Életrajza:
Mikszáth a magyar prózaírás egyik legnagyobb alakja, Jókai mellett a legolvasottabb 19. századi írónk. Életműve átfogja a széppróza és a publicisztika legfontosabb műfajait (novella, regény, életrajz, karcolat).
- 1847-ben született Szklabonyán (Nógrád megye)
- Pesti hírlapnál dolgozik
- Tagja: Kisfaludy Társaságnak, Petőfi Társaságnak, Magyar Tudományos Akadémia tagja
- politizál politikai írások Szabadelvű Párt képviselője
2 novelláskötet hozza a sikert 1881-ben: Tót atyafiak, A jó palócok
- megjelenik bennük: jellegzetes mikszáthi hang, mikszáthi világ, amit képvisel
1882: Pesti Hírlapban megjelentek karcolatai (parlamenti ülések leírása)
- humoros, csipkelődően van leírva
Írói világa:
- jellegzetes, felismerhető írói stílusa van
- atmoszférát tud teremteni írásaival
- nyelvezet: élő beszédet idézi, közel áll az élő beszédhez népszerű
- humor, irónia, csipkelődő stílus
- az elbeszélés népi mesemondóra hasonlít (öreg bácsi)
- fő műfajai: novella, kisregény, karcolat
- nagyregények pl. Szent Péter esernyője
- a patetikus hangvételtől eltávolodott
- a parasztok érdekelték sokat ír róluk
- nem jellemző az eszményítés, de a szereplőkben enyhén jelen van
- gyakoriak az anekdoták (rövid, csattanós, tréfás de akár tragikus történet):
- nem csatlakoznak a fő cselekményhez, lazít a regény szerkezetén nem zárt, a cselekmény bővíthető
- van amikor: – anekdotával indít, ebből jön a cselekmény
– több anekdotát kapcsol össze
- csattanóval záró történetek – regényeiben alap jellemző
Novellisztikája:
- új hangon szólaltat meg új témát
- jellemző a szubjektívelbeszélői hang novellás köteteire és későbbi műveire is
- Mikszáth előtt a parasztemberek mellékszereplők, epizódszereplők voltak, személyiségük nem volt olyan fontos
- Mikszáth a parasztembereket és életüket helyezi előtérbe novelláiban (elsősorban szülőföldjének lakóit)
- másik téma: dzsentrik élete
- a kötetek novelláit összekapcsolja, hogy a szereplők többször felbukkannak egyes történetekben
- romantikus motívumok – pl.: különc szereplők
- jellemző a kettős stílus (parasztság nemesi romantika)
- Novellái idilli világot ábrázolnak, mégis mindegyikben megbúvik egy rejtett konfliktus, vagy tragédia, ami beárnyékolja ezt az idillt. Ezt a problémát Mikszáth általában balladai eszközökkel vezeti fel. A konfliktus lassan világosodik meg a balladai homályból. Nagyon sűrítetten írja le, nem részletezi a probléma eredetét. Több novellát átsző a népi hiedelmek és babonák sejtelmes hangulata.
Tót atyafiak c. gyűjtemény:
– 4 elbeszélést tartalmaz
– felvidéki szlovákokról szól
– helyszín és a szereplők életmódja köti össze a 4 elbeszélést (mogorvák, elzártan élnek)
– a 4 történet hangulatilag más: első komikus, Az a fekete folt tragikus
A jó palócok c. gyűjtemény:
– 15 rövidebb novella
– Nógrád megyében játszódik, itt élnek a palócok
– a palócok paraszti származású emberek paraszti élet bemutatása
– hétköznapi történeteket jelenít meg
– ezek a szereplők egy közegben élnek
– balladaszerűsége van – utalásokból következtethetünk rá, hogy mi fog történni
– az elbeszélő úgy beszél, mintha ezt az olvasó is tudná nincs minden kimondva
– szabad függő beszéd jellemző, nem tudjuk, hogy ez az elbeszélő véleménye vagy a szereplőé
A két kötet egyes novelláit összeköti, hogy szereplőik ismerik egymást, és egy-egy szereplő több novellában is felbukkan, továbbá a szerkezeti felépítés is hasonló néhány novellában.
természet fontossága:
A természet békéje, harmóniája veszi körül őket, ezért nem érzik a társadalmi elnyomást, nem lázadnak ellene, mindennel meg vannak elégedve, az idillt csak néha dúlja fel valami konfliktus
-Mikszáth fedezi fel először: az együgyűnek vélt emberek lelkében is felzaklató konfliktusok zajlanak; műveletlennek, faragatlannak vélt embereknek ugyanolyan érzéseik és érzelmeik vannak
Az a fekete folt: (nem kell ennyire részletesen)
– a Tót atyafiak című gyűjteménybe tartozik
Olej Tamás:
-brezinai bacsa, őrzi a nyájat, ő felelős értük
– nagyon hűséges a földesúrhoz
– 3 ura van Olejnek: herceg, szolgabíró, Isten
– tudja, hogy hol a helye és mit kell csinálnia
– magánakvaló( illetve nem tudja mi a szokás, mit illik és mit nem) a felesége temetésén nem sírt (habár megrázta a felesége halála)
– szereti a lányát, de azért egy fiúnak jobban örült volna mogorvaságából adódóan nem tudja, hogyan forduljon a lányához, nehezebben kezd kapcsolatot
– középkorú vagy idősebb ember lehet
– nagyon sokat mereng, sétálgat
– harmóniában van saját magával
– merengő, csendes ember + harmónia kiegyensúlyozott ember képe
– bensőséges a viszonya a juhokkal, mindegyiket egyesével ismeri
– magányos,
– távol él a többiektől, csak a saját világában tud létezni
Anika:
– csendes, szófogadó lány, de hiszékeny is – nem kételkedik a herceg szavában
– lenne egy udvarlója: Matyi (Olej Tamásnak sem lenne ellenére)
– a herceg elszökteti szeretőnek
– mesébe illő történetet él át
felülírja a végkifejlettel:
– az apa tudja, hogy ez nem egy mesebeli történet (sejti, hogy Anika csak egy felajánlás a hercegnek)
– a herceg felajánlja a nyájat a bacsának, Tamás egy pillanatra elgondolkozik az ajánlaton, de végül nemet mond – inkább vitte volna el a lányt és ne mondta volna el az ajánlatát Olej fizikai fájdalmat érez a bűntudat miatt
– a herceg megszökteti Anikát
– Olej elküldi Matyit az üzenettel, de már nem éri el a herceget
– Olej sorba nézi birkáit és sír, majd felgyújtja az aklot
– nyitva marad a történet, hogy mi történt Olejjal ezután
– Matyi hazatérve megtalálja a csontokat, nem tudja, hogy Olejé vagy a birkáké-e
– a történet visszakanyarodik a címhez itt derül ki, hogy a fekete folt Olej lelkiismeretén lévő foltot jelenti, illetve a leégett akol fekete maradványát.
– az „az” jelző arra mutat, hogy mindenki tudja, hogy miről van szó
– erre a novellára is jellemző a szabad függő beszéd
– a mű nyitánya és zárlata is jelen időben van, viszont a történet múlt idejű: retrospektív az elbeszélés
Bede Anna tartozása:
– a cím feszültségkeltő: Anna nem is jelenik meg a történetben
– sokára derül ki, hogy ki is az az Anna
– Anna bűne nem derül ki – sok minden homályban marad balladai vonások
– várta a papírt, a becsületén esett folt
– kiderül, hogy aki a bírók előtt: Bede Erzsi
– sűrített a cselekmény – balladai vonás
– kezdés: in medias res
– bírákból következtethetünk a helyszínre
– nyomott, lassú, monoton hangulat jelenik meg az elején, a bírók már mennének haza, fáradtak
– a téli lassú világ összhangban van a terem hangulatával
– Erzsi megjelenése hozza a fordulatot felélénkülnek a bírák
– először a megjelenése semmilyen hatással nincs az elnökre , de amikor megszólal a szívükig hatol a hangja
– a lány szorong a bírák előtt, alázatos
– legszívesebben nem ítélnék el a lányt, de a törvény az törvény
– amikor elvezetnék a lányt elmondja, hogy ő nem Anna, hanem a testvére, Erzsi megkönnyebbülést szül ez a tény, mindenki elérzékenyül
– rávilágítanak, hogy ez a lány egyszerű, a nép gyermeke le kell töltenie a büntetést, mert testvére nem nyugodhat a sírjában, ha nem teszi
– az elnök megsajnálja és azt mondják, hogy hibás volt az idézés, Erzsi menjen haza nyugodtan
1. Bevezetés: A tárgyalóterem és a bírák részletes bemutatása, leírása – közöny, nyomott hangulat.
2. Bonyodalom: Bede Anna helyett testvére Bede Erzsi jelenik meg a tárgyalóban.
3. Kibontakozás: Bede Anna levelet kap melyben az ítélet szerepel. Anna az ítélet előtt meghal. Anyja úgy dönt, hogy ő fizeti vissza a pénzt és Erzsi megy a börtönbe fél évre.
4. Tetőpont: Kegyes hazugsággal hazaküldik a lányt (a nővére ártatlan volt).
5. Megoldás, befejezés: A lány hazamegy