1. Élete:
1883- ban született Agárdpusztán, Ziegler Géza néven. Édesapja: Ziegler Sándor, édesanyja: Nagy Teréz. Iskolái: Sály, Sárospatak, Budapesti Református Kollégium, Eger (tanítóképző). 1896- ban Egerbe látogatott és megkedvelte a vidéket, ami miatt 1897- ben Egerbe költözik a vár fölé. Itt írta meg legfontosabb műveit: az Egri csillagokat, a Láthatatlan embert és az Isten rabjait. Saját bevallása szerint az Egri csillagok a legjobb, a Láthatatlan ember a legkedvesebb, és az Isten rabjai a legszebb írása. 1922- ben hal meg, az egri várban temetik el.
2. Isten rabjai:
Keletkezése:
Gárdonyi olvasta Ráskai Lea Margit- legenda című művét. Már első olvasásra megdöbbentette a mű, és elgondolkozott azon, hogy vajon milyen élete lehetett Margitnak. Második elolvasásra már meglátta Margitban az embert és a szentet egyszerre. Kibontakozott előtte a történet: IV. Béla születendő lányát Istennek ajánlja, hogy a tatárok kivonuljanak az országból. Így Margit még kislányként a Domonkos rendi apácákhoz kerül a Nyulak- szigetére.
Gárdonyi a mű hiteles megírása érdekében történelmi anyagokat olvasott, megismerkedett a szerzetesi élettel és Palucsák Pál pesti domonkos rendi szerzetestől is szerzett információkat.
Szerkezete: a műben Jancsi fráter szemszögén keresztül ismerjük meg Margitot
I. rész:
Jancsi útja a Domonkos rendig:
Jancsi egy kb. 8- 9 éves kisfiú, édesapja kertész, aki a Nyulak- szigetén dolgozik
a kolostor elkészültével az apácák és Margit megérkeznek, ám Jancsit így kizárják a kolostorból
Jancsi megismeri a szerzetesek életét:
fél a veréstől, kezdetben sokat hibázik
önfegyelmet tanul
kezdi megérteni a rendi szokásokat
gyónás
A rabság:
a test rabjai: az alkoholisták
a pénz rabjai: a kalmárok
a pompa rabjai: a 3 úr
a nemzet rabjai: a király
az Isten rabjai: a szerzetesek
A női kolostorban:
Jancsi találkozik édesanyjával és Margittal
II. rész: 8 évvel később
Jancsi sorsának bemutatása:
Jancsi megszerezte a serleget Bajcsy úrtól
visszatért a kolostorba, és meglátogatta édesanyját
Jancsi nem tudott feljebb kerülni a szerzetesi ranglétrán, mert nem tudott énekelni, így nem tarthatott misét sem
az egyik apáca temetése
Jancsi lett a kolostor kertjének gondozója
Ábrahám fráter története: újra találkozott a feleségével, így kilépett a rendből, de később újra visszatért
Margit sorsának bemutatása:
feleségül akarták adni Ottokár cseh király udvarába, de Margit ellenállt minden kérésnek és parancsnak
Jancsi bevallja rajongását Margit iránt, így elküldik a kolostorból
Margit mivel ellenállt szüleinek, elvesztette a bizalmukat, s így a király a kolostort sem támogatta tovább
Margitot e miatt a kolostoron belül is gyötrik, megalázzák és haragudnak rá
sorsa még nehezebbé válik, mint volt, de ő zokszó nélkül tűri a megaláztatásokat és a gyötrelmeket
Margit örökfogadalmat tesz
III. rész: a királyi család történelmi kora
IV. Béla király és fia, István herceg ellentéte háborúhoz vezet
Margit vezekel és böjtöl, hogy kierőszakolja a békét apja és testvére között
Béla és István kibékültek, ám Margitot testileg és lelkileg is megviselte a konfliktus, így beteg lett és meghalt
Jancsit felháborította Margit szenvedése és ok nélküli halála
Tetőpont:
Jancsi perbe szállt Istennel, mert nem értette, hogy miért volt Margitnak ilyen szörnyű sorsa, hiszen szent lehetett volna akkor is ha megmarad a királyi életformánál
Megoldás:
Margit válasza: ő azt vállalta, hogy az egész országnak fog példát mutatni a krisztusi szeretetről
3. Szereplők jellemzése:
Jancsi:
akarta és szándéka ellenére lett szerzetes, de elfogadta ezt az életmódot
nagyon becsületesen és lelkiismeretesen élte meg a szerzetesi sorsot
fontos a Margit iránti rajongása, amely tiszteletteljes szeretet
kiváló kertész, jól gondozta a rá bízott kertet
egyszerű, gyarló ember, mint mi magunka műben az olvasó által is megfogalmazott kérdéseket teszi föl
minden igyekezete ellenére bűnöket követ el, melynek hordozza a következményeit
szembeszállt Istennel, ha úgy érezte, hogy az Úr rosszul irányította őt
Margit:
valós történelmi személyiség: Árpád- házi Szent Margit
a Nyulak- szigetén lévő kolostorban élt
a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás, és a betegekkel szembeni teljes odaadás jellemezte
gyorsan és erélyesen leszoktatta nővértársait arról, hogy benne a királylányt tiszteljék