöveg

Fonéma 

• A beszélt nyelvben fonéma a hangok elemi, elvont egysége, amely egy adott nyelvben önálló egységet alkot, mivel más fonémákkal szemben jelentés megkülönböztető szerepe van. Nyelvtől függően egy-egy fonéma alá több beszédhang is tartozhat, amelyek fonetikailag hasonlók vagy  fonológiailag közel állnak egymáshoz. (A köztük lévő kapcsolat fonetikailag nem feltétlenül nyilvánvaló; ez a fenti elméleti keret egyik gyengéje.)

Morfémák

• a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része. Absztrakt egység, mely az artikuláció (beszéd) és a szegmentálás (szófelismerés, a szöveg szavakra való bontása) aktív részeként állítható elő. A morfémáknak a nyelvben való megjelenését a  morfológia tudománya vizsgálja.

Lexémák – főnév

• Nyelvtan: Önálló szó. Minden olyan kimondott hangsor vagy leírt betűsor, amely a mondatban önálló szóként használható. Minden alapszó és a toldalékkal kiegészített szavak is. Ezeket egyszerűbb így nevezni: szó. A beszédben vagy írásban minden ilyen egység önálló szóként használható.

• Néhány lexéma: az, olvas, szék, olvastam, zöldell, zöld, azok, felmagasztalhatnánk.
  Több egymással összekapcsolt lexéma alkot egy mondatot. Néhány alapszót – mint például az ikes igéket – csak valamely toldalékkal együtt lehet használni; ezek esetében az önállóan nem használható alapszó nem lexéma.

Szintagmák

• A szerkesztési (nyelvtani), tartalmi és hangsúlyozási szempontok alapján létrejövő nyelvi egységet, ha azok két valódi szó kapcsolatából alakulnak, szintagmáknak (szószerkezeteknek) nevezzük. Csak olyan szavak alkothatnak szintagmákat, amelyek egy jelentésmezőbe tartoznak. Pl.: fát vág (tárgyas szintagma), sikeres színésznő (jelzős szintagma), Piri ír (alanyos szintagma).

Mondatok

• A vokális (hangzó) szöveg eszközei: a mondat- és szövegfonetikai eszközök.

fajtái

• hangsúly: bizonyos szótagokra eső erőtöbblet, nyomaték       
• hangerő
• hanglejtés (intonáció): a beszéd dallama, a hangmagasság beszéd közbeni változása
• beszédtempó         
• szünet

Szerepük szerin:

• segítik a megértést,            
• kifejezik a beszélő érzelmeit.

A vizuális eszközök

Szóbeli kommunikáció esetében:

• gesztusok         
• testtartás        
• arcjáték       
• térköz     
• külső megjelenésünk

Írásbeli kommunikáció esetében:

• a leírt szöveg képe            
• betűformálás                     
• tagolás

Szerepük a szóbeli vagy írásbeli kommunikációban:

• • megerősítik,
  • kiegészítik,
  • megkérdőjelezik
  • vagy helyettesítik a verbális módon közölteket.

• A kommunikáció a latin eredetű communicatio főnévből származik, mely „közzététel, teljesítés, megadás illetve a gondolat közlése a hallgatóval” jelentésben használatos.

• A kommunikáció tehát tájékoztatás, információk cseréje, közlés valamilyen erre szolgáló eszköz, nyelvi és nem nyelvi jelrendszer segítségével.

Vizuális kommunikáció

• A kommunikációnak az a típusa, amelyben az üzenet átadása képi úton valósul meg.

• A jelentést hordozó eszköz a kép, amelyet a címzett látás útján dekódol. (Egyirányú)

• Manapság számtalan megjelenési formája van: pl.: kép, fotográfia, film, piktogram

• Piktogram: Grafikus jel, mely vonalak, foltok és színek segítségével (szöveg nélkül) közöl információt. (közlekedési táblák)

A kép értelmezésére szükség van a lehetséges jelentések előzetes ismeretére.

A vizuális és nyelvi kommunikáció viszonya:

• A média térhódításával a vizuális kommunikáció szerepe növekszik, jelen van már a nyelvi kifejezőeszközök között is.
• Sajnos a képi forma szegényíti a nyelvi kifejező erőt, mert nem tud olyan árnyaltan
  kifejezni dolgokat. A nyelvi kommunikáció az …