Irodalom érettségi

József Attila szerelmi költészete

Magánéletében szinte mindvégig a hiány kísérte: ami másoknak, „mindenkinek” megadatott (gyerekkori védettség, állás, házasság, saját család), azt neki nélkülöznie kellett. Élettervét a szerelemben sem tudta megvalósítani.

Szerelmei

  • Vágó Márta: első komoly kapcsolata, házasságot terveztek, de a szülők Mártát londoni tanulmányútra küldték, ez vetett véget kapcsolatuknak (Klárisok)

  • Szántó Judit: élettársa (1930-36), a költőt többre becsülte, mint a férfit, az embert és ezt Attila is megérezte. Egyetlen vers szól hozzá, ez is szakításuk után keletkezett (Judit)

  • dr. Szöllős Henrikné Marton Márta: futó ismeretség (lillafüredi találkozón ismerkedtek meg), újságíró volt, József Attila legszebb szerelmes verse szól hozzá (Óda)

  • Gyömrői Edit: pszichoanalitikusa. A költő anyahiányát, szeretethiányát átvitte kezelőjére és szerelemre lobbant iránta. A Nagyon fáj szerelmes verseinek ez a kapcsolat az ihletője. (Gyermekké tettél, Nagyon fáj)

  • Kozmutza Flóra: (később Illyés Gyuláné) pszichológus, baráti társaságban ismerkednek meg. Előbb Flóra majd a költő súlyos betegsége teszi távlattalanná kapcsolatukat, bár reménykednek valamilyen szép fordulatban. ( Flóra, Flórának)

  • Szerelmeiben a társat, barátot, szeretőt csakúgy kereste, mint az elvesztett édesanyát (anyja rákban hal meg 1919-ben).

Klárisok (1928)

  • Dal

  • Vágó Mártához szól

  • Harmónia és diszharmónia egy időben van jelen (szerelem-halál, szép-rút, idilli-groteszk)

  • Szervező elve: ellentétesség és párhuzamosság

  • 2 részre tagolható:

    • 1-2 szakasz: ellentétességet feltáró alapállapotot rajzol meg; 1-2. sor: Márta, 3-4. sor: költő

    • 3-4 szakasz: időbeliség is fontos, elmúlás

  • „bartóki” jellegű dal: népi elemek

  • A vers motívumai többféleképpen értelmezhetők

  • Alapellentéte: „klárisok a nyakadban” „kenderkötél nyakamon” (lehet gazdagság- szegénység, de kifejezheti a szépség nyomasztó megbéklyózó voltát)

  • A szépség ellenpontjaként groteszk jelenik meg: békafej, bárányganéj (ezt azzal magyarázzák, hogy a költő érzi, hogy kapcsolatuknak nincs jövője)

Óda (1933)

  • Óda: vágyakozó szerelem, vége: dal – olyan magaslatig jut, hogy már nem lehet tovább fokozni; beteljesült szerelem

  • Lillafüreden, az Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán íródott

  • Ihletője – feltehetően – dr. Szöllős Henrikné Marton Márta volt

  • Futó ismertség nyomán lobbant fel hirtelen a szenvedély

  • beteljesülő szerelem, harmonikus kapcsolat verse, de érezni lehet, hogy a költő tudja, hogy ez csak a képzelet síkján valósul meg

  • Irodalmi előzmény:

    • Thomas Mann: Varázshegy (Hans Castorp röntgenfelvétele Madame Chauchat-ról)

  • Természettudományos érdeklődés:

    • Szegeden hallgat természettudományos kurzusokat is

  • A szerelem látomásos körképe: annak teljességét, egyetemességét és anyaghoz kötöttségét fejezi ki

  • A vers zenéje:

    • A mű egésze olyan zenei alkotást idéz, amely öt tételből, illetve a hozzá kapcsolódó záró részből (Mellékdal) áll.

    • Jellemzőek továbbá a visszatérő motívumok és a rendkívül gazdag ritmika.

  • 6 részből áll: számokkal elkülönülnek, de a részek szervesen összetartoznak, mindig vannak átkötések, a záró motívum megtalálható a következő elején

  • 1. rész:

    • Állókép – sajátos József Attila -i nyitás: lírai helyzetkép, pontos hely és idő meghatározása

    • Minden könnyed, derűs, idillikus, a táj minden eleme a kedvesét idézi (metaforák)

    • Természeti képből kiváló nőalak – látomásszerű: természet és emlékképek egymásba játszanak

    • Vízió – az állóképpel szemben csupa mozgás

  • 2. rész:

    • A látomástól izgatottan tör elő a szenvedélyes vallomás: (“Oh, mennyire szeretlek téged”)

    • Megszólal a magánytól való rettegés – vergődő sikoltás

    • Különös ellentétek: földön-égbolton, távol-közel, édes-mostoha (oximoron), egyén, szubjektum-világmindenség kozmikus színtere

  • 3. rész:

    • Határozottan ismétlődő ritmus, anaforák: kifejti a szerelmi vallomást

    • Nyelvi egyszerűség, de tartalmilag összetett képek

    • Az összetartozás fontossága (gyermek – vermek – termek)

    • A tudat és az ösztönök tevékenysége összeolvad

    • (Elme, ösztön – végtelen dimenzió – visszatérés: vizespohár)

  • 4. rész:

    • A szerelem naturalisztikus leírása (anatómiai pontosság)

    • 1. rész fordítottja: a kedves teste a természet jelenségeinek segítségével válik költőien érzékletessé, széppé

    • A test belső mechanizmusát elvont képzetekkel, a természet, az emberi világ és a világmindenség képeivel rajzolja körül

    • Alantas téma (fiziológiai leírás) felmagasztalása (“méhednek gyümölcse” – Szűz Máriához szóló imából): himnikus emelkedettség

    • A beteljesülés felé lüktet

  • 5. rész:

    • Tetőpont, minden összesűrűsödik (élet és halál – újrateremtés és pusztulás)

    • Megteremti a megsemmisülés és újjászületés szintézisét

    • (lágy bölcső – erős sír – eleven ágy)

  • 6. rész:

    • Mellékdal – csöndes, békés

    • A szerelem mégis csak vágyként lebeg szeme előtt – elmarad a beteljesülés

    • Visszalép a mindennapokba: utazik, de nem a versbeli asszonyhoz, hanem élettársához (Szántó Judit)

  • Átkötések:

    • 1-2. rész: te és a természet – te, én és a mindenség; patak-kép – vízesés-hasonlat; kint, látvány – bent, tudat

    • 2-3. rész: szeretlek – szeretlek felkiáltás kibontása

    • 3-4. rész: a test, biológiai megközelítés – részletező kifejtés

    • 4-5. rész: „öntudatlan örökkévalóság” – törvény és lét, állandóság és elmúlás

    • 5-6. rész: elveszettség – otthonra találás

    • 1-5. rész és a 6. rész: lehetséges és valóságos

  • Spirálos forma

  • A versforma, a szerkezet és a gondolatiság is rokonságot mutat a költő szintézisverseivel (pl. Téli éjszaka).

Flóra-versek

  • Kozmutza Flórával 1937-ben ismerkedtek meg, az év folyamán a költő már egyre fokozódó mértékben küzd a halál képzetével.

  • Flóra szerelme gyógyító, a költő valóságnak veszi, hogy nem csak ő szeret, de őt is szeretik.

  • Ezekben a Flóra-versekben kulcsszerepet kap a harmónia képzete, azonban Flóra mint a szerelem motívuma mindvégig jelen van az utolsó év verseiben.

  • Ez a kapcsolat döntő jelentőségű a költő számára.

  • A harmónia mellett megjelenik a kétely, a döntés sürgetése és végül egy tépettséget kifejező halál-kép is.

Flórának (1937)

  • A halál menekülés az élet krízishelyzetei elől, de az életösztön a halál elől is menekülésre késztet

  • Ezért jelent ebben a versben megoldást a halál is és a szerelem is: a két lehetőség egyenrangúan van jelen

  • A költő a léten túli állapotból figyeli önmagát és szerelmét (egyetemesség)

  • Életének komor szakaszát idézi fel (Dunán hajósinas) de a ritka idilli pillanat kerül a középpontba

  • A halál utáni nézőpontból az öröm, a változatosság, a szépség a meghatározó, minden színes, minden ritmusosan mozog

  • Olyan világ tárul fel, amelyben szinte minden kívánatos

  • Feloldja magányát: „közvagyonná” teszi lelkét+felolvad egy másik emberben, szeret

  • A világokat-virágokat rímpár az Ómagyar Mária-siralmat idézi

  • Biblikus-archaikus jellegű költői rájátszások

  • „kiolthatatlan drága szenem” Balassi Bálint egyik művére is utal („Júlia két szemem/olthatatlan szenem”)

  • Archaizáló jellegű a költemény, egyszerűbb a verstani felépítése is (a szakaszok kilences és nyolcas páros rímű sorpárokból állnak, két- és háromüteműek, szabadabban jambikus jellegűek)

  • A rímek között sok a ragrím

Flóra (1937)

  • Ódához hasonlóan számokkal elkülönített részekre tagolódik

  • Alcímek jelzik, hogy a részek között sokkal lazább, ciklikus jellegű a kapcsolat

  • Eltérő a részek ritmusa, formája is

  • Mintha költői műremek készülne, ami azt akarja a kedvesnek bemutatni, mi mindent tud a költő

  • 1. rész: címe a ritmusra utal (hexameterek)

  • 2. rész: kétütemű hetesek, zenei elemek, népdalszerű

  • 3. rész: 10-11 szótagos jambusi sorok, tárgyias hangvételű

  • 4. rész: kevert ritmusú

  • 5. rész: kétütemű kilences, ritmikailag a 2 részre utal vissza, tartalmilag az egész verset összegzi: a szerelmes férfi szorongását oldja fel „kétes létben a bizonyosság”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük